„Két verebet ugye egy fillérért árulnak? És egy sem esik közülük a földre a ti Atyátok tudta nélkül. Nektek azonban még a hajszálaitok is mind meg vannak számlálva a fejeteken. Ne féljetek hát!” (Mt 10,29–31)
Add magad teljesen Istennek, aki nagy dolgokat fog véghezvinni veled, feltéve hogy jobban bízol az ő szeretetében, mint a saját gyöngeségedben.
Ha valóban teljesen Istenhez tartozunk, rá kell hagyatkoznunk és bíznunk benne. Sose szabad a jövőtől félnünk. Nincs rá okunk. Isten velünk lesz.
Türelmetlenül várjuk a paradicsomot, pedig hatalmunkban van már itt és most élvezni. Az isteni boldogság azt jelenti, hogy úgy szeretünk, ahogy ő szeret, úgy segítünk másokon, ahogy ő segít, úgy adunk, ahogy ő ad, úgy szolgálunk, ahogy ő szolgál.
Ne hidd, hogy a felebarátodnak tett kis jócselekedetnek nincs nagy értéke. Isten nem azt nézi, mennyit teszünk, hanem milyen szeretettel tesszük azt, amit teszünk. Ne a saját dicsőségünket keressük, hanem mindenért Istennek adjunk mélységes hálát. Ugyanakkor semmilyen kudarc ne kedvetlenítsen el, ha megtettük a tőlünk telhetőt. Isten csak a bennünk megnyilvánuló szeretetet látja. Nem kérdezi, hány könyvet olvastunk, milyen csodákat műveltünk, hanem megtettük-e a tőlünk telhető legtöbbet, hogy kiérdemeljük a szeretetét.
Jól imádkoztunk? Jól aludtunk? Jól ettünk? Semmi sem kicsiny Isten előtt.
Kalkuttai Szent Teréz anya
(Everything Starts from Prayer)
