A jelenleg Münchenben élő dr. Franz Metz neves bánsági orgonaművész és zenetudós zenei és kutatási tevékenysége a zenetudomány, különösen a bánsági egyházi zene területén rendkívül gazdag és (el)ismert a németországi, romániai, valamint a szomszédos országok közönsége előtt. Idén július 30. és augusztus 6. között rendezik meg a Bánsági nyári koncerteket, amelynek Franz Metz a szervezője és mozgatórugója, ez alkalomból készítettek interjút vele a temesvári sajtóiroda munkatársai.
Honnan jött a koncertsorozat ötlete? Miért döntött úgy, hogy minden évben megrendezi ezt a koncertsorozatot? Mióta szervezi ezeket a koncerteket?
A Bánsági Nyári Koncertsorozat 1990-ben kezdődött. Abban az időben minden évben a nyári szünetben több orgonakoncertet tartottam a bánsági templomokban, gyakran együttműködve a Temesvári Filharmóniával vagy az egyetem Zeneművészeti Karával. Ugyanakkor Erdélyben is kezdtek rendszeresen nyári orgonakoncert-sorozatokat szervezni. A kommunista korszak után már hivatalosan is lehetett orgonakoncerteket tartani az ország katolikus és protestáns templomaiban. Az erdélyi protestáns templomokban már 1989 előtt is tarthattak orgonakoncertek (például a brassói Fekete templomban, nagyszebeni protestáns templomban stb.), az állam és a protestáns egyház közötti helyzet akkoriban nem volt olyan feszült, mint a római katolikus egyház esetében, különösen a Bánságban. Bármilyen egyházzenei tevékenységre csak liturgia keretében kerülhetett sor, és szigorúan tilos volt annak meghirdetése, „reklámozása“ plakátok vagy újsághirdetések formájában. Ezért 1990 után a keresztény kultúrának ezen a területén hatalmas lemaradás volt. A temesvári Millenniumi templomban 1980 és 1985 között havonta tartottam orgonakoncertet este, zárt ajtók mögött, csak meghívott közönségnek. Ezeken sok diák és egyetemi tanár, körülbelül 60-80 személy vett részt. Természetesen a koncerteknek idővel híre ment, és idegenek is csatlakoztak – valószínűleg „besúgók” is.
Minden évben több zeneművész csatlakozik meghívottként ehhez a projekthez. Hogyan fogadják a felkérést, mi készteti őket arra, hogy részt vegyenek benne?
A zeneművészek többségét, akiket ezekre a közös koncertekre meghívok, már hosszú évek óta ismerem, még abból az időből, amikor a temesvár-erzsébetvárosi szalvatoriánus templom zenésze voltam. Akkoriban (1975-1980) ifjúsági zenekart alapítottunk ott, és ennek az együttesnek a tagjai közül többen is koncerteztek velem az elmúlt években, köztük Herbert Christoph (brácsa). De Németországból is érkeznek zeneművészek, mint például Nina Laubenthal Münchenből vagy Wilfried Michl bariton, aki maga is bánsági származású. Az elmúlt években mind gyakrabban próbáltunk temesvári zeneművészeket bevonni ebbe a koncertsorozatba. Természetesen a koncertek költségeinek (utazási költségek, honoráriumok stb.) fedezése kérdéseket is felvet.
Hogyan választja ki azokat a helyeket, orgonákat, templomokat, ahol a koncertsorozat zajlik?
