Rengeteg televíziós csatorna, filmstreaming felület kínálatából válogathatunk, ha karácsonyi filmeket szeretnénk nézni családi programként. Azonban főként katolikus szülők számára nehéz lehet a választás, hiszen a nagy kínálatban viszonylag kevés valóban családbarát film akad. Alábbi ajánlónkban leginkább klasszikus karácsonyi alkotásokat ajánlunk megtekintésre.
Az élet csodaszép (1946)
Vajon tényleg be kell mutatni ezt a filmet? A maga korában erősen alulértékelt volt, de minden idők egyik legtöbbször újranézett karácsonyi filmjeként tartják számon Az élet csodaszépet, amely a klasszikus karácsonyi filmek megtestesítője.
A vásznon egy okos és ambiciózus kisvárosi fickó, George Bailey története látható, akinek különféle okok miatt soha nem sikerül megszöknie vidéki élete elől, hogy úgy beutazza a világot, ahogyan azt mindig is tervezte. Amikor szenteste leküzdhetetlennek tűnő katasztrófa éri George-ot, azt kívánja, bárcsak meg sem született volna – ez a kívánság egy Clarence nevű barátságos angyalnak köszönhetően hirtelen teljesül. George csak e mennyei beavatkozás után veszi észre, milyen fontos és igen, csodálatos is volt a „hétköznapi” élete. George leckéje mindannyiunk számára tanulságos.
A film rendezője, Frank Capra katolikus volt, és a hite átüt a filmben (még akkor is, ha egyes elemek, mint például az angyalábrázolások, inkább költőiek, mint teológiailag megalapozottak). Caprának egy híres idézetet tulajdonítanak: „A filmjeimnek tudatnia kell minden férfival, nővel és gyermekkel, hogy Isten szereti őket, én szeretem őket, és hogy a béke és a megváltás csak akkor válik valósággá, ha mindannyian megtanulják szeretni egymást. ”
Muppeték karácsonyi éneke (1992)
Nem olyan rég óta van forgalomban, mint az Az élet csodaszép, de ha még mindig nem láttad ezt a szerethető filmet… Mire vársz? Ahogy a cím is sejteti, a klasszikus regény egyik filmes adaptációjával van dolgunk, és a megjelenése óta eltelt harminc év alatt maga is klasszikussá vált.
Ebben a filmben azok a szórakoztató és szellemes Muppeték láthatók, akiket ismer és szeret sok mindenki, ők formálják meg Dickens karaktereit. Annak ellenére, hogy néhány előrelátható ostoba cselszövés is történik, Dickens munkáinak kevés adaptációja tartalmaz annyi idézetet a könyvből, mint a szóban forgó, és ez igazán megindító filmet eredményez. Természetesen a Karácsonyi ének története kevés említést tartalmaz Krisztus születéséről, mint az ünnep okáról. Ám a Dickens kísérteties meséjében szereplő témák – beleértve a másokkal, különösen a szegényekkel való törődést – létfontosságúak, és arra érdemesek, hogy az év ezen szakaszán elgondolkodjunk rajtuk.
Snoopy és a karácsony (1965)
Amikor a Coca-Cola Company megbízásából Charles M. Schulz nagy sikerű képregényének első tévéadaptációja elkészült, a megalkotásában részt vevő emberek többsége úgy gondolta, hogy ez teljes kudarc lesz. Ehelyett klasszikust alkottak. Vince Guaraldi zenéje önmagában is elég ahhoz, hogy ezt megérje évente újranézni. Különlegessége, hogy humorosan rámutat az ünnepek kommercializálására, ezzel pedig kiváló emlékeztetőül szolgál mindannyiunk számára, hogy lépjünk vissza a karácsonyi időszak lényegtelen elemeitől, és összpontosítsunk arra, ami igazán számít: Krisztus születésére. Még az 1960-as években is ritka volt a vallás nyilvános megjelenítése a közmédiában. De a születéstörténet, amelyet e filmben teljes átéléssel szavalnak, sugárzó – és ragályos – örömmel tölti el a melankolikus Charlie Brownt.
Fehér karácsony (1954)
Egy igazi karácsonyi családi klasszikus, a Fehér karácsony. A dalbetétek szellemesek és fülbemászóak, a táncos jelentek lenyűgözőek. Bing Crosby és a vidám Danny Kaye hangján ,,megszólaló” film egy párost követ – régi háborús haverokból lett előakat –, akik beleszeretnek két énekesnőbe, és követik őket a vermonti Pine Tree fogadóba az ünnepekre. Ott egy különleges karácsonyi eseményt terveznek és bonyolítanak le, meglepetésként, támogatást nyújtva egykori parancsnokuknak, aki a fogadó tulajdonosa. Lehet, hogy a Fehér karácsony nem lelkileg mély, de sok pozitív, megbeszélésre érdemes témát felvonultat. A gyerekek talán nem értik a cselekmény minden bonyodalmát, de élvezni fogják a Technicolort és a táncot.
