Az ünnep idén is Csíkszereda központjában kezdődött, a gyülekező csoportokat Borboly Csaba, Hargita megye Tanácsának elnöke és Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke köszöntötte. A közös tánc után Csíksomlyóra vonultak a résztvevők. A Hármashalom-oltárnál szentmisén vettek részt. Ezután köszöntötte a résztvevőket Pálfalva község polgármestere, Ferencz Csaba és Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere. Hogy pontosan hány résztvevő volt az Ezer székely leány napján, nem tudni, idén nem volt regisztráció, szám nélküli emlékkártyákat kaptak a népviseletbe öltözöttek. A július 2-iki rendezvény szervezője a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, társszervezők: Csíkszereda Városháza, Hargita megye Tanácsa, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, támogató a Tusnád Ásványvíz RT. Az ünnepség tiszteletbeli házigazdája Csíkdelne és Csíkpálfalva közössége. Csúcs Mária fotóriportja
Volt népviselet-mustra
A közös tánc után elkészült a népviseletbe öltözöttek közös csoportképe is
Hitében erős, erkölcseiben tiszta, önazonosságában szilárd, ifjúságot akarunk! Ezzel a mottóval hívták életre 91 évvel ezelőtt Csíksomlyón az Ezer Székely Leány Napját. A kezdeményezők, Páter Takács Albert Gábor csíksomlyói ferences házfőnök, Stettner Andrea szociális testvér, a kolozsvári Katolikus Nőszövetséget képviselő Zakariás Flóra nővér és Vámszer Géza néprajzkutató célja a népviselet, népdalok és néphagyományok értékére, tiszteletére és ezáltal önazonosságuk őrzésére biztatni a székely közösség tagjait. A rendezvény szervezéséhez 1932-ben Domokos Pál Péter gimnáziumi tanár is csatlakozott. Az első találkozóra 42 településről jöttek résztvevők. Öt év után a román hatóság betiltotta, 1940-ben újraélesztették, majd a kommunista diktatúra idején is tiltott volt ez a rendezvényt. 1990-től július első szombatja újra a székely közösség önazonossága őrzésének ünnepe lett. Sarlós Boldogasszony ünnepe, amely egyben a csíksomlyói kegytemplom búcsúünnepe is, az emberi találkozások ünnepe. „Hálát adni Istennek, kérve a székely Madonnát, az aranyrózsás csíksomlyói Szűzanyát, hogy segítsen igazi életet élni és megérteni azt, hogy Isten bőséges életre hívott bennünket!” — Ezzel a gondolattal hívta imára az idei találkozó résztvevőit Csíki Szabolcs, Csíkpálfalva-Csíkdelne plébánosa a Kis- és Nagy-Somlyóhegy közötti téren, a Hármashalom-oltárnál a székely közösségért bemutatott szentmisén. Prédikációjában a plébános azt is hangsúlyozta, hogy a találkozások Isten dicsőséges munkájának eredményei. Mária és Erzsébet találkozásakor „lelkük rezonált egymásra”. A találkozás lényegét ismerve szervezték 1931-ben az Ezer székely leány napját is a kezdeményezők, akik szépet és nagyot álmodva olyan korban indították el a rendezvényt, amikor a székely fiatalok idegenben szolgálva, szülőföldjüktől távol, szétszóródva, identitásuk elvesztése közepette élték életüket. Az ünnep kezdeményezői lehetőséget adtak a találkozásra, hogy a fiatalok megerősödjenek hitükben, identitásukban. „Útra kell kelni, örvendeni, találkozni. A szentáldozás is az élő Istennel való találkozás, aki odaajándékozta magát az embereknek, hogy vigasztaljon és lelkesítsen”, mondta a plébános egyben arra is biztatva a jelenlévőket, hogy a „végtelennel való egy asztalhoz ülés” lehetőségét vegyék komolyan, nyissák meg szívüket a jóra és küzdjék le gyarlóságaikat. „A nagy dolgok akkor kezdődnek, amikor rájuk tudunk csodálkozni, örülni nekik és küzdeni is értük. Akarjunk naggyá válni, kiállni értékeink mellett, amely értékes örökség életünkben”, hangsúlyozta az idei rendezvény tiszteletbeli házigazda-településének plébánosa.A hálaadó szentmisét követő köszöntők után énekelt a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, majd 28 hagyományőrző néptánc-csoport váltotta egymást a színpadon. Fellépett többek között a főszervező Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és utánpótlás csoportja, a Bekecs Néptáncszínház, a székesfehérvári Alba Regia Pulutyka Táncegyüttes és a hajdúnánási Aranyszalma Néptáncegyüttes is. A tervezett programot a térségben tomboló vihar sem zavarta, Csíksomlyót elkerülte a zivatar. Megtarthatták a közös játékot és táncot, elkészítették a népviseletbe öltözöttek nagy csoportképét, értékelték a népviseletmustrára jelentkezők ruháit. A legtöbben Csíkszeredából érkeztek, így a megyeszékhelyen, a Mikó-vár dísztermébe kerülnek a legnépesebb csoportnak szánt ajándékok, a díszesen faragott esketőszékek.
Csúcs Mária