A legtöbb nyári bánsági orgonakoncertet értékes régi orgonákkal rendelkező helyeken és templomokban tartják, a felkérés sok esetben a papoktól vagy az egyházközségektől érkezik. Fontos azonban, hogy elsősorban azokban az egyházközségekben lépjünk fel, amelyek különösen sokat szenvedtek a német hívek kivándorlása miatt. Sajnos a temesvári egyházmegyében több ilyen plébánia is van, némelyiknek korábban gazdag egyházzenei élete volt, vagy értékes orgonákkal rendelkezett. Azzal, hogy templomi koncerteket szervezünk itt, az egyházközség jelenlegi tagjai körében is igyekszünk erősíteni a templom és az orgona iránti elköteleződést, ragaszkodást. Egyébként nemcsak koncerteket tartunk, hanem sok esetben a szentmisék zenei szolgálatát is ellátjuk. Különösen a vidéki településeken ez nagyon fontos. A nyári koncertek egy részére koncerttermekben, színházakban vagy zsinagógákban kerül sor, például Lugoson, Oravicabányán, Aradon, Karánsebesen vagy Nagyszentmiklóson. Mindenesetre igyekszünk a temesvári egyházmegyét teljes egészében átfogni. Az egyik vágyam az, hogy Orsován vagy Aninán szervezzek templomi koncertet.
Hogyan látja a projekt, a koncertsorozatok, az orgonazene, illetve az egyházi zene jövőjét a Bánságban, illetve általában?
A temesvári egyházmegyében élénk a hitélet. Ez különösen a világjárvány kezdete óta tapasztalható, hiszen számos szentmisét – még a távoli, kisebb templomokból is – közvetítenek az interneten. Vannak továbbá fiatal orgonisták a Bánsában, akik egyházzenészként valóban jó munkát végeznek. Ezért fontos feladatnak tartom, hogy az egyházmegye a jövőben is támogassa az egyházi koncerteket és egyházzenei tevékenységeket. Társadalmi szempontból az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltoztak a szokások, és a hitélethez való hozzáállás is folyamatosan változik. Szerencsére a temesvári egyházmegyében a többnyelvűség felbecsülhetetlen érték, és az egyházzene ott kezdődik, ahol a szó véget ér. Az egyházi zene is igehirdetés – de más eszközökkel. Amilyen változatosak az egyszerű népénekek, olyan gazdag a temesvári egyházmegye egyházzenei öröksége. Történetét tekintve szinte minden kis egyházközség büszkélkedhet egy-egy többé-kevésbé tehetséges kántorral vagy orgonistával, és sok esetben még jó zeneszerzők is akadtak közöttük. Például az újaradi Anton Leopold Herrmann, a lugosi Conrad Paul Wusching, a temesvári Franz Limmer és Berecz Ede, a ruszkabányai Vincens Maschek, a resicabányai Peter Rohr stb.
Zeneművészként mi a célja ezeknek a koncerteknek? A zenei-kulturális projekt keretében mi nyújtja a legnagyobb elégtételt?
A sorozatnak két fő célja van: Egyrészt felhívni a figyelmet a temesvári egyházmegyében található gyönyörű, értékes templomokra, különösen a vidéken. Ezen egyházközségek alapítói és papjai megérdemlik, hogy a hit fényét továbbadják a következő nemzedékeknek – az egyházi zene területén is. Elfeledett bánsági kántorok, zeneszerzők és egyházzenészek műveinek bemutatása, megismertetése. A 20. század történelme számos törést hozott a temesvári egyházmegye számára: új határok, a Bánság kulturális egységének megbontása, üldöztetés, politikai terror a papok, püspökök, hívek ellen, kivándorlás és menekülés. Mindezt az egyházzene története is tükrözi. Sok jelentős egyházzenészünk dolgozott hol az egyházmegye keleti, hol a nyugati részén. Aki ma egy ilyen zenész életrajzával foglalkozik, nemzetközi kutatásokat kell végezzen Romániában, Magyarországon, Szerbiában, Németországban és így tovább. Több mint 120 nemzetközi kongresszuson és szimpóziumon volt alkalmam bemutatni a bánsági egyházzene történetének különböző aspektusait. Minden alkalommal lenyűgöz, hogy a kollégák mennyire el vannak ragadtatva ettől a témától, és milyen lelkesen követik ezeket az információkat. Legyen szó Rómáról, Strasbourgról, Berlinről, Münchenről, Budapestről, Zágrábról vagy Bécsről – a bánsági egyházzene-történeténet kutatásának van jövője. És a temesvári egyházmegye egyházzenei örökségének bemutatása még csak most kezdődött el…
Forrás: A temesvári egyházmegye sajtóirodája
