A Magyar Cserkészszövetség alapításának 110. évfordulójára készült hiánypótló, változatos tematikájú, közel négyszáz oldalas jubileumi tanulmánykötetet a sepsiszentgyörgyi Fidelitas Hotel konferenciatermében mutatták be nemrég egy beszélgetés keretében, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében.
A résztvevőket Zsigmond Laura, az MCC Fiatal Tehetség Program képviselet-vezetője köszöntötte, majd bemutatta a beszélgetés résztvevőit: dr. Kiss-Kozma Georgina, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutatásvezetője, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola Szociológia Műhelyének kutatótanára, a kötet egyik tanulmányának szerzője; Réti Gergely, az MCC Közjogi Műhelyének kutatója, a kötet társszerkesztője, cserkészvezető; dr. Györgyjakab Tímea Rita csapatvezető, a Romániai Magyar Cserkészszövetség volt külügyi vezetője és Orbán Renáta marketingszakember, a Romániai Magyar Cserkészszövetség kommunikációs vezetője, az est moderátora. A Székely Levente és Réti Gergely által szerkesztett, Egy jobb világért – 110 éves a magyar cserkészet című könyv tavaly jelent meg a budapesti MCC Press kiadásában.
Valódi közösséghez tartozni
Első körben bemutatkoztak a beszélgetőpartnerek. Orbán Renáta moderátor elmondta, ő maga 18 éve cserkész, majd beszélgetőtársait cserkészélményeikről faggatta. Kiss-Kozma Georgina arról vallott, hogy miért nem cserkész, s bánja, hogy kimaradt egy jó élményből. Györgyjakab Tímea Rita háromgyermekes édesanya nagybányai születésű, 1996-tól cserkészkedik, és tíz éve a 115-ös Bölöni Farkas Sándor Csapat vezetője.
Réti Gergely veszprémi születésű, másodikos korától cserkész, sok táborban vett részt, világtalálkozón is. A kötet kapcsán Székely Leventével, az Ifjúsági Kutatóintézet igazgatójával találtak egymásra. Akkor jött a gondolat, hogy jó lenne ennek a 110 éves mozgalomnak méltó emléket állítani. Kiváló szerzőkre, történészekre, szociológus és pedagógus partnerekre találtak, s az utóbbi másfél cserkészetes éve a könyv szerkesztésében bontakozott ki.
A bemutatkozások után rátértek a könyv ismertetésére, amelybe 13 tanulmány és egy képi összefoglaló is került. Megtaláljuk benne az oral history műfaját vagy az esszét is, ugyanakkor a tudományos közlemény formai elvárásainak is megfelel. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként maradhatott a cserkészet a magyar kultúra és identitás megőrzésének kulcsa – hangzott el.
Kiss-Kozma Georgina ifjúságkutatóként beszélt arról, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül az ifjúsági életszakasz, ami kihatott a fiatalok szervezetekhez való kötődésére is. Ehhez kapcsolódóan kifejtette, hogy az olyan ifjúsági nevelési mozgalmaknak, mint a cserkészet, milyen szerepe lehet a fiatalok életében ebben a változó világban. Elmondta, a fiatalok szeretnének közösséghez tartozni. A digitális kultúra nagyon erős hatást gyakorol rájuk, ennek ellenére él bennük a közösség utáni vágy. Rávilágított egy szomorú tényre: „Ha megkérdezzük őket, hogy mit gondolnak, melyek a nemzedékük legfontosabb problémái, akkor a negyedik helyen a közösségek hiánya szerepel. Ez is azt mutatja, hogy a fiatalokban erősen él a vágy, hogy tartozzanak valahová, emiatt is kulcsfontosságú, sőt, össztársadalmi cél, hogy támogassuk az olyan valódi közösségeket, amelyek kulturális és fizikai teret biztosítanak a fiataloknak ahhoz, hogy megtartó erejű barátságokat kössenek, ahol megtanulják a magukért és másokért való felelősségvállalást.”
Az alapítótól napjainkig
A könyv szerkesztésében elindultak az alapítótól, Lord Baden Powelltől, becenevén Bi-Pitől, és eljutnak napjainkig. Nagy ívű áttekintést nyújt a magyar cserkészmozgalom eddigi megtett útjáról és bepillantást enged a jelenbe is.
Réti Gergely a rendszerváltás utáni cserkészet helyzetéről írt, ami nagyon nehéz feladat volt, mivel feldolgozatlan az időszak. Szerettek volna egy olyan kötetet, amely általánosságban nem csak egy adott történelmi korszakot dolgoz fel. „Azt láttuk magunk körül, hogy sok irodalom van, ami a cserkészet két világháború közötti szerepével foglalkozik, vagy hogyan működött a kommunizmus alatt, viszont nem volt olyan könyv, amely egészen napjainkig elvezetné a cserkészet történetét” – fogalmazott.
