November 5-én a Pápai Gergely Egyetem Quadriportico terme előadóteremmé alakult át, a professzor nem más volt, mint Ferenc pápa! A Premio Bellarmino, a tanév legjobb disszertációinak járó elismerés átadása alkalmából a Gergely Egyetem nemrég átalakított, egyesített három intézete, a Collegium Maximum, az Istituto Biblico és az Istituto Orientale egy fedél alatt gyűlt össze, hogy megünnepeljék ezt az emlékezetes pillanatot. Az eseményen jelen volt a Collegium Germanicum et Hungaricum kis küldöttsége az egyetemen tanuló diákság nevében: Ante Čuić (Split-Makarska érsekség), Johannes Wilde (hildesheimi egyházmegye), Tóth Gellért (gyulafehérvári érsekség) és Philipp Fiala (aacheni egyházmegye). A Ferenc pápával való találkozás és a lectio magistralis során világossá vált, amit már a frissen megjelent Dilexit nos enciklikájában is hangsúlyoz Ferenc pápa: az egyházban — a tudományos tevékenységében is — újra és újra megtapasztalható a keresztény szeretet szenvedélye és éltető ereje; akár az isteni szeretet meditációjában a nekünk adott bölcsességen keresztül, akár a gyakorlatban, amelyet mindig át kell gondolni és át kell gondolni.
Az év elején a Pápai Gergely Egyetem – a 16. században Szent Ignác által alapított neves jezsuita intézmény – egyesült a Pápai Biblikus, illetve a Keleti Intézettel. November 5-én, kedden Ferenc pápa látogatást tett az újonnan összevont intézményben, és hosszas lectio magistralist tartott az összegyűlt oktatóknak, dolgozóknak és hallgatóknak.
Visszatérés az eredethez
Beszédében a pápa a 16. századi Róma központjában létezett jezsuita ház ajtaján függő tábláról elmélkedett. Ez az intézmény egy napon a Római Kollégiummá, majd a Gergely Egyetemmé vált. A pápa szerint a táblán ez állt: „Nyelvtani, bölcsészeti és keresztény tanítási iskola.” Mit tanulhatunk ma ebből az egyszerű feliratból? – kérdezte a pápa. Az első tanulság a jezsuiták által kínált tantárgyak keverékéből származik, amelyben a vallástudományokat vegyítették a bölcsészettudományokkal. Ma ezt felhívásként értelmezhetjük a „vallástudományok humanizálására, a kegyelem szikrájának lángra lobbantására és újraélesztésére az emberiségben”. A második tanulság – mondta a pápa – abból a tényből vonható le, hogy az órákat ingyenesen (olaszul „gratis”) kínálták. Ez az ingyenesség „megnyit minket Isten meglepetéseire… Az ingyenesség az, amely manipuláció nélkül nevel, ami örül a növekedésnek és fejleszti a képzeletet”.
„A tudásért koldulók”
Ferenc pápa hangsúlyozta az alázat szükségességét is a katolikus oktatásban. Azt mondta, túl hosszú időn át tartott az, hogy a szent tudományok mindenki mást lenéztek, a mi kontra mások mentalitással, ami sok hibához vezetett. A pápa szerint most itt az ideje, hogy az egyházban a tanárok „alázatosak legyenek, és elismerjék, hogy nem tudunk mindent… Ez egy összetett világ, és a kutatáshoz mindenki hozzájárulására szükség van”. Sürgette, hogy olyan egyetemekre van szükség, ahol „kevesebb a hierarchia, több az egymás mellett álló asztal, mindenki a tudásért koldul, megérintve a történelem sebeit”.
Szélesebb látókör
A Gergely Egyetem közelmúltbeli összevonásáról szólva a pápa kiemelte, hogy abban a reményben adta beleegyezését ehhez, hogy ez nem csupán adminisztratív átalakításról szól, hanem inkább alkalom küldetésének újradefiniálására. Ezzel kapcsolatban óva intette az egyetemi dolgozókat attól, hogy az összevonás, felfüggesztés és bezárás megoldására korlátozódjanak anélkül, hogy szélesebb elképzelésük lenne arról, hogy mi történik a világban és az egyházban. „Megkérdeztétek magatoktól, hogy hová tartotok, és miért csináljátok azt, amit csináltok?” – tette fel a kérdést a pápa. „Tudnotok kell, hová tartotok, és nem szabad szem elől tévesztenetek a horizontot.”
Joseph Tulloch – Somogyi Viktória
Forrás: Vatican News
