Evangélium
Abban az időben Jézus hazament Názáretbe. Tanítványai elkísérték. Amikor elérkezett a szombat napja, tanítani kezdett a zsinagógában.
Sokan hallgatták, és csodálkozva mondogatták: „Honnét vette ezt? Miféle bölcsesség ez, amely neki adatott? És a csodák, amelyeket kezével véghezvisz! Nem az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon rokona? S ugye nővérei is itt élnek közöttünk?” És megbotránkoztak benne.
Jézus erre megjegyezte: „Nem vetik meg a prófétát, csak a hazájában, rokonai körében, a saját házában.” Nem is tehetett ott csodát, csupán néhány beteget gyógyított meg, kézrátétellel. Maga is csodálkozott hitetlenségükön. (Mk 6,1–6)
Gondolat
Mentegetőzésben, kifogások keresésében utolérhetetlen az ember. A mai evangéliumban például éppen Jézus származását firtatják a Názáretiek, s ezzel zárják el szívüket az evangélium üzenete elől. Pontosabban ez az a kifogás, amivel tartózkodásukat legitimálják, ez az, aminek alapján nem kell már meghallgatniuk őt. Mit akar ez itt? Mi ismerjük, ne ugráljon…
Az viszont mindenképpen, világosan látszik, hogy ahol nincs hit, ott Jézusnak nincs mozgásterülete. Ahol szembenállás van, ott nemigen történik csoda…
Való és igaz ,hogy az ember manapság ,hol próbál valami maradandót,szépet tenni . nem nézik jó szemmel mert—- ne feledjük ,már JÉZUS korában sem nézték jó szemmel azt az embert ,aki az IGAZSÁGÉRT valamit tett.—–VISZONT hangzik a fülembe ,te csak tedd a jót