Jacopo Tintoretto, valódi nevén Jacopo Robusti 1518. szeptember 29-én született Velencében. Apja kelmefestőként élt és dolgozott. Ezen családi foglalkozásnak köszönhette becenevét, ahogyan ma is ismerjük, a tintore ugyanis kelmefestőt jelent.
A korabeli velencei nagy mesterek műhelyében tanult, ahol lehetősége volt többek között Michelangelo szobrainak helyi másolatait is sokat tanulmányozni, amely által alapos anatómiai ismeretekre tett szert. Nagy példaképének tekintette Tiziano Vecelliót, akinek a műhelyében is dolgozhatott rövid ideig. Tintoretto tekinthető a velencei reneszánsz festészet egyik kiemelkedő képviselőjének. A híres velencei aranykor festőhármasához tartozik, akinek munkássága átível a manierizmuson is, és élete végén már barokk jegyeket is hordoznak alkotásai, mintegy megnyitva egy új korszakot a művészek számára.
Nagy képzelőerővel és dinamikus természettel megáldott ember volt. Alkotásaira jellemző a monumentalitás, a dinamika és a drámaiság. Erőssége az alakok néha színpadias, de sokszor kifejező elrendezése. A következőkben egy olyan alkotását szeretnénk bemutatni, amely által egy ismert bibliai történetet mutat be.
A kenyerek és halak csodája címet viselő alkotás egy olyan evangéliumi történetet dolgoz fel, amely mind a négy evangéliumban megtalálható, kiemelve az esemény jelentőségét. A négy elbeszélésben bár a számok különböznek, az egységes tartalom az, hogy Jézus az apostolok segítségét is igénybe veszi ennél a csodánál. Bár amit fel tudnak ajánlani, az egy kevés kenyér és hal, Jézus mégis jóllakatja a népes csoportosulást, aki őt követte és hallgatta. Tintoretto a jelenetet egy békésnek és harmonikusnak ható mezőn helyezi el. A jelenet fókuszpontjában Jézust és az egyik apostolt látjuk, aki értetlenül áll a felszólítást hallva: „Ti adjatok neki enni!” A nyitott térben több kis csoportosulást láthatunk, amely a háttérben összemosódik. Az emberek jellegzetes reneszánsz ruhákat hordanak, amely által az akkori korba hozza az evangéliumi történetet.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2024/30-as számában.