Megtudtuk, hogy a Magyar Cserkészszövetség 15 ezer tagot számlál, jelenleg a legnagyobb magyar ifjúságnevelő szervezet. A Fórum a tagszövetségeket összefogó egyfajta ernyőszervezet, amelybe beletartoznak a magyarországi, romániai, kárpátaljai, szlovákiai, vajdasági, horvátországi magyar cserkészszövetségek. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség vezetője Lendvai-Lintner Imre, aki az Egyesült Államokban él, ahol nagyon nagy számú cserkész tevékenykedik. De a cserkészek megtalálhatóak Dél-Amerikában, Ausztráliában és szerte a nagyvilágon mindenhol.
Erdélyi sajátosságok, megtartóerő
Györgyjakab Tímea Rita azt a kérdést próbálta körbejárni, hogy miben egyedi a Romániai Magyar Cserkész Szövetség. Véleménye szerint nehéz erről beszélni. A sok tapasztalat és élmény adja meg a cserkészmozgalom egyediségét és karakterét.
„Megmaradt azoknál az irányvonalaknál, amit Bi-Pi határozott meg, éppen ezért egy stabil szervezetről beszélünk. Az elköteleződés nagyon erős az erdélyi magyar cserkészekben. Ragaszkodnak azokhoz a dolgokhoz, amiket megtapasztaltak. Emellett pedig ad egy hihetetlen tartást a mai fiataloknak. A szövetségen belül sok csapat szórványban működik, a magyar gyerekek és a magyar közösség megtartó ereje a cserkészet. Nagybányán ez nagyon jól megtapasztalható. Az a legnagyobb értéke egyrészt a cserkészetnek, hogy csak magyarul zajlik. Lehet, hogy banálisan hangzik, viszont nagyon fontos a gyerekeknek. Főleg, ha vegyes házasságból vagy olyan családokból származnak, ahol nem tudnak a szülők magyarul beszélni. Nagyon fontos a heti cserkészfoglalkozás, ahol a saját anyanyelvükön tapasztalnak meg dolgokat: népdalokat énekelnek, játékokat játszanak. Elmennek egyhetes táborba, ahol tényleg csak magyarul zajlik minden, és ez egy óriási segítség a szórványban élő magyar közösségeknek. Nagybányán például ott van a Teleki Magyar Ház, oda szerveződik minden, ami magyar tevékenység: a cserkészet, a néptánc. De a cserkészek képviselik ennek a magját, ők a nagybányai magyar közösség mozgatórugói. És számos szórványtelepülésen ez van. A cserkészek azok, akik tesznek és a tágabb közösségért is munkát végeznek” – fejtette ki Györgyjakab Tímea Rita.
Népszerű módszerek, életre szóló kaland
A közel kétórás beszélgetésben elhangzott, a cserkészet olyan módszerekkel dolgozik, úgy tanulnak, úgy nevelnek, hogy azt a gyermekek nem veszik észre. Bi-Pi pedagógiai módszere nagyon népszerű volt, hamar elterjedt. Először Nagy-Britanniában, később Európában és az egész világon. Ennek az volt az oka, hogy felismerte: sok a csellengő fiatal, akiknek élményeket kell adni. Azt is felismerte, hogy ezeknek a fiataloknak nemcsak a mentális-szellemi készségeik, hanem a fizikai képességeik fejlesztésére is szükségük van. Ezért egy olyan programot alkotott meg, amely a mai napig irányadó: a cselekedve tanulásnak a módszertanán alapul, az őrsi rendszerre épít. Hangsúlyos a játék, a táborban esténként tábortüzek vannak, ahol a gyermekek megtanulják, hogyan működjenek közösségben, miként legyenek önállóak. A cserkészet egyrészt csapatban való gondolkodást jelent. Az őrsvezető pár évvel idősebb, mint a hat-hét gyermekből álló őrsi közösség.
Arra a kérdésre, hogy miért érdemes ma csatlakozni a cserkészethez, különböző válaszok érkeztek. Elhangzott, hogy felnőttként is lehetünk cserkészek. Erdélyben felnőtteknek is vannak képzések. Lelkészek, pedagógusok, szülők, akik felnőttként csatlakoztak, azt mondták, a kérdés nagyon összetett. Nagyon nagy a kínálat a gyerekeknek a különböző délutáni tevékenységekben. A cserkészetet azért érdemes kipróbálni, mert nagyon sok mindenre nyújt rálátást. Az a cserkész, aki majd eléri a fiatal felnőtt kort, életrevaló, talpraesett ember lesz. Ez a cserkészet legnagyobb hozadéka. Ezek a fiatalok nem vesztődnek el az életben. Elkerül egyetemistának, vagy ott van az első munkahelye, és nem fog pánikolni. Mert tudja, hogy ezt megoldja. A cserészettel életre szóló élményeket lehet szerezni. A fiatalok akkor csatlakoznak hozzá, ha látják, hogy ez egy vagány, menő dolog. Nem egy maradi, archaikus értékekre építkező szervezet, hanem ez valami kaland. Valami extra dolog, amihez jó csatlakozni: egy olyan közösség, amelyhez érdemes tartozni.
Józsa Zsuzsanna / Háromszék
