A Szent Balázs Alapítvány Marosvásárhelyen működik, feladatának tekinti a keresztény szemléletű emberközpontú, orvosképzéshez, egészségfejlesztéshez való hozzájárulást és azt, hogy keresztény szemléletű szolgálattal legyen jelen a társadalomban. Minőségi, átfogó, integráló, emberközpontú orvosszemléletet igyekszik továbbadni, az orvosok és egészségügyi dolgozók mentális egészségét támogató és a motiváció fenntartását segítő tevékenységeket folytatni. Az alapítvány szeretne hidat képezni az orvosgenerációk, orvostanhallgatók között és a maga keretei közt interdiszciplináris oktatást, fejlesztést biztosítani. Konferenciáikon átlagosan 500 orvos, orvostanhallgató, segítő szakember, érdeklődő vesz részt, eddig tanatológia (2014), fájdalom ( 2017), alvás (2018), digitális orvoslás (2019), mentális egészség (2022) orvosi tévedések (2023), a betegségek pszicho-szociális háttere (2024) témában tartottak konferenciát.
Marton László diabetológus rezidens orvos, doktorandusz, a Szent Balázs Alapítvány kuratóriumának tagja, az idei Mikrobiom Konferencia főszervezői csapatának tagja válaszol kérdéseinkre.
Mi volt a céljuk a multidiszciplináris konferencia szervezésével?
A Szent Balázs Alapítványnak egyik fő célkitűzése, hogy emberközpontú, integráló és átfogó orvosszemléletet adjon át a jövő generációinak, illetve hidat képezzen a jövő generációja és a most dolgozó orvosok, gyógyszerészek, fogorvosok között. Az egyik legjobb módja ennek, ha egy adott témát körbejárva multidiszciplináris módon beszélgetünk annak fontosságáról. Fontos kiemelni azt, hogy itt nem csak a testi egészséget befolyásoló tényezőkről, témákról van szó, hanem ahogy azt az integratív szemlélet is kimondja, a testi egészségen kívül nagyon fontos a szellemi, lelki egészségünk is. Ezek nélkül nem beszélhetünk teljes egészségről, megfelelő életmódról, életminőségről. Ez két módon valósul meg. Minden konferenciánkon szem előtt tartjuk, hogy az orvostudományon belül a lehető legtöbb szakterület képviseltesse magát. Próbálunk minél változatosabb témájú előadásokat hozni a konferenciáinkra. Emellett az orvostudományon túlra is kikacsintunk, ugyanis fontos számunkra, hogy más, akár perem szakterületekről, mondjuk a pszichológia területéről, de akár sokkal távolabbi területekről, például a művészettudományok területéről is hozzunk be témát, illetve adott esetben kiállítást, produkciót. Úgy gondoljuk, hogy ezek mind-mind szükségesek ahhoz, hogy orvosként megfelelő szemlélettel tudjuk végezni a munkánkat.
Miért tartották fontosnak életre hívni ezt a rendezvényt ilyen formában?
Azt tapasztaltuk, hogy ez a terület szürke zónának számít, sok benne az ismeretlen vagy éppen túlhangsúlyozott tényező. Éppen ezért az volt a célunk, hogy külföldi, illetve belföldi neves előadókkal a lehető legmagasabb színvonalon, minél színesebben, valósághűbben objektív képet adjunk arról, hogyan is áll az orvostudomány. Teljes képet próbáltunk nyújtani arról, hogy a jelen ismereteink hol állnak az orvostudományban a témát illetően.
Milyen konferenciákat szerveztek az elmúlt évek során?
A mostani, a mikrobiomról szóló konferenciánk a kilencedik a sorban. Tavaly szó volt a betegségek pszicho-szociális hátteréről, amit Rejtett dimenziók konferencia névre kereszteltünk, de azelőtt volt konferenciánk az orvosi tévedések témakörében, vagy az egészségügyi dolgozók mentális egészségét is kitárgyaltuk a koronavírus kapcsán a karantén fellazítása vagy éppen felszámolása után. De azt megelőzően volt konferencia, aminek a témája a fájdalom, az alvás volt, illetve volt tanatológiai, tehát a halál témakörét körbejáró konferencia is. Volt egy digitális orvoslás elnevezésű konferencia is, ahol különböző technológiai vívmányokról volt szó az orvostudományban. Minden évben törekszünk arra, hogy olyan témát hozzunk, ami aktuális, sok embert érint, ami elrugaszkodik a megszokottól, azoktól a témáktól, amelyek megfelelő mértékben ismeretesek már az egészségügyi dolgozók, de akár a nagyközönség számára is.
