Kerkai Jenő egész életét a magyar nép felemelésének szentelte, a szegények iránti szeretet meghatározta pályafutását. Erről beszélt Koronkai Zoltán SJ, a konferencia első előadója, aki saját szerzetesi hivatását is a KALOT-alapító jezsuita példájához köti, és most doktori disszertációt ír a páter életművéről. Beszédében, amelyet azon a konferencián mondott, ahol Kerkai Jenőre, a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) alapítójára emlékeztek november 5-ikén, kiemelte, hogy Kerkai Jenő a szegények elhivatott apostola volt, a parasztságot jól ismerte, és feléjük fordult, amikor senki sem törődött velük.
A konferenciát a Kerkai Jenő Jezsuita Szociális Központ és a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia (FFJA) közösen szervezte. A konferencia tíz előadás, egy kerekasztal-beszélgetés és Csókay Károly SJ személyes, videós visszaemlékezése segítségével mutatta be Kerkai atya életpályáját, a KALOT közösségét, a korabeli jezsuita rendet és a szociális mozgalmak szélesebb kontextusát. Az előadások visszatérően kapcsolódtak az imádságos lelkülethez, a szegények szolgálatához, a demokrácia fontosságához és a szolidaritáshoz.
Kerkai a KALOT szervezését 1935-ben kezdte Szegeden, „a kis szemináriumi szobájában mindenféle infrastruktúra nélkül” – emelte ki Balogh Margit történész, a Magyar Tudományos Akadémia nagydoktora, aki előadásában bemutatta a mozgalom működési elveit, tevékenységeit és négyes jelszavát: Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart!
Bár a KALOT ötlete Kerkai atya „szívében született meg” – fogalmazott Koronkai Zoltán SJ –, a páternek mindig fontosak voltak a munkatársai. Közülük is kiemelhető Nagy Töhötöm, akire Kerkai harcostársaként hivatkozott Fejérdy András. A történész vatikáni levéltári kutatásából az is kiderült, hogy Nagy Töhötöm miként közvetített a Szentszék és Moszkva között 1945-től a modus vivendi, azaz a kommunista rendszer és az egyház békés együttélésének lehetőségéről, többek között a KALOT fennmaradása érdekében.
További előadások szóltak a társakról is. Kovrig Béláról Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány kuratóriumának elnöke beszélt, és méltatta a társadalomtudóst a mozgalom gazdaságelméleti alapjainak megfogalmazásáért, a magyar nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszer kialakításáért. A mozgalom meghatározó szereplője volt Bálint Sándor néprajzkutató, Kerkai páter közeli barátja és szellemi munkatársa, aki előadásaival segítette a mozgalom növekedését – derült ki Serfőző Levente szeged-csanádi egyházmegyés pap előadásából.
A KALOT-ot a szovjetek 1946-ban betiltották, de szellemiségét az úgynevezett somogyi kísérlet igyekezett megőrizni. A korábbi misszió folytatásáról Gárdonyi Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője beszélt. Előadásában kitért arra is, hogyan vádolták meg a falumissziót végzőket, majd tartóztatták le néhány hónap után Kerkai Jenőt, aki 1949 februárjától több mint 10 évet töltött börtönben.
Páter Kerkai egyéni teljesítménye mögött ott volt a kor eszméje A 20. század első felének szociális mozgalmairól és hazai szociálpolitikai kontextusáról Gyáni Gábor történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja adott elő. Mint mondta, a században egymás után indultak mozgalmak, amelyek igen sokrétűek voltak mind politikai orientáció, mind értékrend tekintetében. Ugyanezt az időszakot mutatta be Gianone András keresztény szociális nézőpontból. A történész kitért XIII. Leó pápa enciklikája, a Rerum novarum (1891), valamint XI. Piusz pápa 1931-es szociális enciklikája jelentőségére, amelyek felhívták a figyelmet a munkásság kizsákmányolására, és a KALOT működését is meghatározták.
Kerkai Jenő innsbrucki tanulmányai során találkozott a jezsuita szolidarizmussal, amelynek jeles képviselője volt Heinrich Pesch páter, közgazdász és társadalomfilozófus, akitől többek között az igazságos bér fogalmának kidolgozása származik. Zachar Péter Krisztián történész előadásában beszámolt a jezsuita szolidarizmus megközelítéséről, a magántulajdon kettős – személyes és közösségi – értelmezéséről, valamint arról, hogy a jezsuita közgazdasági iskola második generációja hogyan vett részt a II. világháború utáni német gazdaság helyreállításában.
A jezsuita rend tagjai nem kényelmesedtek bele a keresztény kurzusba, találkoztak vele, és így szembesültek a szegénységgel – hangzott el Siptár Dániel, a magyarországi jezsuita levéltár és könyvtár igazgatójának előadásában. A társadalmi igazságosság témája közel állt a magyar rendtartományhoz olyan szerzetesek szociális tevékenysége révén, mint Bíró Ferenc, Csávossy Elemér és Varga László. Hármuk eltérő karaktere kiegészítette egymást, így tudott a jezsuita szociális misszió egyszerre tudományosan elméleti és gyakorlati is lenni – állapította meg a történész.
A konferencia délelőtti szekciójának zárásaként adták át a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület (KIFE) Kerkai-díját, amelyet 2005-ben alapítottak a 20. századi jezsuita életművének tiszteletére. Idén ifjúsági képzés kategóriában Gesztes Olympia és Vikor Csaba nyerték el házaspárpárként az elismerést a középiskolás diákok személyiség- és közösségfejlesztésével foglalkozó szegedi Nagyító Alapítvány tevékenységéért. A másik kategória, a felnőttképzés díját Lindeisz Ferenc, a KIFE korábbi elnöke kapta a szervezetben végzett kiemelkedő munkájáért.
A rendezvény utolsó része az addigi témákat továbbgondoló kerekasztal-beszélgetés volt, amelyet Koronkai Zoltán SJ moderált, résztvevői pedig a korábbi előadók közül kerültek ki – Balogh Margit, Mészáros József, Fejérdy András –, kiegészülve Kovács Gergellyel, Mindszenty József bíboros boldoggá avatási eljárásának viceposztulátorával.
A KALOT politikai szerepvállalása kapcsán szóba került a Horthy-korszakhoz való viszonyulás kérdése, Mindszenty szerepének és a modus vivendi értékelése. Emellett beszélgetés bontakozott ki arról, hogy a klerikális felügyelet alatti politika vagy egy autonóm keresztény párt lett volna-e kívánatosabb, és arról is, hogy létezik-e politikai katolicizmus, és az szolgálja-e az egyház evangelizációs törekvését.
A konferenciát Koronkai Zoltán zárta, s megerősítette, hogy a Kerkai Jenő tiszteletére rendezett események folytatódnak, a tervek között szerepel a páter írásainak, lelkigyakorlatos beszédeinek publikálása is.
Neulinger Ágnes
Forrás: jezsuita.hu
