Márton Áron püspökre emlékeztek Gyergyószentmiklóson november 15-én este 7 órától a Szent Miklós-templomban a Ne hagyd, hogy betörjenek! című, a főpásztor életútját feldolgozó előadással. A kézdivásárhelyi művészek produkcióját a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ és a Szent Miklós-plébánia közös szervezésében láthatta a nagyszámú közönség.
A Márton Áron-emlékév alkalmából színpadra állított műsorban a püspök alakját, lelki tartását és örök érvényű szellemiségét idézték meg az alkotók. A békés székelyföldi gyökerektől indulva a börtönben töltött meghurcoltatás nehéz évein át egészen a belső lelki diadalig követhették nyomon a jelenlévők a főpásztor sorsát. A darab arra hívja fel a figyelmet, hogy a fájdalom és a megpróbáltatások – amelyek mindannyiunk életében jelen vannak, és amelyek Márton Áron osztályrészéül is jutottak – belső harccá és belső győzelemmé nemesedhetnek, ha nem engedjük, hogy bármi vagy bárki betörjön a lelkünkbe és megingassa hitünket.
A produkciót egy kifejezetten erre az alkalomra összeállt, négyfős kézdivásárhelyi formáció mutatta be, amelyben különböző felekezetek és hivatások képviselői fogtak össze, a püspök emléke előtt tisztelegve. Az előadásban Fórika Balázs katolikus kántor szavalattal, gitárral és vokállal, Ruszka Sándor református lelkész gitárral és énekkel, Demeter Elemér basszusgitárral és énekkel, Köntzey Olivér (Ego Sum) pedig ütőhangszerekkel működött közre. A műsor narrátora Nagy Babos Tamás, kreatív producere pedig Kökösi Attila volt. Az előadás hitelességét különösen elmélyítette, hogy a szerző saját megélt tapasztalataiból is merített: tizenhat hónapot töltött börtönben, így személyesen is megtapasztalta a bezártság sötétségét, a szenvedést és a magány fájdalmát.
A Ne hagyd, hogy betörjenek! című zenés-verses esten hat egyedi, saját szerzeményű dal, valamint a magyar líra kiemelkedő klasszikusai – Ady Endre, Babits Mihály, Dsida Jenő, Pilinszky János, Reményik Sándor és Sík Sándor művei – léptek meghitt párbeszédbe egymással. A gondosan felépített dramaturgia a jó pásztor alakját rajzolja meg, aki a legkegyetlenebb diktatúra idején is megingathatatlanul az emberi méltóság, az igazság és a szeretet mellett állt ki.
A vasárnap esti alkalmon Tiszteletreméltó Márton Áron püspökre emlékeztek a gyergyói hívek. Életútja és lelki nagysága messze túlmutat saját korán: mindmáig élő örökség, amelyből sokan meríthetnek erőt a mindennapok küzdelmeiben. A címadó mondathoz – Ne hagyd, hogy betörjenek! – mindenki könnyen kapcsolódhat, hiszen mindannyian szembesülünk fájdalmakkal, veszteségekkel és krízisekkel. Ahogy a produkció szerzője, Demeter Elemér is vallja, a fájdalom elvezethet minket ahhoz a belső felismeréshez, amelyből megértjük, mit jelent igazán élni. Ezt a belső békét sokszor önmagunkban kell kiharcolnunk és megszenvednünk, s ha már rátaláltunk, nem engedhetjük, hogy a lelkünk harmóniáját bármilyen külső erő elvegye.
Márton Áron püspök születésének 130. évfordulóján nem csupán a katedrális nagyságú életműve miatt tartották fontosnak, hogy az előadás eljusson Gyergyószentmiklósra, hanem azért is, mert a későbbi püspök 1925 és 1928 között a városban, a Szent Miklós-plébánián szolgált segédlelkészként. Ebben a meghatározó időszakban minden erejével és hitével azon fáradozott, hogy a gyergyói közösséget a jó Isten felé vezesse, és lelki támaszt nyújtson a híveknek.
Az est végére a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom csendjében nem csupán a múlt emlékei, hanem Márton Áron örök érvényű üzenete is tovább visszhangzott a lelkekben. A produkció méltón bizonyította, hogy a legnagyobb sötétségben is van fény, ha nem engedjük, hogy a külvilág viharai megtörjék belső tartásunkat és hitünket. Ez a felemelő közös emlékezés így vált egyszerre főhajtássá egy katedrális nagyságú életmű előtt, és erőforrássá mindannyiunk mindennapi küzdelmeihez.
Baricz-Tamás Imola










