A margittai egyházközség január 16-án ünnepelte Árpád-házi Szent Margit tiszteletére felszentelt nagytemplomának búcsúünnepét. A szentmise déli 12 órakor kezdődött, főcelebránsa és szónoka dr. András István, a gyulafehérvári papnevelő intézet rektora volt.
Az idei ünnep teljesen eltért az eddigiektől. Az egyházközség egy szokatlan problémával került szembe, egészségügyi okok miatt Tóth Attila plébános nem volt jelen, így az egyháztanács tagjaira sokkal több feladat hárult. Az ünnepi szónokot Kovács Zsolt, a nagyváradi püspökség irodaigazgatója köszöntötte. Elmondta: a margittai közösség mindig örömmel és szeretettel várta akár a kispapokat, akár a szeminaristákat, akik Gyulafehérvárról érkeztek hosszabb-rövidebb időre Margittára.
Homíliájában a szónok a következő gondolatokat osztotta meg: Mit kell tennünk ahhoz, hogy kicsit jobban legyünk? Mindenki a saját maga életét kell megszentelje, mert ha mi jobbak vagyunk, a világ is kimozdul a jóság felé.
Három fontos pontról, összetevőről beszélt András István. Az első a szentleckére épült. Az ember társadalomban él, fontos, hogy együtt legyünk. El kell helyezkednünk, erre fel kell készülnünk, mert többet, jobbat akarunk. Valamit akarunk magunk után hagyni. Az első feladatunk ezen az ünnepen: megvárni a lelkünket, hogy utolérjen bennünket.
A második pont is a szentleckéhez kapcsolódott. Sokszor szeretnénk, bárcsak elnéznék a hibáinkat, bárcsak megúsznánk! Vajon én elnézem más hibáit? Két dologra kell odafigyelnünk: mi mindent teszek meg azért, hogy ne hibázzak? El tudom viselni, ha valaki nem tökéletes? Hogyan végzem el a rám bízott munkát, akár otthon, akár a munkahelyemen? Ne ítélkezzünk egyből egy másik személy tévedése miatt.
A harmadik pont az evangéliumhoz fűződött. Az okos szüzek nem osztoztak. Nem tudtak adni, elküldték a többieket vásárolni. Sokszor olyan helyzetbe kerülünk, nem tudjuk, hogyan tudnánk a helyes döntést meghozni. Ilyenkor az örök üdvösség kell a szemünk előtt legyen.
A szentmise végén a margittai egyháztanács nevében Kiss Károly mondott köszönetet: elsősorban a közösség számára hiányzó plébánosnak kívánt jó egészséget és mielőbbi felépülést. Megköszönte a ministránsok, sekrestyések, kollégák, egyháztanács, kórus munkáját, amellyel sokkal szebbé tették az ünnepet. Majd megköszönte András István rektor szolgálatát, aki Szent Margit példáját állítva a hívek elé az életszentségre való törekvésről elmélkedett.
Lázár Tamás
