Ilyenkor, amikor gyertyák fénye, pislákoló mécsesek, krizantém virágok, hulló falevelek borítják azokat a sírhantokat, amelyek alatt szeretteink nyugszanak, értük, értünk a temetőkbe megyünk. Jelenlétünk arról beszél, hogy fontosak számunkra. Hitbeli meggyőződéssel gyújtjuk meg gyertyáinkat, helyezzük virágcsokrainkat a sírokra. A gyertyák fénye emlékeztessen a világ világosságára, a feltámadt Üdvözítőre.
A költő sorait engedjük, hogy belénk ivódjanak. Mintha a földi élet utolsó útjára kísért szeretteink szólnának a mai estén:
„Ha emlegettek: köztetek leszek.
Ha imádkoztok: veletek vagyok.
Ha rám gondoltok, mosolyogjatok.
Emlékem így áldás lesz rajtatok.”
Nehéz ezzel azonosulnunk, de meg kell próbálnunk, mert mindenszentek az öröm ünnepe. Ma, mindenszentek ünnepén, halottak napja előestéjén, az örömhírben Jézus üzenete örömüzenetként hangzik a boldogmondásokban. A boldogmondásokban megjelenő szegény; a síró; a szelíd; aki éhezi és szomjazza az igazságot; az irgalmas; a tiszta szívű; a békességszerző; az üldözött; a meggyalázott – még korunk erőszakhoz szokott emberére is hatással vannak, mert felfedezhetjük bennük a jó Isten közelségét és a belőlük fakadó örömet.
Eltűnődtem azon, hogy az életszentség stílusa miért a boldogság, az öröm. Az életem nem csak erőfeszítésekből és lemondásokból áll, hanem annak örömteli felfedezéséből, hogy a jó Isten szeretett gyermeke, az életszentségre meghívott tanítványa vagyok – ami boldoggá tesz, és ez örömet szül bennem. Ez az öröm nem emberi teljesítményen alapul, hanem kapott ajándék a jó Istentől, aki az életünkbe jön lakni. Ezért vagyunk boldogok!
Jézus boldogmondásai világunkkal, környezetünkkel szembeforduló üzenet! A világias életben ahhoz, hogy boldog legyek, kell a gazdagság, az erőnlét, a hírnév, a sikerek halmaza. Jézus tanításában ezek az értékek mulandóságukban nem vezetnek el arra az életre, amelyet az öröm és a boldogság honának hívunk.
Szentek és feddhetetlenek legyünk előtte (vö. Ef 1,4).
Bonaventura testvér