A muzsika hangja (1965)
Ez szokatlan karácsonyi választásnak tűnhet. Ez az időtlen klasszikus, amely tele van a filmművészet talán legjobb és legénekelhetőbb dalaival, nyáron játszódik, és a karácsonyról szó sincs benne. De tele van örömmel és pozitív témákkal – beleértve a családi szeretetet, az engedelmességet és a rosszal, gonosszal szembeni ellenállást. Ráadásul olyan dalszövegek vannak benne, mint a „hópelyhek az orromon és a szempillámon maradnak”, és a „barna papírcsomagok madzaggal átkötözve”, ezek pedig a karácsony képeit varázsolják elénk. Ezen túlmenően ez a film igazán a katolikus hitet ünnepli. Igaz, a történet nagy része arról szól, hogy Maria elhagyja az életét szerzetesnővérként – de ezt azért teszi, mert új hivatást talált a félárva Von Trapp gyerekek anyjaként, és a korábban szigorú és fáradt Von Trapp kapitány szerető társaként. Az a jelenet, amikor a pár egy gyönyörű katolikus katedrálisban házasodik össze, önmagában is megható.
Narnia Krónikái: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény (2005)
C. S. Lewis mélyen intellektuális és éleslátó – ugyanakkor közérthető – keresztény írásain olvasók generációi nőttek fel. Talán leginkább a Narnia krónikái című fantasysorozatáról ismert, amely a gyerekeket a mitikus lényekkel benépesített, egy ruhásszekrényben található varázslatos világba vezette be. Az első és leghíresebb Narnia-könyvének a 2005-ös adaptációja nagyszerű film, amelyet karácsonykor érdemes megnézni. Miért? Nos, először is Narnia földjét hó borítja, legalábbis a film elején. A Mikulás egy konkrét karakter a filmben. A helyszíneken és a szereplőkön túl a legtöbb ember tudja, hogy Lewis keresztény hite felragyog Narnia-könyveiben, és Narnia számos szereplője és témája közvetlen keresztény allegória. Aslan király közvetlen allegóriája Jézus Krisztusnak, és a film szerencsére jól megőrzi és közvetíti ezeket a keresztény elemeket. Aslan halála és feltámadása a filmben talán inkább arra emlékeztet, amit húsvétkor ünnepelünk, nem karácsonykor – de véleményem szerint ez a leginkább azt bizonyítja, hogy ezt a filmet évente kétszer kellene megnéznünk, nem csak egyszer.
Nestor, the Long-Eared Christmas Donkey (1977)
Nestor, the Long-Eared Christmas Donkey (Nestor, a hosszú fülű karácsonyi szamár) sajnos nem jelent meg magyarul, de legalább egyszer érdemes megnézni. A Rankin-Bass stop-motion típusú animációs karácsonyi különlegességei sok ember szívében megbecsült helyet foglalnak el. Bár örök újranézős lehet a vörös orrú Rudolfot, a rénszarvast vagy a városba érkező Mikulást bemutató alkotásuk, mégis van egy Rankin-Bass-produkció, amely kifejezetten vallásos: Nestor, a hosszúfülű karácsonyi szamár. Ez az édes mese az első karácsony bibliai történetének újramesélése, az istállóállatok, konkrétan Nestor szamár szemszögéből. Rudolph-hoz hasonlóan a (nyilvánvalóan kitalált) Nestor egy kis lény, nagy szívvel és jellegzetes fizikai aberrációval – hatalmas füleivel. Lehet, hogy ez a karácsonyi klasszikus rövid ideig tart, de pozitív üzenettel és Krisztus-központú cselekményvonallal kárpótol. Ráadásul ki tud ellenállni Roger Miller narrációjának?
Reszkessetek, betörők! (1990)
Az 1990-es klasszikus vígjáték a koraérett Kevin McAllistert követi, egy 8 éves gyereket, akit véletlenül egyedül hagyott otthon a családja, a franciaországi útja előtt/alatt. Kevinnek meg kell tanulnia megvédenie magát két betörővel szemben, akik azon agyalnak, hogyan rabolják ki a család látszólag üres házát. Amikor a betörők végre megpróbálják kirabolni a házat, vicces-nevetséges cselekmények következnek, amelyeket John Williams zseniális filmzenéje tesz még emlékezetesebbé. Miért érdekes a katolikusok számára? Ne említsünk mást, csak azt a jelenetet, amikor a magányos Kevin belép a helyi templomba, és meghallja, hogy egy angyali kórus a Csendes éjt énekli. Ugyanebben a megható jelenetben egy idős szomszéd – aki eddig megrémítette Kevint – baráti kezet nyújt neki. Meglepően szívből jövő beszélgetést folytatnak a családról és a szeretetről. Az egész jelenet során Kevin nemcsak megtanulja leküzdeni a félelmét, hanem értékes leckét is kap a család(ja) valódi értékéről – és mindeközben a családja is hasonló leckét tanul Kevin életének értékességéről. (Ugyanakkor szelíd figyelmeztetés a szülőknek: több erőszakos jelenet vagy utalás mellett van egy kis kesernyés, de komikusan bemutatott családi viszály is illetve helyenként kifogásolható a nyelvezete. Ha még soha nem látták, mielőtt a gyerekekkel együtt megnéznék, érdemes legalább szúrópróbaszerűen tesztelni, belefér-e a mércénkbe!)
Jonah McKeon / Catholic News Agency alapján; fordította Romkat.
