A szeretet melegét juttatják el lélektől lélekig a betlehemes misztériumjátékok – mondta András Ignác kászonaltízi helytörténész a községükben szervezett IX. Székelyföldi Betlehemestalálkozón. Vasárnap délelőtt tizenegy székelyföldi hagyományőrző csoport mutatta be betlehemes játékát Kászon községben.
„Betlehemnek majorjában Jézus született, pásztortárs, nagy öröm ez, pásztortárs, nagy öröm ez!” – énekeljük karácsonykor. Ezt az örömhírt hirdetik a betlehemes játékok is, amelyeknek régen nagy hagyománya volt a székelyföldi településeken. Napjainkban inkább csak közösségi ünnepeken adják elő a hagyományőrzők, illetve a székelyföldi betlehemestalálkozókon. A kilencedik vándorrendezvényt vasárnap délelőtt a Kászonokban tartották. A kászonaltízi Krisztus Király-templomban szentmisén vettek részt Csíkborzsova, Kézdiszárazpatak, Csíkszentdomokos, Gyergyóditró, Csíkszentmiklós, Csobotfalva, Kézdiszentlélek, Gyergyótekerőpatak, Hidegség, Szentegyháza és a házigazda település hagyományőrző csoportjai, majd a község templomaiban és kultúrotthonaiban mutatták be betlehemes játékukat.
– Ahogy tavaly átvettük a bölcsőt, azóta készülünk erre a találkozóra. Mi idén nem szerepeltünk, mivel a házigazda település szétosztja a csoportot, és csoporttagok irányítják a vendégeket. Különben nagy megtiszteltetés, hogy házigazdák lehetünk, és nagy feladat, hogy a hagyományt tovább éltessük – mondta Lakatos Tamás szervező, a kászoni betlehemescsoport vezetője.
A találkozón részt vevő csíkborzsovaiak a Krisztus Király-templomban mutatták be az 1930-as években feljegyzett misztériumjátékukat.
– A betlehemesünket 1937-ben jegyezték fel, de már azelőtt éltették ezt a szokást településünkön. A forgatókönyv Csíkajnádról származik, de Csíkcsicsóban, Rákoson, Szépvízen, Szentmiklóson is ezt a betlehemest vitték el egymáshoz a helyiek az 1700-as években. A betlehemesek nagyon hasonlítanak egymásra, de mindegyiknek megvan a maga jellegzetessége, egy-egy bizonyos mondattól, dallamtól lesz egyedi – mutatott rá Kovács Károly, a csíkborzsovai hagyományőrző csoport vezetője, aki szerint a betlehemes játékok üzenete jobbá teszi a világot.
– Ha bárki beengedi a betlehemeseket, akkor a karácsony örömét, a kis Jézust engedi be a szívébe, és ha őt beengedjük a szívünkbe, akkor még van esélyünk arra, hogy a világ egy kissé jobbra forduljon – jegyezte meg Kovács Károly.
A kászonaltíziek betlehemes előadása több szempontból is különleges.
– A leírások szerint a kászoni betlehemes nagyon hasonlít ahhoz a szöveghez, amelyet Kodály Zoltán a moldvai Józseffalván gyűjtött, és Bötlehemes vers 1896-ból címmel adtak ki. Sokáig foglalkoztatott a kérdés, hogy miként is került oda a kászoni betlehemes szövege. Végül a történelmünknek szomorú pillanata adott választ erre a kérdésre, ugyanis amikor volt a madéfalvi veszedelem, 300 főnyi felső-háromszéki és kászoni határőr kimaradt a vérengzésből, de már nem mertek hazatérni, hanem Moldvába menekültek a szépvízi havasokon keresztül. Amikor közeledett a karácsony, akkor a férfiak összeálltak, és az otthon karácsonyi melegét próbálták elővarázsolni, elmentek egymáshoz, bemutatták ezt a misztériumjátékot. Most is megfigyelhető, hogy a felső-háromszéki, kézdiszentléleki betlehemesben csak férfiak szerepelnek, az angyalokat férfiak játsszák, Szűz Mária szerepét is férfi játssza. A betlehemes misztériumjáték természetesen a szeretet ünnepéről szól, és nagyon fontos, hogy ezekben a nehéz időkben a szeretet melegét lélektől lélekig juttathassuk el – mondta András Ignác helytörténész.
Az első betlehemes játék bemutatóját Assisi Szent Ferenc 1223-ban, az olaszországi Greccióban kezdeményezte. A ferences rend alapítója barátjával egy barlangban játszotta el Jézus születését, amikor egy zarándok arra lett figyelmes, hogy a jászolba fektetett baba megelevenedik, és az istengyermek ott van közöttük.
A X. Székelyföldi Betlehemestalálkozó házigazdái a csíkborzsovaiak lesznek.
Bíró István / Hargita Népe
Fotók: Veres Nándor / Hargita Népe
