A Katolikus Magyar Bibliatársulat (KMB) július 9–12. között Hargitafürdőn szervezte meg a felnőttek táborát. Az idei táborban 24 felnőtt és 3 gyerek vett részt, akik a Szentírást és a krisztusi közösséget helyezték figyelmük központjába. Az alábbiakban Megyasszai-Biró Orsolya beszámolóját olvashatják.
A tábort Oláh Zoltán egyetemi docens előadásai és Magos Gyöngyvér csoportmunkái gazdagították. A négy napos esemény során az előadások és a csoportbeszélgetések mellett a résztvevőknek lehetőségük volt pihenésre, kirándulásra, szentmisén való részvételre, szentségimádásra és nem utolsó sorban kötetlen együttlétre is.
A tábor témája a keresztség volt, mivel a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a 2026-os lelkipásztori év kiemelt témája is e köré fonódik. A program szentmisével kezdődött, ezután meghallgattuk az első előadást, amelynek címe „Honnan a keresztség? Az égből vagy az emberektől?”, ami által betekintést nyerhettünk a palesztinai zsidó környezetbe, ahol Jézus elkezdte nyilvános működését. A délutáni csoportbeszélgetés során beszélhettünk a keresztény – zsidó párbeszédről, megoszthattuk saját tapasztalatainkat, nézeteinket a mai és a korabeli zsidóságról.
A pénteki napot szentmisével indítottuk. A délelőtti előadásban Oláh Zoltán mielőtt Keresztelő Szent Jánossal folytatta volna előadását, szó esett a korabeli zsidók iskoláikról, csoportosulásaikról, így még inkább elmélyíthettük a kor eszméit. A későbbiekben Josephus Flavius írásai szerint elemezte Keresztelő Szent János működését, végül Jézus Krisztus megkeresztelkedését analizálta, amelyben kiemelte, hogy a megkeresztelkedés és a kereszthalál keretként szolgál Jézus nyilvános működését tekintve. A csoportmunka alkalmával lehetőségünk nyílt mind a négy evangélistánál megfigyelni Jézus megkeresztelkedését. Hasonlóságokat, különbségeket, szimbólumokat keresve érthettük meg, hogy a keresztség és a kereszthalál újjászületést kínál fel mindannyiunk számára, csak fel kell emelnünk a tekintetünket, ha megnyílik az ég, és ne magunkba roskadva a problémáinkra koncentráljunk. Ezért is választottuk a következő mottót: „Nézz az ég felé!” Délután a Kossuth-sziklához kirándulhattunk, ahol még inkább megélhettük az említett mottót. A nap lezárásaként a tábor résztvevői szentségimádáson vettek részt.
A szombat reggel az atya újabb előadását hallhattuk, amelyben különböző keresztelőkápolnák, keresztelőkutak és Jézus megkeresztelkedésének ábrázolásairól volt szó. Megnéztük, hogy mire tanít bennünket a korabeli keresztény építészet a keresztséggel kapcsolatban. Az előadás után csoportokra osztva három különböző részt tanulmányozhattunk a Szentírásból, amelyeknél észlelhettük, hogy a keresztség mindennapi tetteket követel tőlünk. Azáltal, hogy megkeresztelkedtünk, partnert kaptunk magunk mellé, Jézust, aki mindenben vezet bennünket, így sosem kell egyedül járnunk az utunkat. A harmadik nap mottója, tehát így alakult ki: „Szívvel élj Krisztussal!” Délután újabb kirándulásra került sor, majd este felszabadultan a csoportok különböző vicces történeteket mutattak be közösen, amelyek tükrözték a tábor témáját.
Vasárnap a tábor résztvevői a helyi szentmisén vettek részt, ahol Bátor Botond pálos szerzetes mutatta be a szentmisét. Igehirdetése nagyon találó volt, hiszen a magvető példabeszédéről prédikált. Egy résztvevő ezt mondta távozása előtt: „engedjük magunkat felszántani”. Egy másik résztvevő pedig így szólt a tábor kiértékelésekor: Könnyű nekünk itt a közösségben, a „laboratóriumi közegben” egymást szeretni, de a munka akkor kezdődik, amikor innen elmegyünk.
A feltöltődés megvolt… , a szeretet áthatott mindannyiunkat…, úgy kell most tovább élnünk, hogy ezt a környezetünkben tovább tudjuk adni, és meg tudjuk sokszorozni.
Hálásak vagyunk, hogy együtt lehettünk, lelkileg töltekezhettünk, és ismét megtapasztalhattuk a krisztusi közösség megtartó erejét.
Megyasszai-Biró Orsolya
