Feszty Árpád 1856-ban született Ógyallán Rehrenbeck Szilveszter földbirtokos és Linzmajer Jozefa gyermekeként. 1868-ban a Rehrenbeck vezetéknevet – a Szilveszter németes, becézett alakjáról – Fesztyre változtatta. Feszty Árpád tehetségének korán jelét adta. Tanulmányait Komáromban, Pozsonyban és a Budai Főreáltanodában végezte. 16 éves korában vándorszínész életet kezdett élni, majd 1874-ben a müncheni képtárakat tanulmányozta. Ez idő alatt ismerkedett meg Karl Kubinsky cseh–német festővel, aki mellett fejleszthette tehetségét. Később Párizsban, majd Velencében és Bécsben festett képeket.
A Sirató asszonyok Krisztus sírjánál című festmény a Magyarok bejövetele körkép megfestése előtti időszakban készült 1888 és 1889 között. A művész ebben az időszakban vette feleségül Jókai Mór nevelt lányát, Jókai Rózát. Az egyházi témaválasztás feltehetőleg Munkácsy Mihály hatására történt, aki ebben az időszakban alkotta meg a Krisztus-trilógia első két festményét, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című festményeket. A Sirató asszonyok Krisztus sírjánál című festményen a jeruzsálemi asszonyok Jézus sírjához való kivonulásának azon jelenete látható, amikor az üres sírral találkozva szembesülnek a feltámadás tényével.
A képen négy, Jézushoz közel álló nő látható. Név szerint Szűz Mária, Mária Magdolna, Mária Salome és Mária, az ifjabb Jakab anyja szerepel a képen. A mű középpontjában Krisztus kőkoporsója áll, amelyen látható a töviskoszorú és Veronika kendője, mellettük pedig egy korsó pálmaágakkal, amelyek a mártíromság jelképei. A festményről fametszet fotogravür is készült, sajnos napjainkban csak ebben a formában látható. A kép tulajdonosa, Ferenc József halálát követően örökösei birtokába került a festmény, akik az 1920-as években felajánlották megvételre a magyar főváros számára. Azonban az üzlet meghiúsulásával a festményt eltűntnek nyilvánították, és csak feltételezések léteznek a pontos hollétéről.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2023/15-ös számában.
