A mai, vasárnapi evangélium az ismert hegyi beszédnek a kezdete. Máté evangéliumában három fejezet közli a Mester hegyen elhangzott híres tanítását. A beszéd Jézus tanításának lényeges pontjait érinti, aki azonban már a beszéd elején a lényegre tör. A boldogságról, minden ember legnagyobb vágyáról szól.
Bizonyára jól ismerjük Jézus nyolc, illetve kilenc pontban elhangzott boldogságmondását. Egyeseket talán értünk. Mások esetében mintha éreznénk, hogy azért mi nem ilyen boldogságra vágynánk. Hiszen mi nem szívesen vagyunk szegények, szomorúak, éhesek és üldözöttek. Ugyanakkor sokszor azt tapasztaljuk, hogy nem mindig a szelíd, békés és irgalmas emberek jutnak a világban előre, hanem akik inkább erőszakosan átvágják magukat az élet küzdelmein.
Akik Jézus tanítását valamennyire is ismerik, tudják, hogy tanítása mély, igaz és tiszta. Ő soha nem hitegette és nem ámította az embert. Nem beszélt egy olyan boldogságról, amely illúzió maradna, és az átélt csalódás által még nagyobb szenvedést okozna a boldogságát kereső embernek. Az életben vannak veszteségek, könnyek, és van alulmaradás. De mindez Istennel együtt lehetőséggé válik egy sokkal letisztultabb és tartósabb boldogság megtalálásához.
Kik valójában a boldogok Jézus szerint? Melyek lehetnének a legfontosabb lépések egy mélyebb boldogság megtalálásához? Röviden vizsgáljuk meg az evangélium boldogság-kijelentéseit.
Boldogok a lélekben szegények. Boldogok, akik megértik, hogy senki sem adhatja önmagának a boldogságot. A lélekben szegény ember viszont ráébred arra, hogy szüksége van Istenre. Nélküle élete szegény és üres marad. Boldogok, akik sírnak. A könnyeket nem kell keresni, de teljesen nem is lehet elkerülni. Hozzátartoznak életünkhöz. Ha valaki azonban Istent „lélekben szegényként” életébe befogadta, a legnehezebb helyzetben is vigaszra találhat benne.
Boldogok a szelídek. A szelídek ismerik önmagukat, és éppen ezért önteltség nélkül és alázatosan próbálnak élni. Ők ártó szándék nélkül élő emberek. Reményük nem emberi hatalom, hanem maga az Isten.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot. Senki sem szereti, ha félrevezetik. De mi az igazság? – kérdezzük jogosan.
Boldogok, akik Isten és az ő igazsága után éheznek és szomjaznak. Ők rátalálhatnak az érdek nélküli, tiszta igazságra.
Boldogok az irgalmasok. Az irgalom a szeretet egyik legfontosabb megnyilvánulása.
Boldogok, akik képesek együtt érezni, és ha kell, segíteni testvéreiknek. Ezek az emberek nem felejtik el, hogy ők is nap mint nap Isten végtelen szeretetéből és irgalmából élnek.
Boldogok a tiszta szívűek. A szív az ember belső belső világa, az érzelmek, a gondolatok, a jó és rossz hajlamok székhelye. Boldog, aki időnként Isten megbocsátása által igazán megtisztul. Ez a belső béke alapvető feltétele.
Boldogok a békességszerzők. Békességszerzőkre mindenhol szükség van. Áldás minden közösség számára az, aki képes békét teremteni. Igazából viszont csak az válhat a béke eszközévé, akiben béke él, mert kibékült Istennel. Általa pedig önmagával és az emberekkel is.
Boldogok, akiket üldöznek az igazságért. Elkerülhetetlen az Istenhez és értékeihez való hűséget úgy megélni, hogy ez valakit érdekeiben ne zavarjon. Az üldöztetés elviselése viszont a hiteles élet igazoló jele lehet. Jézus boldogságról szóló tanításának nélkülözhetetlen kulcsszava maga az Isten. Szembe kell nézni az élet valóságával. Istennel azonban a legkülönbözőbb élethelyzetében is meg lehet találni azt a lépést, amely az igazi boldogsághoz közelebb visz minket.
Szilvágyi Zsolt
(A szerző Temesvár-Józsefvárosban plébános, írása a Vasárnap 2017. január 29-ei számában jelent meg.)
