György Alfréd kamilliánus szerzetes keresztúti elmélkedései: Gyermekek útja
Az életünk egy út. Sokszor eljutunk egy útkereszteződéshez, ahol döntenünk kell. Néha tanácstalanok vagyunk, néha félünk egyedül. Van, amikor társakra lelünk, van, amikor segítenek, bátorítanak bennünket, van amikor elesünk, de újra fölkelünk és tovább megyünk. Induljunk el, kísérjük el Jézust az ő szeretetének keresztútján! Ha vele járjuk utunkat, mindvégig kitartunk, ha figyelmesek vagyunk, észrevehetjük, hogy ő is elkísér bennünket életünk útjain, különösen a nehéz helyzetekben számíthatunk rá, hogy megfogja a kezünk és segít nekünk továbblépni. Jézus velünk van és velünk marad!
1. állomás: JÉZUST HALÁLRA ÍTÉLIK
Pap: Imádunk téged Krisztus és áldunk téged. Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Milyen nehéz megérteni, elfogadni, ha valakit igazságtalanul ítélnek el, annak ellenére, hogy ártatlan. Pedig az egyszerű szív egy pillantásból megérzi Jézus ártatlanságát. Milyen kegyetlenség, hogy kimondott emberi szó kiolthatja a másik ember életét! Elég egy ítélet és mindennek vége! Milyen szomorú és milyen kár, hogy sokszor visszafordíthatatlan a szó, mely sorssá, ítéletté válik! Jézus azért járja végig ezt az utat, hogy ne az ítéleté legyen az utolsó szó, hanem a megbocsátásé! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha elítéltük barátainkat! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha rosszul ítéltük meg cselekedeteiket! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha ujjal mutogatunk egymásra és nem vállaljuk a felelősséget! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha kirekesztünk valakit baráti, családi körünkből! Bocsáss meg és add, hogy ne az ítéleté legyen az utolsó szó, hanem a megbocsátásé!
Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!
2. állomás: JÉZUS VÁLLÁRA VESZI A KERESZTET
Pap: Imádunk téged Krisztus és áldunk téged. Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Jézus döntött, vállára veszi a keresztet. Vállára kötik a két méter hosszú és 50 kg súlyos gerendát és ő elindul. Panaszkodás nélkül magára veszi a terhet. Milyen érthetetlen, mennyire értelmetlen! És ő mégis megteszi, hogy hordozza mindannyiunk terhét, akkor is, ha értelmetlennek tűnik. Mikor cipelnie kell a súlyt, nem is annyira a fa nehéz, hanem minden teher mely a mi vállunkat is nyomja, reá nehezedik. Azért hordozza a mi életünk súlyát is, hogy könnyítsen rajta, hogy ne a nehézségé legyen az utolsó szó, hanem az elviselő megbocsátásé! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha zúgolódtunk a nehézségek miatt! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha félvállról vettük kötelességeinket! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem vettük észre mások terheit és nem segítettünk rajtuk! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha mi raktunk terheket, hanyagságunk által mások vállára! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha elfelejtettünk bocsánatot kérni a mulasztásért!
Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!
3. állomás: JÉZUS ELŐSZÖR ESIK EL A KERESZTTEL
Pap: Imádunk téged Krisztus és áldunk téged. Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Megbotlik, próbál talpon maradni, de nem sikerül, elesik. Fájdalom hasít a testébe, sajog, fáj. Mikor elestünk, felhorzsolódott, sebes lett a térdünk, a kezünk, az arcunk és a könnyünk is kicsordult sírva emeltük fel tekintetünket, arra várva, hogy valaki ölbe vegyen és megpuszilja sebünket,” mert akkor jobban gyógyul”, és már nem is fájt annyira… emlékszünk még erre? Jézusnak nem veszik észre könnyeit, nem veszik komolyan bukásának fájdalmát sem. Milyen szomorú elesni egyedül… de Jézus nem marad a földön, feláll, hogy ne a bukásé legyen az utolsó szó, hanem az újrakezdésé! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha elfelejtettük saját elbukásunk! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha kinevettünk másokat a bajban! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha cserben hagytunk másokat a bajban! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem voltunk hálásak a segítségért! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha önsajnálatból nem akartunk felállni!
Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!
