Megújult a biharpüspöki Szent Lőrinc római katolikus plébániatemplom főoltára, melyet november 24-én, vasárnap, Krisztus király ünnepén a délelőtti szentmise előtt Pék Sándor székesegyházi esperes-plébános áldott meg.
A szertartás kezdetén Varga Sándor biharpüspöki plébános felidézte, hogy Böcskei László megyés püspök támogatásával pályáztak finanszírozásra a vallásügyi államtitkárságnál. Miután Sipos Tibor vállalkozó a főoltár munkadíját felbecsülte, szerződést kötöttek és a munkálatok hivatalos kezdése augusztus 26-án történt.
A neogótikus főoltáron több beavatkozás is történt. Háromszintű fémszerkezetű állást készített a kivitelező, majd amikor sikerült elérni a főoltár tetejét, akkor annak díszítőcsúcsait leszerelte. Meglepetésükre, az elemeken számozás látható, ami azt jelenti, hogy a főoltár darabjait oltárkészítő műhelyben csinálták, majd e megszámozott darabokat helyben rakták össze. Az állami levéltárban kutatva aztán kiderült, hogy mind a három oltár egy dél-tiroli műhelyben készült, egy időben a templommal, 1897-ben, keményfából és tölgyfából. A tisztítási fázist mosással kezdték, marószereket használva. A főoltárt eredetileg impregnálták egy páccal, ezért lehetetlen volt a fa natúr színét visszahozni, továbbá csiszoltak és citlingeltek is. A tisztítási folyamat következtében sokkal világosabb lett a főoltár színe, ami jobban visszaadja a tölgyfa árnyalatait – magyarázta a plébános.
A levéltári kutatásból kiderült az is, hogy a főoltáron található szobrok (Szent Lőrinc-, Szent István-, Szent László- és valószínűleg a Jézus Szíve-szobor is) biztosan Münchenben készültek. Anyaguk puhafa, feltételezhetően hársfa, mivel az könnyen faragható. A Szent Lőrinc-szobor embernagyságú, Szent István és Szent László szobra pedig közepes méretű. Amikor levették Szent Lőrinc szobrát, azt tapasztalták, hogy a válla valószínűleg egy előző templomfestés alkalmával megsérült, akkor, amikor egy savas anyaggal véletlenül leöntötték.
Az oltár alsó részén található domborművek (Jézus, a pantokrátor, Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Gergely pápa, Szent Jeromos) háttere ragasztott vászon, amit a felújítás alkalmával újraaranyoztattak. A szobrok hátterének a mintás betétjei sablonnal készültek, és folyékony arannyal dolgozták ki, ami idővel kifakult. A mostani aranyozással visszaállították eredeti állapotára, az aranyozást rögzítették, és így a betét mintája jobban érvényesül. A tabernákulum belsejét aranyozott textillel kibélelték, arra a szimbolikára gondolva, hogy a frigyláda aranyból volt készítve. A lakkozás műgyantával történt, hogy a fának fényes jelleget adjanak.
A munkálatok 40.652,93 lejbe kerültek. Ezenkívül a templom bejárati ajtaját is át kell festeni, illetve vannak további kisebb javítások még váratnak magukrai. Ezek teljes költsége anyaggal együtt 2350 lej, amit egy kiegészítő szerződésmelléklettel megnöveltek, így összesen 3 ezer lejjel járultak hozzá önerőből a javításokhoz – fejtette ki a tisztelendő.
Miután megáldotta a főoltárt, Pék Sándor székesegyházi esperes-plébános úgy fogalmazott: ha ránézünk a főoltárra, azt üzeni számunkra, hogy létezik Isten országa, és a halál nem a vég, hanem hazatérés az Atyához. És látjuk benne a biharpüspöki római katolikus közösséget is. Az oltárra tekintve ugyanakkor az áldozat is eszünkbe jut, a felajánlás Istennek, mely mindig örömmel és vidáman kell történjen, nem kényszerűségből. Az építmény tetején pedig ott van a kereszt, mely Krisztus halálát és feltámadását juttatja az eszünkbe, azt, hogy van bűnbocsánat és örök élet.
Kép és szöveg: Ciucur-Losonczi Antonius / Erdon.ro