Miért választották idén a mikrobiom témáját?
A mikrobiom lényegében a rajtunk, bennünk élő mikroorganizmusok összessége: a baktériumok, vírusok, illetve gombák. Az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy a mikrobiom eddig nem ismert módokon befolyásolja mind az egészségünk, mind pedig a betegségeink alakulását. Talán mondhatjuk, hogy ez a legizgalmasabb felismerése az orvostudománynak, és az egyik legnagyobb kihívása is, a technológiai kihívás mellett.
Kérem, említsen olyan gondolatokat, szempontokat, amelyek érdekesek lehetnek a nagyközönség számára is, és elmondható, hogy a konferencia következtetései közé tartoznak.
Az egyik, amit már említettem, hogy a mikrobiom a velünk élő mikroorganizmusok összességét jelenti, tehát nem csak a bélflóránkat alkotó mikroorganizmusokról beszélünk, hanem például a bőrfelületeinken levő baktériumok, mikroorganizmusok is ugyanolyan fontosak, amelyek szintén hatással vannak egészségünkre, illetve a különböző betegségek kialakulására. Amellett, hogy a mikrobiomunk jó része a bélflóra szintjén van jelen, ez nemcsak az emésztésünkre, hanem az összes szervrendszerünkre hatással van. Például a bél–agy tengely szintjén a bélflórában élő baktériumok különböző neurotranszmittereket termelhetnek vagy éppen az agyban felszabaduló neurotranszmitterek mennyiségét befolyásolhatják, ezáltal alakítva akár a kedvünket is, illetve szerepet játszhatnak különböző pszichiátriai betegségek, akár a depresszió kialakulásában is. Mindez csak szemezgetés a nagyon sok téma közül. Fontos kiemelni, hogy a mikrobiom talán az orvostudománynak egyik legkutatottabb, legfelkapottabb témája most. A betegségek zömében azért fontos, hogy először a klasszikus megközelítést, a különböző, már bevált, bizonyítottan hatásos módszerekkel kell kezdeni, és amikor ezek nem sikeresek vagy nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket (megjegyzendő, hogy mindezt úgy, hogy a páciens a megfelelő módon viszonyult a betegségéhez, a kezeléséhez és megfelelő módon tartotta azt), akkor szóba jöhet a mikrobiom-vizsgálat, a mikrobiomra ható kezelés, például pre- vagy probiotikumokkal.
Mi mindennel foglalkozik a konferenciákon túl az alapítvány?
Az alapítványnak a konferenciaszervezésen túl egyéb céljai és tevékenységei is vannak. A célok között megemlíthető, hogy amint a neve is mutatja, egy keresztény szemléletű, emberközpontú orvosképzéshez, egészségfejlesztéshez való hozzájárulás kíván lenni a kezdeményezés. A minőségi, átfogó, integráló és emberközpontú orvosszemlélet továbbadása nagyon fontos az alapítvány számára. Fontos az egészségügyi dolgozók mentális egészségét támogató és a motiváció fenntartását segítő tevékenységek végzése. Fontos hidat képezni az orvosgenerációk, orvostanhallgatók között, ezáltal is segítve azt, hogy megfelelő tudással vértezzük fel őket, amikor majd páciensekkel foglalkoznak és az emberek gyógyításával telnek a mindennapjaik. Ezek általában rendezvények formájában valósulnak meg. Van például egy prevenciós képzésünk, ahol egyetemistákat készítünk fel arra, hogy különböző témakörökben prevenciós órákat tartsanak iskolákban. A főbb témák az elsősegélynyújtás, az életmód, a drogprevenció, illetve a szexuális nevelés, de emellett van önkéntes betegápoló képzésünk is, ahol ugyancsak egyetemistákat képezünk ki arra, hogy különböző idősotthonokban vagy akár kórházi osztályokon betegápolással foglalkozzanak, főképp az idősebb korosztályt segítve. Emellett vannak beszélgető estjeink, amelyeknek Többletelő a neve. Itt főképp olyan témákat járunk körül, amikre talán az egyetemi órák alatt nincs lehetőség, viszont nagyon nagy érdeklődésre tartanak számot. Ezen kívül voltak egyéb ismeretterjesztő, tudásátadó tevékenységeink is, megemlíthetjük a Biztos Pont elnevezésű videósorozatot, ahol különböző orvosi szakterületeken fellelhető álhírekről beszélgettek szakemberek, ezáltal is segítve azt, hogy megfelelő módon, biztos forrásból tájékozódjanak a páciensek.