4. állomás: JÉZUS ÉDESANYJÁVAL TALÁLKOZIK
Pap: Imádunk téged Krisztus és áldunk téged. Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Különös, megindító, megrázó pillanat. Összeszorul a szív, szó nem hallatszik, csak a szempár beszél… könnyét hullatja, némán zokogva, mindketten egymásért sírnak. Fáj szenvedni látni téged, Fiam! Fáj sírni látni téged, édesanyám! Nagyon fáj! Tehetetlen vagyok! Szívem beleremeg. Hosszú néma csend, keserves fájdalom…a könnyeket fölszárítja a szél…Jézus Máriával szívében megy tovább, hogy ne a könnyeké legyen az utolsó szó, hanem az anyai szereteté! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem néztünk a másik szemébe! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem vettük komolyan egymás fájdalmát! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha elmenekültünk a fájdalmas tekintetektől! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem fogadtuk el az együttérző könnyeket! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem törődtünk mások fájdalmával!
Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!
5. állomás: CIRENEI SIMON SEGÍT JÉZUSNAK A KERESZTET HORDOZNI
Pap: Imádunk téged Krisztus és áldunk téged. Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Különös barátság kezdete ez a találkozás… Simon nem is sejti, hogy ez a barátság örökre szól. Ezeridegenként ,,belecsöppen” a történetbe, kicsit fél is talán, ettől a hirtelen kényszerítő unszolástól. „Segítsél már neki néhány lépést, elég erőben vagy, nehogy már itt meghalljon nekünk!” – ennyi a parancs és kész. Lépni kell, nem lehet lelépni! És most kezdődik egy igazi barátság története, mely örökké tart, ott a szívük mélyén. Jézus elfogadja a te segítségedet is, hogy ne a tehetetlenségé legyen az utolsó szó, hanem a megmentő barátságé! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem ismertünk fel és idegennek éreztünk téged! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha kedvtelenül végeztük kötelességünket! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem szívesen segítettünk a fáradtakon! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem törődtünk barátainkkal! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem fogadtuk el barátaink segítségét!
Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!
6. állomás: VERONIKA KENDŐT NYÚJT JÉZUSNAK
Pap: Imádunk téged Krisztus és áldunk téged. Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Ha valakit nagyon szeretünk, szívesen nézünk a szemébe, fürkésszük tekintetét, belefeledkezünk az arcának szemlélésébe. Veronika az igazi emberarcot látta, tele fájdalommal, szenvedéssel… valami különös érzés a szívében arra indította, hogy kendőjével megtörölje és egyben megsimogassa együttérző szeretettel Jézus arcát. És megtörtént a csoda: Jézus arcát rejti a kendő, mely szívében életre kel. Jézus arcát nyújtja felénk, hogy ne a gyötrelemé legyen az utolsó szó, hanem az együttérző vigasztalásé! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem vettünk észre téged másokban! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha féltünk a szenvedő szemébe nézni! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem indult meg a szívünk, mások fájdalma láttán! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem volt nálunk az együttérzés kendője! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem fogadtuk el az együttérző szeretet gesztusait!
Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!
7. állomás: JÉZUS MÁSODSZOR ESIK EL A KERESZTTEL
Pap: Imádunk téged Krisztus és áldunk téged. Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Ismét elesik, Jézus, elfáradt, de nem belefáradt. Kitart döntése mellett. Továbbra is, így is szeret. Ebben az állapotában is csak rád gondol, elestében is szeret. Sokszor azt gondoljuk, hogyha újra elesünk, akkor már nincs tovább, de van újrakezdés. Jézus ismét talpra áll és elindul feléd, lassú, nehézkes léptekkel, de közeledik hozzád, hogy ne a kudarcé legyen az utolsó szó, hanem a kitartásé! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha belefáradtunk a jótettekbe! Bocsáss meg nekünk, Jézus, ha túl hamar feladtuk a küzdelmet! Bocsáss meg nekünk, Jézus, ha nem vállaltunk elég áldozatot szeretteinkért! Bocsáss meg nekünk, Jézus, ha túl könnyen változtatjuk meg döntéseinket! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem vettük észre törékeny közelséged!
Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!
8. állomás: JÉZUS TALÁLKOZIK A SÍRÓ ASSZONYOKKAL
Pap: Imádunk téged Krisztus és áldunk téged. Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Jézus elfáradt. Nemcsak a teste. Figyelme is lankad. A lelke is fáj. Jó lenne csendben hallgatva kísérni őt, nem szólni egy szót sem. Talán többet segítene, ha így vagyunk vele. A hangos jajveszékelés, siránkozás nem segíti a szenvedőt. Aki sajnálkozik, magával van elfoglalva, nem látja Jézus igazi fájdalmát. A lélek fájdalmát csak csendben lehet észrevenni. Jézus elhallgattatja lármájukat, hogy ne a siránkozásé legyen az utolsó szó, hanem a csendes, gyógyító jelenlété! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem tudtunk csendben maradni, mikor arra lett volna nagyobb szükség! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha sajnálkozásunkkal megaláztunk másokat! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha hangoskodásunkkal eltereltük a figyelmet az igazi fájdalomról! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha önsajnálatunkkal, gátoltuk a gyógyulást! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha apró dolgokért siránkozunk és elfelejtünk hálát adni!
Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!
9. állomás: JÉZUS HARMADSZOR ESIK EL A KERESZT SÚLYA ALATT
Pap: Imádunk téged Krisztus és áldunk téged. Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Újra elbukik Jézus. Már nem bírja tovább, fizikai ereje már fogytán. Lelkiereje mégis fölsegíti, összegyűjti maradék erejét, föláll. Újra talpra áll, hogy erőt adjon Neked, amikor újra és újra elbuksz. Nem adja fel, Érted teszi, érted ezt? Honnan van lelkiereje? Miből merít erőt? Az irántad való szeretetből! Azért, hogy te is vállald az elesés fájdalmát és újra felállj! Tedd ezt azért, akit szeretsz! Istenért, embertársadért, testvéreidért, szüleidért, barátaidért, őértük légy erős! Hogy ne a visszaeső bűné legyen az utolsó szó, hanem a másokért vállalt áldozatoké! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha újra és újra elesünk, ugyanazokat a hibákat, bűnöket követjük el! Bocsáss meg nekünk, Jézus, ha kényelmünket keresve lent maradtunk a porba! Bocsáss meg nekünk, Jézus, ha nem vettük észre azokat, akikért érdemes felállni és tovább menni! Bocsáss meg nekünk, Jézus, ha nem ismertünk fel téged az elesettekben! Bocsáss meg nekünk, Jézus, ha nem mertünk áldozatot vállalni és túl hamar feladjuk!
Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!
10. állomás: JÉZUST MEGFOSZTJÁK RUHÁITÓL
Pap: Imádunk téged Krisztus és áldunk téged. Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Lelkéig hasít a fájdalom. Megalázzák újra és újra, elveszik tőle méltóságát. Felszakítják testi- lelki sebeit. Szégyenét vállalja érted, mindazokért, akiket megszégyenítenek, kigúnyolnak, megaláznak. Utolsó, édesanyjához kötődő ragaszkodásától is megfosztják és köntösére sorsot vetnek. Legszentebb emberi érzéseit is el akarják venni tőle. Lemeztelenítve, szégyenében egyedül, magára marad, hogy ne a szégyené legyen az utolsó szó, hanem az emberi méltóságé! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha megszégyenítettük felebarátainkat! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem tartottuk tiszteletbe embertársaink méltóságát! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha kigúnyoltunk valakit szerencsétlenségében, balsorsában! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha felszakítottuk testi-lelki sebeiket a rászorulóknak és nem segítettünk rajtuk! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem tiszteltünk Téged a megalázott szegényekben!
Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!
11. állomás: JÉZUST KERESZTRE SZEGEZIK
Pap: Imádunk téged Krisztus és áldunk téged. Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
A szegek szúró hegye ejti foglyul Jézust. Rögzítik a keresztre, meglyuggatják kezét, lábát, mintha attól félnének, hogy elmenekül a keresztről. Az erőszak mindig fél a gyengétől, a szelíd szeretettől. Jézus vállalja fához szegezettségét azért, hogy lelked kötelékei feloldódjanak, hogy mindattól, ami foglyul ejt téged, szabaddá válj! Hogy másokat is felszabadíts és szelíd szeretettel győzd le az erőszakot! Hogy ne a rabságé legyen az utolsó szó, hanem a szabadságé! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha magunkhoz láncoltunk valakit önző, torz szeretetünkkel! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha félelemből vagy szeretetlenségből korlátoztuk társunk testi-lelki szabadságát! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha erőszakkal csikartuk ki a magunk igazát, mások kárára! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem segítettünk másokat a szabadságra, az emberhez méltó életre! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem akartunk a bűntől szabadulni!
Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!
12. állomás: JÉZUS MEGHAL A KERESZTEN
Pap: Imádunk téged Krisztus és áldunk téged. Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
„Beteljesedett! Jézus az Atyja kezébe ajánlja lelkét és bocsánatért esdekel. Isten Lelkétől indíttatva, hitt a szeretetben a végsőkig! Annyira szeret, hogy életét adja Érted, értem, értünk! Érted ezt? Nagy titok marad ez, melyet csak az elmúlás csendjében érthet meg az emberi szív, ha igazán szeret. Egy sóhajtás, egy pillanat, egy dobbanás… döbbenet! Bevégeztetett. – „Ez az ember valóban Isten fia volt!” – egy vallomás, mely Téged is elkísér, hogy ne a halálé legyen az utolsó szó, hanem az életé! Bocsáss meg nekünk, Jézus, ha megvontuk lelkünket a szeretetkapcsolatban egymástól! Bocsáss meg nekünk, Jézus, ha nem kértünk bocsánatot és nem imádkoztunk bántalmazóinkért! Bocsáss meg nekünk, Jézus, ha nem hittünk Isten és embertársaink szeretetében! Bocsáss meg nekünk, Jézus, ha nem hallgattunk szívünk csendjére a kellő pillanatban! Bocsáss meg nekünk, Jézus, ha nem tiszteltük az életet!
Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!
13. állomás: JÉZUS TESTÉT LEVESZIK A KERESZTRŐL ÉS ÉDESANYJA ÖLÉBE HELYEZIK
Pap: Imádunk téged Krisztus és áldunk téged. Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Két megtört szív szeretete ismét egymásra talál, különös, el nem múló ölelésben. Jézus most már szabad, levették a keresztről, nem fogoly már, édesanyja fájdalmas, szomorú, felszabadító ölelésében nyugszik. Kimondhatatlan a fájdalom, néma, zokogó ölelés… nem maradt más csak a szeretet. Mária szívszorító anyai szeretete. Anyja ölében nyugvó gyermek, új Betlehem, jászol és kereszt. Mária, égi édesanyánk vállalta ezt értünk, hogy ne a fájdalmas tehetetlenségé legyen az utolsó szó, hanem a megváltó ölelésé! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha megtört szívünket bűnnel megfertőztük! Bocsáss meg nekünk, Jézus, ha elmenekültünk, és nem viseltük el a tehetetlenségünket a nehéz helyzetben! Bocsáss meg nekünk, Jézus, ha elmulasztottuk az ölelést a kellő időben, és nem voltunk szeretetteljesek! Bocsáss meg nekünk, Jézus, ha mások együttérző fájdalmát figyelmen kívül hagytuk! Bocsáss meg nekünk, Jézus, ha nem nyújtottunk vigaszt!
Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!
14. állomás: JÉZUST SÍRBA TESZIK
Pap: Imádunk téged Krisztus és áldunk téged. Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Halálában Jézus mégis számíthat barátai jóságára. Arimatheai József neki ajándékozza családi sírboltját, nem is sejtve milyen titok tanúja lesz a sír. Hideg, rideg valóság, édesanyja öléből egy sötét üregbe kerül a test, de nincs vége mindennek! Három nap véget nem érő szomorúság magányába temetkezik az Isten és az ő barátai. Egy hosszú, visszafolytott lélegzet után, Isten Szentlelke felszabadít a halál bilincséből, hogy ne a sír rideg valóságáé legyen az utolsó szó, hanem a bennünk élő reményé! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha barátaink nem számíthattak reánk a bajban! Bocsáss meg nekünk, Jézus, ha elfutottunk és nem néztünk szembe életünk ürességeivel! Bocsáss meg nekünk, Jézus, ha nem adtuk meg a kellő tiszteletet a szent helyeknek! Bocsáss meg nekünk, Jézus, ha nem imádkoztunk halottainkért! Bocsáss meg nekünk Jézus, ha nem tápláltuk hitünket az imádság által!
Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: Könyörülj rajtunk és a tisztító tűzben szenvedő lelkeken!
15. állomás: JÉZUS FELTÁMADT ÉS ÉL!
Pap: Imádunk téged Krisztus és áldunk téged. Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Jézus legyőzte a halált! Jézus él! Amint megígérte barátainak! Isten betartja ígéretét, még akkor is, ha néha nem az történik, amit szeretnénk. Gyönyörű pillanat, melyet csak megsejthetünk szívünk mélyén, ha hiszünk Istenben és megtapasztaltuk az ő szeretetét. „Nem hallgathatunk arról, amit láttunk és hallottunk!” – mondja Jézus Barátja, János a szeretett tanítvány. Te mit láttál, mit hallottál Jézusról, Jézustól? Hallgass a szívedre csendben! Ő itt maradt közöttünk az Oltáriszentségben, és életünk végén a mennyországban vár minket, hogy ne a kétkedésé legyen az utolsó szó, hanem a hívő szereteté! Köszönjük neked, Jézus, hogy barátaid lehetünk! Köszönjük neked, Jézus, hogy eljössz hozzánk és a szívünkben élsz! Köszönjük neked, Jézus, hogy megtapasztalhatjuk szeretetedet, szüleink, barátaink jósága által is! Köszönjük neked, Jézus, hogy szólhatunk hozzád a csendben és te meghallgatsz minket! Köszönjük neked, Jézus, hogy nekünk ajándékoztad a hitet, a reményt és a szeretetet!
Pap: Halálodat hirdetjük, Urunk! Hívek: És hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz!
2024 Nyíregyháza – Borbánya, Szent László-templom
Fotók: a csíksomlyói, csíkszentkirályi és marosvásárhelyi virágvasárnapi passiók képei
