Ferkő Jenő erdőmérnök a nagyváradi székhelyű Szűz Mária Erdészet igazgatója 2018-tól. A szakembertől a vitathatatlanul aktuális klímaváltozásról, főként ennek erdőállományra és –gazdálkodásra gyakorolt hatásáről érdeklődtünk, illetve arról, hogy van-e Romániában erdőirtás, majd arról is beszélgettünk, milyen erdőgazdálkodási elvei vannak az irányítása alatt álló erdészetnek.
Nem lehet mondani, hogy Romániában az erdőirtás oly nagy mértékű lenne, mert szigorú törvény szabályozza azt, hogy ahol vágnak, két éven belül muszáj visszaültetni az állományt, ezt nevezi a szakma erdőújításnak. Törvény szabályozza azt is, hogy az erdőtulajdonos egy hektárról évente hány köbméter fát termelhet ki, ennek mértéke nálunk majdnem a legkisebb az EU-ban. Románia területének mintegy 29 százaléka erdő, ami elfogadhatóan közelít az európai átlaghoz. Tulajdonlási szempontból a 90-es években és azelőtt egyetlen nagy cég volt, amely ezzel foglalkozott, az volt az egyetlen tulajdonos, most 700 ezer van, miután nehezen ugyan, de nagyjából mindenki visszakapta az erdőbirtokait. Persze még mindig van fél millió hektár erdő, amit a jogos tulajdonosok visszanyertek bírósági úton, de még mindig nem kapták vissza – vannak magántulajdonosok is ebben a helyzetben, de a római katolikus egyház is érintett.
Romániában a növekedés 50 millió köbméter évente, nem vágnak több fát, mint 18−20 milliót évente. Németországban például 100−150 millió köbméter fa van, amit szú támadott meg, azt ki kell(ene) termelni… A hazai, de az össz-európai mutatók alapján tehát nem lehet azt mondani, hogy akkora mértékű erdőirtás lenne nálunk vagy a vén kontinensen, amely hatással lenne a klímaváltozásra. Természetesen az esőerdők kiirtása más, fajsúlyosabb kérdés.
Történetileg nézva a 13. században volt egy nagy fokú felmelegedés, amikor Svédországban és Norvégiában almát, szőlőt termesztettek, utána pedig jött egy hideghullám a maga okozta változásokkal. „Mostanáig ez erdő védett bennünket, most már mi kell védjük az erdőt” – mondja Ferkő Jenő erdőmérnök. De hangsúlyozza: nem saját magunktól kell védeni elsősorban, hanem például itt van a szú, amit úgy lehetne csak megállítani, ha kitermeljük a teljes famennyiséget, azt pedig nem tudjuk megtenni. Egész Amerikában hatalmas szúkárosodás észlelhető jelenleg. Ebből is látszik, hogy a felmelegedés abnormalitásokat, szokatlan jelenségeket hoz magával. Arra a kérdésünkre, hogy a Szűz Mária Erdészet gondozásában lévő, a római és görögkatolikus egyház birtokában lévő erdőket érinti-e valamilyen károsodás, a szakember elmondta: soha nem volt ilyen mértékű száradás például a római katolikus egyházhoz tartozó területeken, mint most. Mostanáig több, mint 7000 köbméter fa száradt el ebben az évben. Az aszálykár, az egyre lennebb húzódó talajvízszint miatt leginkább a kocsánytalan tölgyeket értintette, nagyjából tizenkétezer fát, ezeket ki is kell termeln. A görögkatolikus egyház erdeit a szú támadta meg, ugyanis a szárazság miatt a fenyőfa nem tudott gyantát termelni, ami az elsődleges védekezőeszköze lenne a károkozóval szemben.
Széldöntés. 
Szárazság okozta szútámadás. Mostanáig több, mint 7000 köbméter fa száradt el ebben az évben.
A klímaváltozás és a pusztuló erdőállomány kapcsolatáról Ferkő Jenő kifejtette, a fák esetében is megfigyelhető egy bizonyos mértékű „migráció”, keletről nyugatra, délről északra változik a faállomány. Nagyon sok éve Bihar megye területén kaliforniai óriásfenyő volt, most bükk és tölgy van – a fák és erdők is tanúsítják az állandó klímaváltozást. Időszakos állandóság természetesen létezik, hiszen nem egyik napról a másikra cserélődik ki egy-egy fafajta. Mi most vélhetően épp egy változás aktív időszakát éljük meg és át, amelynek igazi jelentőségét csak a következő generáció látja meg igazán. A mi feladatunk figyelni az erdőt, s észrevenni, „merre megy ő”. Most nagyon fontos látni, hogy milyen fafajokat kell ültetni, melyek azok, amik átvészelik a klímaváltozást. Ugyanilyen súlyú (lenne) az ide vonatkozó kutatás is, csak ezzel Románia eléggé hadilábon áll.
