Colunga–Villaviciosa
17,58 km
Az esernyőket el lehet tenni, ma nem lesz szükség rájuk. Az útikönyv szerint: ,,Rövid szakasz. Távolodunk a parttól, hegyesebb terepen haladunk át, mint az előző szakaszokban. Ma apró, vidéki falvakon haladunk át, ahol nincsenek bárok vagy éttermek. Villaviciosa, az Alma fővárosa, egy kellemes város minden szolgáltatással. Legfontosabb műemléke a gyönyörű román stílusú Santa María de la Oliva templom.” Nyitva volt, sikerült meglátogatnom. A kőfaragások kissé megkoptak, de azért a szépsége még mindig ragyog.
Ez a legnépesebb város a Sidra (almabor) régió néven ismert területen, amely települések közössége, és a népszerű asztúriai ital előállításáról ismert. Villaviciosában van egy kitáblázott turistaútvonal az óvároson keresztül, amelyet én egyáltalán nem kerestem, és a jövőben sincs szándékom, mert két évvel ezelőtt Oviedóban megkóstoltam a sidrát, az almabort, és szóltam akkor, hogy írják fel valahova, hogy én kétszer ittam. Először és utoljára. Azóta nem változott a véleményem. Az asztúriai almaborkultúrát 2024 óta az emberiség szellemi kulturális örökségének nyilvánították. Én nem állok valami jól ezzel a kultúrával.
A mai napról szinte nincs is mit mondani.
- Későn indultam, mert tudtam, hogy rövid szakasz áll előttem.
- Elhaladtam a Szent Anna-templom mellett, és folytattam az utam kifelé a városból.
- Majdnem betértem Casablancába. De ez nem az a Casablanca. Azért egy szép barátság itt is elkezdődött, de nem Louisszal, hanem Martinnal, egy német úriemberrel, akivel jó pár kilométert együtt gyalogoltunk.
- Sok kicsi falu, szép erdei utak következtek. A zarándokok nagyon pihent agyúak, La Vega falut menet közben átkeresztelték Las Vegasnak. Mosolygok az ilyenen, és vidámabban megyek tovább.
- Azért volt egy igen érdekes udvar. Minden útvonalon találtam már hasonló pihenőhelyet. Az ember bemegy, leülhet, az automatából vehet üdítőt, pihen egy kicsit, aztán megy tovább. Ezt tettem én is. Persze közben rájöttem, mire lehet felhasználni egy kardántengelyt művészi szempontból. Kíváncsi vagyok, ki találja meg ezt az autóalkatrész. (Holnap komoly nyeremény várható a megfejtők között.)
- Az utolsó képeket a megérkezésem után készítettem a helyi templomban, amit már említettem.
- Holnap az utolsó napom. Ha minden jól megy, begyalogolok Gijón városába, ezzel befejezem az idénre tervezett távolságot. Jövőre, ha Isten éltet, és alkalmam van, innen folytathatom. Remélem, addig mindenki kipiheni az idei fáradságot, amit a fotelben ülve kellett elszenvednie.
- Tudom, hogy kicsit hosszú végignézni ezt a Strava 3D útvonalvideót, de már csak egy lesz ezen kívül.
A mai nap tanulsága:
Minden út tartogat meglepetést: néha egy új barátot, néha egy furcsa szobrot, néha egy kisvárost, ami Las Vegasnak hiszi magát. Aki pedig még nem próbált sidrát, az ne most kezdje. Holnap jön Gijón – és vele a zarándokbúcsú, de most még lépünk egy utolsót együtt.
Melega Péter
