Örmény liturgikus továbbképzést tartottak papoknak Gyulafehérváron

0
256

Liturgikus továbbképzésen vettek részt november 16-18. között Gyulafehérváron a Romániai Örmény Katolikus Ordinariátus lelkipásztori ellátását végző, de a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyéhez tartozó papok. A képzést Bedrosz Marashlian Haddad örmény katolikus pap a budapesti örmény katolikus közösség lelkipásztora tartotta.


A háromnapos, elméleti és gyakorlati foglalkozásokból álló program középpontjában az örmény katolikus liturgia megismerése és a szertartások megfelelő végzéséhez szükséges ismeretek elmélyítése állt. Áttekintették az örmény szentmise, a Badarak történetét és teológiáját, sajátos szertartásait, a liturgikus tér, tárgyak és ruhák jelentését. Részletesen foglalkoztak a szentmise egyes részeivel, az előkészülettől az elbocsátásig, különös figyelmet fordítva azokra a sajátosságokra és gyakori hibákra, amelyekre a latin szertartásban képzett papoknak ügyelniük kell. A képzés kitért az örmény szentségkiszolgáltatás és szentelmények rendjére is, többek között a keresztségre, a krizmálásra, a házasságkötésre, a betegek kenetére, a temetésre és a különböző áldásokra.

Kik az erdélyi örmény katolikusok?

Az örmények nagyobb csoportjai a 17. század második felében telepedtek le Erdélyben, és 1686-ban léptek egységre Rómával, megőrizve örmény liturgikus örökségüket. Az örmény katolikus egyház a katolikus egyház 23 keleti sajátjogú egyházának egyike. Hívei teljes közösségben vannak a pápával, liturgiájuk azonban jelentősen különbözik a latin szertartástól. Az erdélyi örmények az évszázadok során nagyrészt magyar anyanyelvűvé váltak, de örmény származásuk és egyházi hagyományaik ma is identitásuk fontos részét képezik.

A Romániai Örmény Katolikus Ordinariátust 1930. június 5-én alapították, Szamosújvár székhellyel. Négy történelmi plébániája Szamosújváron, Gyergyószentmiklóson, Erzsébetvárosban és Csíkszépvízen található. Az ordinariátusnak jelenleg nincs saját püspöke. Apostoli kormányzását 1991-től Jakubinyi György érsek látta el, majd 2020. szeptember 2-án Kovács Gergely érsek kapta meg ezt a megbízatást.

A liturgikus örökség megőrzése

Mivel az ordinariátus lelkipásztori ellátását jelenleg a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye latin szertartású papjai biztosítják, különösen fontos, hogy megfelelően ismerjék az örmény liturgikus hagyományt. Ez a szolgálat ugyanis nem egyszerűen a hívek lelkipásztori ellátását jelenti, hanem sajátos egyházi örökségük megőrzését és továbbadását is.

A háromnapos továbbképzés ezt a célt szolgálta: hogy a papok felkészülten, az örmény szertartás sajátosságait és szellemiségét tiszteletben tartva végezhessék szolgálatukat.
Az örmény katolikus liturgia megőrzése nem csupán egy kis létszámú közösség számára fontos. Olyan évszázados lelki és kulturális örökségről van szó, amely a katolikus egyház egészének gazdagságához tartozik.

Fotó: facebook.com/SemInSap

Találkozás a kispapokkal

A továbbképzés alkalmával Bedrosz Marashlian Haddad a kispapokkal is találkozott. Örökre szeminaristának maradni című tanúságtételében saját papi és nevelői tapasztalataiból kiindulva arra buzdította őket, hogy a szemináriumi éveket ne csupán a papszentelésre való felkészülésnek tekintsék, hanem a Krisztussal való kapcsolatuk elmélyítésére kapott lehetőségnek. Hangsúlyozta, hogy a papi hivatás egész életen át tartó formálódást jelent, ezért a felszentelés után is meg kell őrizni a tanulásra, az imádságra és a lelki növekedésre való nyitottságot. „Váljatok papokká, de még inkább azt kívánom, hogy soha ne veszítsétek el a szeminarista lelkületet. Maradjatok szívből szeminaristák, Isten előtt álló lelki koldusok, Krisztus tanítványai és a remény magvetői azok életében, akikkel találkoztok!” – buzdította a papságra készülő szeminaristákat.

Az előadáson részt vett Kovács Gergely érsek, örmény apostoli kormányzó, jelen voltak ugyanakkor a szeminárium előljárói és az erdélyi örmény katolikus hívek lelkipásztori ellátásában dolgozó papok is.