A temesvári püspökség keretében működő Egyházmegyei Ifjúsági Központ és a máriaradnai plébánia közös szervezésében április 12-én, szombaton ifjúsági lelki napot tartottak Máriaradnán. Az eseményről Balta-Taics Hanna Barbara személyes hangvételű beszámolója olvasható.
Az április 12-i ifjúsági lelki nap csodálatos élmény volt és lehetőség a húsvéti felkészülésre. Az emberek manapság nem veszik figyelembe lelkük tisztaságát. Az otthonukba rendet raknak, de a lelkükkel nem törődnek. Nagyon fontos, hogy mielőtt a húsvéti szentmisén részt veszünk, ne csak szép ruhában legyünk és szép otthonba térjünk haza, hanem felkészült lélekkel induljunk neki!
A szervezők játékos programokkal készültek, amelyek során a gyermekek át tudták adni azt a tudást, amelyet sok felnőtt sem ért. Mivel én is egy csapat része voltam, ahol tízévesnél kisebb gyermekek is jelen voltak, felcsillant a szemem, amikor azt hallottam, hogy a lelkünk gondozása, az Istennel való jó barátság a megkeresztelt ember életében a legfontosabb. Sok felnőtt félreteszi Istentől kapott ajándékát és az örök értékek helyett a mulandó értéket teszi a legfontosabb helyre, azt gondozza. Az ember teste nem marad mindig szép és erős, a lakás sem marad mindig ragyogóan tiszta, mert a test megöregszik és elfárad, nem fog tudni rendet tartani.
Az érkezést követően a napot dicsőítő énekkel és gyónási lehetőséggel kezdték a résztvevők. Nagyon örült a lelkem, amikor láttam, hogy a mai világban van ifjúság és van Istenbe vetett hit. Az ének után elkezdtünk közösen imádkozni román, valamint magyar nyelven, majd Máthé Lóránd kisiratosi plébános tanúságtétele és buzdítása hangzott el.
A Nagyböjti kincskereső 12 órakor kezdődött. Tíz csapatra osztottak bennünket, 10 állomással. Minden állomás a nagyböjtről, valamint a húsvéti időről szólt. A csapatok feladata az volt, hogy minden állomásnál teljesítsék a meghatározott feladatot, és kaptak egy képet, ami a keresztút 14 állomását jelképezte. A kisgyermekek szemében jó volt látni az örömöt, a vágyat, hogy Isten közelébe kerüljenek, ami minden keresztény ember életében egy kincs. Sokan kérdezik: De mi is a kincs? Kincs sok van a mai világban, mindenkinek más kincsei, értékei vannak. De minden emberben van egy közös érték, Isten. Isten az a kincs, amitől az ember boldog lesz, amire az ember vágyik. Isten az az érték, amely összehozza az embereket, hogy békét teremtsen. Isten az a kincs, amely nélkül nincs élet.
A lelkünk a legfontosabb érték, mivel attól leszünk egyediek. A gondolatunk is érték, mivel a lelkünk irányítja. Ezek az értékek mind Istentől valók, aki ezeket minden embernek máshogy osztotta, hogy mindenki egyedi és különleges legyen!
Volt egy műhely, ami nagyon megfogott: az, ahol a jó cselekedetek fontosságát magyarázták el nekünk. De ez mellet minden műhelyben a legfontosabb a csapatmunka volt. Voltak ismerkedő, interaktív játékok, húsvétigyertya-készítés és szimbólumainak a magyarázata, amely kicsinek és nagynak is tökéletes volt!
A műhelyek lényege a nagyhét és a szent három nap megértése volt. Ahhoz, hogy valamit megszeressünk, megőrizzünk, meg kell értsük, és az, hogy a gyermekek ilyen kicsi korban ezt megtanulnák, kincse a jövőnek! A műhelyek után minden csoport a képéhez illő keresztúti állomásnál találta meg a kincsét!
A napot közös keresztúttal zártuk, ahol az arad-ségai fiatalok előadás formájában is bemutatták Jézus szenvedéstörténetének egy-egy részletét, ahogy haladtunk az állomások között. Nagyon hálás vagyok a jó Istennek, hogy részt vehettem, hiszen okkal történt, hogy a nap során ennyi fiatal találkozott! Köszönet és hála a szervezők áldozatos munkájáért, és bízom benne, hogy az elvetett mag jó földbe került. De természetesen fontosnak tartom az elvetett mag további gondozását.
Balta-Taics Hanna Barbara, Pécska
Forrás: gerhardus.ro
