A temesvári egyházmegye első püspöke egy szent vértanú, alapítója pedig egy szent király, aki 1030-ban hozta létre az egyházmegyét, tanult főpásztort nevezett ki az élére, olyat, aki életét adta a hitéért. Szent Gerardot, Gellértet Szent István, Magyarország királya bízta meg az új Morisena, később Csanád nevet viselő egyházmegye vezetésével. A régi egyházmegye közel kilenc évszázados fennállása után három részre oszlott, amelyek ma Romániában, Magyarországon és Szerbiában találhatók.
Szent Gellért ünnepén Pál József Csaba temesvári megyéspüspök mutatott be szentmisét Csanádon, azon az oltáron, amely egykor Szent Gellért kőkoporsója volt.
,,Nagy szeretettel köszöntöm testvéreimet, akik a határon innen és túlról ma eljöttek. Szent Gellért püspöktől kérjük a kitartás kegyelmét a nehéz helyzetekben is. Külön üdvözlöm a fiatalokat, akik gyönyörű népviseletet öltöttek magukra. Köszönöm, hogy eljöttek ma ide, itt vannak Szent Gellért nyomdokain, aki egyházmegyénk első püspöke volt. Az ő közbenjárását kérjük, hogy mi is állhatatosak legyünk a hitben” – fogalmazott magyar, román és német nyelvű bevezetőjében Pál József Csaba megyés püspök a Szent Gellért napján a csanádi templomban bemutatott szentmisén. ,,Csanád egyházmegyénk régi püspöki székhelye, ahol Gellért püspök, az Olaszországból, Murano szigetéről érkezett bencés szerzetes felépítette az első püspöki székesegyházat és megalapította az első iskolát a tanulni akaró, papnak készülő fiatalok számára.”
A délután 5 órakor kezdődött ünnepi szentmisét a főpásztor azon az oltáron mutatta be, amely egykor Szent Gellért kőkoporsója volt. A szentmisén koncelebrált a temesvári egyházmegye és a szeged-csanádi egyházmegye több papja, mintegy 30-an, akik a zarándokcsoportokkal együtt érkeztek. A szentmise zenei szolgálatát Kercsó Béla helyi kántor, dr. Johann Fernbach, prof. Simona Mustețiu, Agigheoleanu Antonio Leonard és a helyi templomi kórus látta el.
Szentbeszédet Király Árpád főesperes, arad-ségai plébános (magyar nyelven), Miklós Csaba majláthfalvi plébános (német nyelven), Kapor János kisjenői plébános (román nyelven) mondott. ,,Püspökségünk első székhelyére zarándokoltunk. Zarándokolni annyit jelent, mint úton lenni Isten felé, és átélni azt, hogy Isten népének nagy családjához tartozunk. Mindannyian egy adott céllal érkeztünk, nem a kíváncsiság hozott ide minket: úgy éreztük, hogy Szent Gellérttől van mit tanulnunk, úgy éreztük, hogy szükségünk van arra, hogy hitünkben erősödjünk és lélekben feltöltődjünk itt, az ő szarkofágjánál” – fogalmazott magyar nyelvű homíliájában Király Árpád főesperes.
Kapor János kisjenői plébános szentbeszédében felelevenítette a 2000-ben megtartott ifjúsági találkozót, amikor, úton a római ifjúsági világtalálkozóra, a temesvári egyházmegye és a szeged-csanádi egyházmegye fiataljai felkeresték Muranóban Szent Gellért jelenlegi nyughelyét és szentmisén vettek részt a szent ereklyéit befogadó Szent Donát templomban. A plébános kiemelte, mennyire fontos a fiatalok hitben való nevelése, oktatása.
Miklós Csaba majláthfalvi plébános szentbeszédében kitért az egyházmegye alapítására, Gellért szerzetes püspökké való kinevezésére, és hangsúlyozta: Szent Gellértre a ma itt élő hívek is lelki atyjukként tekinthetnek. Idén a Német Demokrata Fórum és annak elnöke, dr. Johann Fernbach, valamint Lucian Oprea, a Pusta Kulturális Egyesület és számos partner kezdeményezésére és szervezésében a csanádi templomba német, magyar, román, bolgár, román és szerb népviseletbe öltözött fiatalok érkeztek körmenetben, majd a liturgiát követően kulturális, zenés, táncos műsort adtak elő.
A szentmise végén Bene Tamás helyi plébános megköszönte Pál József Csaba megyés püspöknek, hogy bemutatta a szentmisét, a helyi hatóságoknak az imádságos jelenlétet, és mindenkit meghívott a plébánia udvarán szervezett agapéra.
A záróáldást követően a főpásztor megáldotta a Kirchweih-csokrot (Kirchweihstrauß).
A Pozsonyi Évkönyv 1030-ban említi Szent Gerard püspökké szentelését, Szent István, Magyarország királya ugyanis rábízta az új Morisena, később Csanád nevet viselő egyházmegye vezetését. A régi egyházmegye közel kilenc évszázados fennállása után három részre oszlott, amelyek ma Romániában, Magyarországon és Szerbiában találhatók. Szeptember 24-e pedig a három utód- és testvér egyházmegye, a magyarországi szeged-csanádi egyházmegye, a szerbiai nagybecskereki/zrenjanini egyházmegye és a romániai temesvári egyházmegye számára az első csanádi vértanú püspök tiszteletének napja.
A temesvári püspökség sajtóirodája
Fotó: Astrid Weisz, Simona Lungu
