A Magyarságkutató Intézet és a Szegedi Tudományegyetem kutatói igazoltak először a világon szent ereklyét: a Győri Szent László Herma valóban Szent László királyunk koponyáját őrzi. Volt egy „szóbeszéd”, miszerint a 15. században tűzvészben megsérült hermába, idegen koponyát helyeztek a restauráláskor, most bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. A kutatók minden valószínűség szerint III. Béla egyik unokájának maradványait is azonosították.
Archeogenetikai vizsgálatokkal igazolták a Szent László koponya ereklyéjének eredetiségét a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói. Eredményeiket a Journal of Genetics and Genomics című nemzetközi szakfolyóiratban közölték. A kutatók Szent László teljes genom szekvenciáját hasonlították össze három további személy, III. Béla király, Antiochiai Anna királyné és egy másik Árpád-házi férfi, valószínűleg III. Béla unokájának szintén ebben a cikkben közzétett genom adataival. Amellett, hogy a kutatás bizonyította szent királyunk ereklyéjének hitelességét, a publikáció eredményeinek jelentőségét tovább növeli, hogy Szent László genomját biztos pontként használva tisztázódott az eddig megtalált királyi maradványok személyazonossága is, illetve újabb fontos információkkal szolgáltak az első uralkodóházunk eredetéről.
A magyarországi győri egyházmegye által őrzött Szent László Hermában elhelyezett ereklye természettudományos vizsgálataival már korábban is próbálkoztak, aztán a Magyarságkutató Intézet 2021-ben kapta a felkérést, hogy próbáljon meg sikeres DNS-vizsgálatot végrehajtani, amelyhez a győri egyházmegye is hozzájárult. A kutatócsoport a DNS kivonását foggyökérből egy speciális, roncsolásmentes eljárással 2021. június 4-én végezte el. A korábbi információkkal szemben a szent király genetikai örökítőanyaga olyan kiváló minőségben és nagy tisztaságban megőrződött, hogy a szekvenálást és az elemzéseket egy ma élő ember genom vizsgálatához hasonló magas felbontással lehetett elvégezni.
A Turul-dinasztiaként is ismert Árpád-ház férfi ági családfája kiegészítve Antiochiai Annával. Fotó: Magyarságkutató Intézet
Az Y kromoszóma elemzése kétséget kizáróan bizonyította, hogy a vizsgált egyén az Árpád-ház egyenes ági férfi tagja: szekvenciája tökéletesen megegyezik III. Béla szekvenciájával. Ez egyben azt is cáfolta, hogy a XV. században tűzvészben megsérült hermába, a felújítást követően idegen koponyát helyeztek volna. A vizsgálat Szent László és III. Béla között ötödfokú rokonságot mutatott ki, ami pontosan megfelel a tényleges rokoni kapcsolatuknak. Ez az eredmény egyben azt is igazolta, hogy a 19. században Székesfehérváron feltárt királyi maradvány valóban III. Béla királyé, nem pedig Könyves Kálmáné, aki a lovagkirály unokaöccse, azaz másodfokú rokona volt. 2019-ben a Székesfehérváron feltárt, majd a Mátyás-templomban elhelyezett maradványok között genetikai módszerekkel azonosítottak egy másik Árpád-házi férfit is, aki másodfokú rokona mind III. Bélának, mind a feleségének, tehát csakis a királyi pár unokája lehet. A történeti adatok, a királyi családtagok temetkezési helyei és az elhalálozási életkorok ismeretében az illető legnagyobb valószínűséggel Endre magyar királyi herceg, Halics hercege, II. András fia volt.
Érdekesség, hogy Szent László genomja jóval magasabb keleti, ázsiai örökséget tartalmaz, mint a többi királyi családtagé, akikben a dinasztikus házasságok során ez már kimutathatatlan szintre hígult. Így például III. Bélának és az unokájának genomja már a mai magyarokéhoz és horvátokéhoz hasonlít a legjobban. Szent László DNS-e még nagyon hasonlít a honfoglaló magyarokéhoz. Ez az eredmény alátámasztja a Turul nemzetség és a magyar honalapító elit közös származását és cáfolja azt a lehetőséget, hogy – egyes elméletekkel szemben – az Árpád-ház egy idegen származású uralkodó család lehetett volna, akit egy külső hatalom ültetett a magyarok élére. A kutatás adatai egybevágnak a Képes Krónikában is olvasható információkkal, amelyek szerint a honalapító magyarok maguk közül választottak hét vezért, akik között a leggazdagabb és legnagyobb hatalmú a megyer törzsből származó Árpád, Álmos fia.
Forrás: Magyarságkutató Intézet