A National Geographic májusi számát az erdő témának szentelte, szakemberek írták ott is, hogy hőség és aszály pusztítja a világ fáit, ha most irányt váltunk, még enyhíthetjük a károkat – idézi a szakember a cikkben olvasottakat. Hozzátette: valamit változtatnunk kell az erdőgazdálkodásban, a fafajok tekintetében. Az idézett cikk felhívja a figyelmet: Az erdők világszinten ijesztő ütemben pusztulnak, az előrejelzések szerint a folyamat gyorsul, a mind gyakoribb aszályok előbb-utóbb végveszélybe sodorják a fákat, főként a hajdan más viszonyok közt kialakult, más viszonyokhoz alkalmazkodott, régi erdőségeket. Nagy a szakmai egyetértés abban, hogy az egyetlen fajból álló erdőállományok hosszú távon nem életképesek, nem elég ellenállóak, ha az ághajlat ilyen gyorsan változik. A változatos állományú erdők bizonyítottan jobban ellenállnak a klímaváltozásnak, valamint a különböző rovar- és gombatámadásoknak, mint a monokultúrák, az egyetlen fafajból álló ültetvények. Fontos a szárazságtűrő fajok telepítése is, ilyen a barkócaberkenye, vadkörte, csertölgy, boróka, mezei juhar, molyhos tölgy, ezüsthárs, szürkenyár, galagonyafajok, kökény, húsos som. Az erdők ellenállóképeségét is növelik, ha megtalálható benne a famatuzsálem, az egészséges cserjeszint, valamint a holtfa is.
Romániában és általában egész Európában két éven belül újra kell ültetni a kivágott fákat.
Európában nagyon mérsékelt az erdőirtás. Bár populárisan erdőirtásról beszélünk valahányszor egy-egy üres parcellát látunk, tudnunk kell, hogy csak akkor beszélünk erdőirtásról, ha a levágott erdő helyébe épületeket, ültetvényeket, mezőgazdasági épületeket húznak fel – amire sok szomorú példa van Amazóniában és Ázsiában. Romániában és általában egész Európában két éven belül újra kell ültetni a kivágott fákat, különben a tulajdonost komoly szankciók érik. Utolsó kutatások szerint Romániában 6,4 millió hektárról 7,1 millió hektárra nőtt az erdőállomány. Ez a pozitív mérleg viszonylag ritka egész Európában, az erdősült területek mértéke legutolsó mérés szerint Romániában, Portugáliában és Magyarországon nőtt csak. „Volt egy-két helyen pusztítás, de azokat beerdősítettük” – mondja az erdőmérnök.
Az erdőgazdálkodási elveikről elmondta: Két típusú erdőt különböztetnek meg. A vágásérett erdőt vágják és a száraz fát, természetesen ültetünk a helyükre újítást. Két köbméter famennyiséget vágnak ki egy hektárról egy évben, az erdeik faállománya kb. 237 köbméter/hektár, a vágás mértéke tehát egy százalék alatt van.
Az erdészetnél nagyon fontosnak tartják a fiatalok környezettudatossá nevelését.
Arra a kérdésre, hogy mit tart a legfontosabbnak, ismételten felhívta a figyelmet, hogy olyan faállományokat kell létrehozni, amelyek több fajból állnak, mert hosszú távon sokkal ellenállóbbak a klímaváltozással szemben. Ha csak egy fajta van, a károsodás, pl. a szú mindegyik fát megtámadja, de ha több fajta van, nem tudja mindeniket megtámadni. Hozzátette: „A Szűz Mária Erdészet fő célja az erdőállományok folyamatos fenntartása és megújítása. Ahhoz, hogy szép állományú erdőket neveljen, hosszú utat kell bejárnia, és minden folyamatot (felújítás, telepítés, nevelés, fahasználat stb.) ugyanolyan odaadással kell végeznie.” Az erdészetnél nagyon fontosnak tartják a környezetnevelést, melyet Böcskei László megyés püspök is támogat.
Az írás megjelent a Vasárnap szeptember 4-i számának fókusz rovatában az Imanap a teremtés védelmére, A természet megóvása az emberiség védelme című összeállítás részeként.
