Október 26-ig látogatható az a képzőművészeti kiállítás, amelynek a kolozsvári Báthory István-líceum könyvtárának Klub-galériája ad otthont. A Báthory-líceum fennállásának 445. évében zajló rendezvénysorozatot felvezető kiállítás a tanintézmény vezetősége és M. Lovász Noémi képzőművész, tanár szervezésében jött létre. A szeptember 26-án megnyitott tárlaton két piarista öregdiák, Bokor Ernő – 45 irodalmi és történelmi személyiséget felvonultató – grafikai arcképcsarnokában és Grünwald Ernő olajfestményeiben gyönyörködhetünk. A néhai piarista főgimnáziumban olyan kiemelkedő művész-rajztanárok szerettették meg velük a képzőművészetet, mint Diviaczky Rezső, Debitzky István, Vámszer Géza.
Az eseményt konferáló M. Lovász Noémi rajztanár, festőművész, grafikus, miután jellemezte a két kiállító művészt, elmondta: ezen a képzőművészeti tárlaton bemutatott művek emlékmentők, amelyek megmaradnak a jövő nemzedékének, hogy sok-sok év múlva is büszkén megtekinthessék őket. Kiemelte, hogy ezen személyek között látható a kisbaconi születésű Benedek Elekről készült arckép is, akire születésének 165. évfordulóján, szeptember 30-án emlékeztünk.
A rendezvény hangulatát emelte Darvay Nóra hetedik osztályos tanuló zongorajátéka, Felix Mendelssohn Bartholdi egyik művét adta elő.
Schuller Hajnal igazgató köszöntőjében rámutatott, hogy a piarista öregdiákok, valamint a Marianum Római Katolikus Leánynevelő Intézet volt diákjai ezen híres tanintézmények szellemiségében nevelkedtek és annak továbbadói egész életútjukon. Ez az iskola számukra napjainkban is ott van. A mai fiatalok pedig a fáklyavivők, amiben többek között László Attila főesperes-plébános és Molnár Lehel piarista paptanár is segíti őket. Kiemelte: a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum idén ünnepli fennállása 445. esztendejét. Az Erdély első egyetemeként induló intézmény volt jezsuita akadémia, Kolozsvári Királyi Líceum, Zágoni Mikes Kelemenről nevezett Római Katolikus Piarista Főgimnázium, Kolozsvári Magyar Tanítóképző, 11-es számú líceum. A jeles jubileumot az október 21–25. közötti rendezvénysorozattal ünneplik majd. Ennek megnyitója október 21-én, hétfőn lesz 17 órától a kolozsvári Szent Mihály-templomban. Ezt majd az egykori, frissen restaurált ősi iskolacímer megáldása követi az iskola épületében. Ebből az alkalomból mutatják be az iskola jubileumi évkönyvét, amely öt évet, a 2019–2024 közötti időszakot öleli fel.
A piarista család nevében Fodor György konfráter szólt a jelenlevőkhöz. Kezdetben Zsódi Viktor, a Piarista Rend Magyar Tartományának elöljárójával, egyben a Magyarországi Férfi Szerzetes Elöljárók Konferenciájának elnökével készült, a Vasárnap katolikus hetilapban megjelent interjúból idézett, amelyben a tartományfőnök kiemelte: „Az egyházi iskolák – köztük a piarista iskolák – célja, hogy az emberi személyt teljes komplexitásában szolgálják. A piarista iskola az ember szellemét, lelkét, testét és közösségi dimenzióját is fejleszteni kívánja. Nagy hangsúlyt fektetünk a közösségi és spirituális dimenziókra, például a Kalazancius Mozgalom révén, amely lehetőséget ad a fiataloknak, hogy közösségben élhessék meg hitüket. (…) Ez a komplex szemléletmód, amely az emberi személy egészét kívánja szolgálni, egyértelműen többletet jelent, de természetesen vannak kiváló világi intézmények is, amelyek hasonló komplexitással figyelik, szolgálják a diákokat.”
Fodor György köszönetet mondott az intézmény vezetőségének, Schuller Hajnal igazgatónak a Kalazancius Mozgalomba való bekapcsolódásért, valamint azért is, hogy évek óta biztosítják az iskola kisépületében az öregdiákok találkozási helyét. A kiállítókról, Bokor Ernő és Grünwald Ernő öregdiákokról elmondta: képzőművészi tálentumaikat, szakmai munkásságukkal párhuzamosan szorgalmasan kamatoztatták egész életük folyamán. Lelkiségi szempontból pedig nem az alma materbe való újabb „visszatérésükről” van szó, hiszen hosszú és tevékeny életük során mindig bennük lakozott az ősi iskola szellemisége. Lokálpatriótáknak is tarthatjuk őket, hiszen alkotásaikon megörökítették Kolozsvár és Erdély látható kincseit, történelmi örökségét, a most látható arcképcsarnokban pedig szellemi nagyjait. Ugyanakkor munkahelyükön – műszaki rajzoló, illetve vegyész – is évtizedek során kivívták a közösség megbecsülését. Mindketten családszerető emberek, akik otthonukban megteremtették a hiteles keresztény család példaképét. Római katolikus vallásukat gyakorlók, ez jelentősen segített életútjuk megpróbáltatásainak, nehézségeinek leküzdésében. Az elmondottak mintegy „visszatükröződnek” ezen a tárlaton látható alkotásaikban.
Bokor Ernő szakmája gépgyári tervező; többször volt egyéni és kollektív kiállítása, még a stockholmi Magyar Egyesület székházában is. Grünwald Ernő a kémiatudományok doktora, akár 21. századi polihisztornak is nevezhetjük. Grünwald Ernő pontosította, hogy nem két öreg, hanem lelkileg két fiatal állítja ki most munkáit. Elmondása szerint mindig nagyon szerette és művelte az irodalmat és a zenét. Meglepetésként minielőadást tartott a dzsesszről, majd megörvendeztette a jelenlevőket egy kedvenc dzsessz-zongoradarab eljátszásával.
Befejezésként Fodor György konfráter a Krisztus világa, valamint a Vasárnap tiszteletpéldányaival ajándékozta meg a képzőművész öregdiákokat, a szervezőket és a jelenlévő diákokat.
RomKat
Fotók: Sebestyén Zsombor
