Átszínezett emlékek

0
337

A nyár folyamán a Gyulafehérvári Caritas munkatársai nem csupán a gyerekek, hanem az időskorúak számára is különleges élményeket tartogatnak. A Marosvásárhelyen működő Teréz Anya idősek nappali foglalkoztatóközpontjának segítő szakemberei idén kreatív foglalkozássorozattal szeretnék megörvendeztetni a központjukat látogató időseket.

A foglalkozássorozat első, említésre méltó programpontja a festés volt. A rajzolás és festegetés gyermekeknek való tevékenység vagy művészek kiváltsága – gondolják sokan. Pedig a vonalvezetés, az ecsetkezelés, a színválasztás, a formavilág, a szimbólumok, a képekről áradó lendület vagy éppen mozdulatlanság mind-mind egyedi, belső világunk és önkifejezésünk tudatos vagy tudattalan eszközei.

Alkotással az időskori lelki egészségvédelemért
A festésnek mentálhigiénés, a lelki és szellemi egészségvédelmet segítő, valamint az önismeretet elmélyítő hatásai is vannak. A lelki egészség megőrzéséről és az öngondoskodás különböző formáiról Cosma István pszichológus, mentálhigiénés szakember beszélt az időseknek. Hivatkozott a Martin Seligman-féle pozitív pszichológiára, mint a jól-lét tudományára. Eszerint hasznosabb az embernek, ha gondja van önmagára, ha folyamatosan hangsúlyt fektet saját lelki és szellemi egészségének a védelmére, ha egyensúlyra és örömre törekszik, mintha már kialakult pszichés és lelki betegségek, torzulások sürgősségi kezelésére kellene szorulnia.

Ezt követően munkatársunk konkrét javaslatokat fogalmazott meg az időskori testi, lelki és szellemi egészség megőrzése érdekében. Eszerint érdemes odafigyelni:
-testünk, lelkünk és pszichénk üzeneteire;
-az elmagányosodás, a bezárkózás elkerülésére;
-a társas programokon való részvételre;
-a testi, lelki és szellemi betegségek kezelésére, mint például a gyászfeldolgozásra, a depresszió leküzdésére, a káros szenvedélyektől való megszabadulásra;
-örömteli foglalkozások, például alkotói tevékenységek megtalálására;
-pozitív emberi kapcsolatok kialakítására;
-a testmozgásra;
-az egészséges táplálkozásra;
-a jó alvásra.

Nem a végeredmény számít, hanem a magával ragadó alkotási folyamat
A program konkrét és önfeledt alkotással folytatódott: tanult technikákat, beidegződéseket és elvárásokat fölülíró maszatolással, pacaejtéssel, rajzolással és festéssel, azaz szabad kibontakozással. A kreatív műhelymunkát dr. Kolumbán Rita pszichológus vezette, aki számos gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi mentálhigiénés és önismeretet segítő csoporttal kivitelezett már szemet gyönyörködtető falfestményeket és más kézműves alkotásokat.

(Dr. Kolumbán Rita karrierválasztásáról itt olvashatnak részletesebben. A falfestményekről és műhelymunkákról pedig itt lehet tájékozódni.)

A szakember egy belső, alkotói útra hívta meg az időseket. Kérte: tegyék félre teljesítménykényszerüket, és fessék ki magukból gyerekkori vagy fiatalkori emlékeiket, felbukkanó gondolataikat és érzéseiket. Megerősítette őket: nem a képek szépségén vagy művészi tökéletességén van a hangsúly, hanem magán az alkotás folyamatán.

Túl a házak, kertek, gyerekek szimbolikáján
Az időskorúak bele is merültek a festésbe. Házak, kertek, fák, madarak, virágok, folyók, nap, család, gyerekek, behatárolhatatlan formák és színfoltok jelentek meg a festményeken. Volt, aki szótlanul, önmaga lelki ösvényein barangolt, miközben festett. Volt, aki kapcsolatot keresett társaival, és rajzolás közben elmesélt néhány személyes történetet. Volt, aki tudatosította: olyan, mintha második gyerekkorát élné, mert gyerekként tartott utoljára ecsetet a kezében. Nyugdíjas éveit egyébként is második gyerekkoraként éli meg sok idős személy. Az időskor évei ugyanis sok ember számára hozzák el újra a gyerekkor szabadságát: egyfajta gondtalanságot, lelki békét és derűt, amely fölösleges szorongástól mentes, örömteli cselekvésekből származik. Amelyekre újra van idő. Ahogyan a visszapillantásra, önreflektálásra, az emlékek feldolgozására, újraértékelésére, a megfelelő lelki polcra helyezésére.

A képek mögött elfogadó hála és új remény
Erről az észrevétlen belső munkáról szólt tulajdonképpen az alkotás folyamata. A műhelyfoglalkozás végén pedig személyesen hallhattuk az idősektől mindazt, amiről a képek már amúgy is árulkodtak: a gyerekkor, az ifjú évek és a fiatal felnőttkor legfontosabb mérföldköveiről, amelyek a legtöbb örömről, sikerről, beteljesülésről és szabadságról meséltek. Néhány rajz a jelen pillanatot ábrázolta. A mindig változó, szép tájképet, amelyet a kertes házba vágyó idős hölgy a tizedik emelet ablakából mégis minden nap hálásan nézeget. Vagy a jövőbeli Somostetőt, amely újra inspiráló színtere lesz az egykor ott festegető fiatal hölgynek.

Orbán Júlia

Forrás: caritas-ab.ro