A Szent Péter és Szent Pál oltalmába ajánlott gyergyócsomafalvi plébániatemplom felújításának gondolata jó deje már terítéken volt, de megújítás folyamatába való belekezdés a helyi közösség számára nagy kihívásnak bizonyult. Az omladozó toronypárkány azonban felgyorsította a munkálatok elkezdését – mondta el Bartos Károly plébános, akivel az 1878-ban épült templom felújításáról beszélgettünk.
„Amikor a toronyból egy nagyobb párkányrész leszakadt és betörte a templomtetőt, az szembesített mindenkit azzal, hogy nagy bajok vannak. A 147 éves toronysisak, a bádogtető 1967-ben volt foltozva, a rozsda azóta folyamatosan ette. Elsőre a torony felújítását terveztük, óriási összegű árajánlatot kaptunk, aztán egy másik vállalkozó hozzáférhetőbb összegért ajánlotta a toronysisak felújítását. A tornyon lévő további munkálatot egy díszműves bádogos vállalta. Elmondása szerint megtiszteltetés és kihívás számára, hogy ő végezheti a felújítást. A közel százötven éves, neogótikus templomon kétszáznegyvenhat darab dísz van, a torony kialakítása pedig nem is klasszikus, hanem inkább egy design munka, ilyen nincs is az egyházmegyében” – mesélte Bartos Károly plébános.
A csomafalvi templom műemlék jellegű épület, de nem műemlék, ez is tisztázódott a felújítás kezdetekor, ami részben megkönnyíti a munkálatok adminisztratív részét, de ez közel nem jelenti azt, hogy a beavatkozás nem szakemberekkel egyeztetve és a standardok betartásával történik. A toronysisaknál Márton Judit művezető felügyeli a munkálatokat, továbbá Köllő Miklós műemlékvédelmi szakmérnök, Nagy Árpád mérnök és Baróti Hunor restaurátor segíti a felújítási munkálatot. A templom külső falairól teljesen eltávolítják a festékrétegeket a vakolatig, azt közetően elvégzik a szükséges javításokat. Mivel a felújított toronysüveg ón, cink, titán és ezüst ötvözetéből készült, a templom külső falainak színét a szürke bádoghoz viszonyítva alakítják ki, alapul véve annak eredeti színeit is. Az ilyenkor elengedhetetlen falkutatást és régi színek feltárását is elvégezték.
Hosszú távra terveznek
Amint megtudtuk, a költségek a jelenlegi számítások szerint közel kétmillió hétszázezer lejre tehetőek. A munkálatok anyagi fedezetét hetvenkilenc százalékban az egyházközség saját, erdőkitermelésből származó jövedelmét kiegészítve a hívek hozzájárulása biztosítja. Ezt pótolja fel a Vallásügyi Államtitkárságnál megpályázott támogatás, valamint a román kormány, Hargita Megye Tanácsa és a helyi önkormányzat támogatása. „Ezerszáztizenhét családból több mint fele már hozzájárult a templomfelújítás anyagi kiadásához, úgy gondolom, hogy a csomafalviak fontosnak tartják, hogy Isten háza megújuljon, és a minőséget tartják szem előtt. Csak a bádog munkára 100 év garanciát vállalt a mester” – magyarázta a plébános.
A templommal egyidőben épült 28 regiszteres orgona is felújításra kerül ebben az időszakban, melynek munkálatai befejeztével a Gyergyói-medence egyik legnagyobb orgonája születhet újjá.
