Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye 24 ismert személyisége, munkatársa olvassa fel advent időszakában, december 1-jétől szentestéig Charles Dickens máig töretlen népszerűségű tanmeséjét, Scrooge úr történetét.
„Karácsonyhoz közeledünk. Itt az idő, hogy megnyissuk a szívünket. Itt az idő arra, hogy tanuljunk Scrooge úron keresztül saját hibáinkból, és elhiggyük, hogy semmi sem megváltoztathatatlan.” Zsuffa Tünde, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye sajtószóvivője fogalmazza meg ezt a gondolatot a Kardinálison, a főegyházmegye médiacsatornáján abban a beharangozó kisfilmben, amely egy különleges adventi kalendárium létrejöttéről ad hírt.
Charles Dickens örök klasszikus regénye, a Karácsonyi ének 1843-ban született, de üzenete mindig élet- és időszerű, ma, a 21. század embere számára is. A történet főszereplője a szőrösszívű Ebenezer Scrooge, egy uzsorás, fösvény, lelketlen, zaklató, szipolyozó, zsugori, kapzsi, kegyetlen, megkeseredett és gonosz milliomos, aki nem veszi észre mások gondját, nem érzi át mások baját. Mindössze két ember van az életében: Fred nevű unokaöccse, akivel alig tartja a kapcsolatot, és Bob Crachit, saját rosszul fizetett és agyondolgoztatott alkalmazottja. Scrooge úr utál minden szépet és jót, neki a karácsony is csak olyan nap, mint a többi, az emberek ünnepi készülődését is megvetéssel, sőt dühvel, gyűlölettel szemléli. Kidobja a karácsonyi énekeket kántáló koldus kisfiút, és kiszipolyozott írnokát, a szegényeknek gyűjtő úriembert is felmondással fenyegeti. Ám egy nap lehetőséget kap arra, hogy bepillantson a láthatatlan világba: látomásai lesznek, feltárul előtte a múlt, a jelen és a jövő. Magányos házában egyik éjszaka megjelenik hét évvel korábban elhunyt üzlettársa, Jacob Marley szelleme. Életében Marley ugyanolyan ember volt, mint Scrooge, és most nehéz láncokat cipelve járja a világot. A kísértet közli Scrooge-dzsal, hogy lelketlensége miatt karácsony előtt három másik szellem is meglátogatja három egymást követő napon. Az első, az elmúlt, régi karácsonyok szelleme végigvezeti Scrooge urat saját hajdani életén és elfelejtett, fájó emlékeket elevenít fel benne. Felidézi szomorú gyermekkorát, elmúlt karácsonyait, egyben megmutatja azokat az eseményeket, amelyek Scrooge jellemének kialakulásához vezettek. A második, a jelen karácsony szelleme felnyitja Scrooge szemét a körülötte élők sorsára, nyomorúságára és vidámságára, szenvedéseikre és emberségükre, mégpedig úgy, hogy megmutatja neki unokaöccse és alkalmazottja otthonát. Cratchit szegény ember, kevés a fizetése, nincs pénze mozgássérült kisfia, Tim kezeltetésére sem. Scrooge a látottak hatására sajnálni kezdi a kisfiút. Végül a harmadik, a jövő karácsonyainak szelleme megmutatja Scrooge-nak, milyen lesz a jövője, ha nem változtat a viselkedésén. Ez a szellem a legfélelmetesebb, nem beszél, külseje a „nagy kaszásra” hasonlít. Megmutat Scrooge-nak egy letakart halottat, akiről senkinek nincs egy kedves szava és akinek a halálán mindenki örvendezik. Azt is megmutatja, hogy alkalmazottjának a fia meghal, mert pénz híján nem tudják kezeltetni. A legnagyobb sokk akkor éri, amikor észreveszi, hogy a senki által nem szeretett halott valójában ő maga.
Scrooge úr az átélt élmények hatására megváltozik, a szellem-megjelenések új emberré teszik őt: más szemmel kezdi látni a világot. Megérti, hogy a szeretet „hozzáférhetetlen helyeken” rejtőzik és soha nem késő semmit újrakezdeni… Scrooge úr kedves, jólelkű emberré válik: karácsonyi pulykát küld írnoka családjának, ellátogat megvetett unokaöccséhez, s jó barát, jó gazda, jó szomszéd válik belőle. Tim sem hal meg, mert Scrooge kifizeti a gyógykezelését.
Charles Dickens máig töretlen népszerűségű tanmeséjét, Scrooge úr történetét az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye 24 ismert személyisége, munkatársa olvassa fel advent időszakában, december 1-jétől szentestéig. A felolvasók sokféleségében kifejeződik az az egység – mutat rá Zsuffa Tünde –, hogy képesek vagyunk meghallani egymás szavát, képesek vagyunk arra, hogy ha az egyikünk elkezd egy gondolatot, a másikunk befejezze. Üzenet a mának egy gonosz emberen keresztül – mondja a történetrészlet felolvasása előtt Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója. Tegyen boldoggá az az élet, amit magad választottál – gondolkodtat el Dolhai Attila musicalszínész. Karácsony napján jusson eszünkbe, aki talpra állította a bénákat és visszaadta a vakoknak a látást – emlékeztet Lackfi János író, költő. Mellettük felolvas még Csapó Viktória, Cseke Péter, Fábry Kornél, Göbel Ágoston, Hegedűs András, Huszti Zoltán, Käfer György, Käfer Mónika, Kontsek Ildikó, Kőhalmi Dániel, Kubik Anna, Kuzmányi István, Monostori László, Papp Adrienn, Radetzky András, Sára Bernadette, Süllei László, Szili András, Török Ili, Varga Gabriella és Varga Viktor.
A kalendárium a Kardinális YouTube-csatornáján várja a nézőket és első ablaka december 1-jén, csütörtökön este (közép-európai, magyarországi idő szerint) 19:30-kor nyílik ki. Huszonnégy ember, egy történet. Zsuffa Tünde így nyújtja át: „Ezzel a lelkülettel kívánom, hogy menjünk oda a jászolban fekvő kisdedhez, és vegyük észre azt, hogy az életünkben mi a fontos és mi nem. És természetesen azt, hogy minden újrakezdhető.”
Varga Gabriella
