Február 22-e, Szent Péter székfoglalásának ünnepe Kovács Gergely érsek püspökké szentelésének napja: két évvel ezelőtt felemelő ünnepség keretében, nagyon sok meghívott, vendég, főpap és pap, hívek sokasága örvendett és köszöntötte az új főpásztort. Tavaly, az egyéves évfordulón a pandémia miatt zárt körben köszöntötték, idén, a második évfordulón Miguel Maury Buendía pápai nuncius gyulafehérvári látogatása tette emlékezetessé az alkalmat. Délután egy elgondolkodtató, gyönyörködtető és helyenként megnevettető előadással lepték meg közeli munkatársai Kovács Gergely érseket: Bogdán Zsolt színművész fennkölt, mégis nagyon életközeli előadása az ünnepi alkalomhoz illő, szép lezárása volt a napnak.
A jól sikerült nunciusi látogatás után, délután 5 órakor a kisszeminárium kápolnájában a kisszeminárium diákjai, a nagyszemináriumban a papságra készülő kispapok, valamint a tanárok, az érsekség pap és világi munkatársai gyűltek össze, hogy köszöntsék Kovács Gergely érseket, és vele a munkatársai által előkészített meglepetésben osztozzanak. A Kerekes László segédpüspök, Hurgoi János irodaigazgató kíséretében érkező főpásztort az alkalmi színpaddá alakított pódiumon Bogdán Zsolt színművész fogadta, a megtisztelő feladattól elfogódottan köszöntötte szentelési évfordulóján a főpásztort. Ezután bemutatta Bartis Attila novelláiból készített egyszemélyes előadását.
„Tudjuk, nagyon is jól tudjuk, hogy a csomagolás a második legfontosabb dolog az ember életében. Hogy a legfontosabb alatt mindig ott lapul egy vulkánfíber koffer, amit majd ezzel a legfontosabbal kell teletömni. Vannak, akik azt mondják, hogy ami a legfontosabb, az nem csomagolható (…) kétségtelenül vannak dolgok, amelyeket nem lehet se díszdobozba, se bőröndbe, se konténerbe tenni. Ilyesmi például az életünk. Egy egész életet becsomagolni lehetetlen, már ha az Úristen nem segít.” (Bartis Attila: A vámos és az Úristen)
Bartis Attila marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő író és fotográfus, Bogdán Zsolt által válogatott novellái a kommunista időbeli marosvásárhelyi emlékeiből idéznek fel néhány szívszorító és humorral fűszerezett pillanatot, amelyek nem csak a korszakot, a kettős kisebbségben megélteket, de általában az emberi sorsot ábrázolják. A kápolna terében az előadás vallásos utalásai egészen különleges többlet értelmet kaptak, a közönség hallhatóan és érezhetően együtt rezdült az előadóval.
Az előadás végén Bogdán Zsolt gyönyörű virágcsokorral köszönte meg az egész közösség, az egész főegyházmegye nevében is Kovács Gergely érsek elmúlt két főpásztori évét. Nem egyszerű külső körülmények között kellett elkezdje a kormányzást, átvennie és átlátnia a rábízottak gondjait, a legsürgősebb teendőket elvégeznie, a pasztorális építkezést elkezdenie.
A főpásztor köszönetében a művész elhivatottságát értékelve azt a jelenlevő kántoriskolás diákoknak és a kispapoknak követendő példaként mutatta be, kifejezte azt a reményét, hogy papi hivatásukban az elkötelezettséget és a hivatás örömét hasonló hőfokon élik meg.
Fotó: Farkas Ervin, Bodó Márta
