A Kolozsvártól 45 kilométerre fekvő Kidét gyakran csak kőből épült faluként emlegetik. Külön varázsa, hogy kis zsákfalu, onnan tovább nem visz az út. Az alig 120 lakosú településnek négy temploma van, igazi közösség viszont már sajnos csak kettőhöz tartozik. Ezek közül is a katolikus a kisebb, az összesen 18 hívével. A főként magyarok lakta faluban viszont gyakran megtörténik, hogy egymás templomaiba is eljárnak imádkozni a hívek. Így jobb időjárás esetén a katolikus templomba akár harmincan is elmennek.
Kide katolikus plébániáját 1766-ban alapította újra P. Bereczky Romuald ferences, aki kis imaházat is építtetett a híveknek. A jelenleg is fennálló temploma később, 1824-re készült el. Az idők során több ízben is volt ferences plébánosa a falunak.
Az idei Jézus Szent Szíve búcsú keretében a 260 évvel ezelőtti újraalapításról és a ferences múltról is megemlékeztek, majd egy, az Assisi Szent Ferenc által írt Naphimnuszhoz kapcsolódó imaösvény megáldására is sor került. Bár munkanap délelőttjén volt a búcsú, a kis templomot így is megtöltötték a helyiek és az ő távolabbról érkező hozzátartozóik. Az ünnepen részt vett László Attila kolozsvári főesperes-plébános és a kerület másik hét papja, köztük Urbán Erik és Pantea Tibor ferences szerzetesek, valamint Srádi Benjámin ferences testvér is. A testvéregyházak képviseletében Rácz Norbert kolozsvári esperes, kolozsvári és kidei unitárius lelkész volt jelen, Nagy Tibor Sándor helyi reformárus lelkész gyermeke ballagása miatt nem tudott eljönni. Az alkalmat megtisztelte jelenlétével Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke is. A szentmisén a kis orgonát két éve újraépítő Pozsár Róbert orgonaművész vállalt zenei szolgálatot.
Jézus Szíve hálára tanít minket
Kovács Árpád kidei plébános Urbán Eriket, a Szent Istvánról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány provinciálisát kérte fel ünnepi szónoknak, aki Jézus irgalomtól és szeretettől túláradó szívét és rendjük 800 éve elhunyt alapítójának lelkiségét összekapcsolva építette fel beszédét. „Ferenc életének a titka az volt, hogy találkozott Krisztus szeretetével. Amikor a keresztre nézett, nem csupán a szenvedést látta, nem pusztán egy kivégzett embert szemlélt, hanem ő Isten szeretetét látta Krisztusban” – mondta. Kiemelte, hogy Ferenc a Naphimnuszt halála előtt egy évvel, életének nagyon nehéz időszakában írta, amikor teljesen megvakult, sőt, nem csupán testi, de lelki szenvedéseket is hordozott. Mégis Istent dicsőítette. Miközben mások talán panaszkodtak, ő hálát adott. Azért tudta ezt megtenni, mert a szíve tele volt Isten jelenlétével. „A hálás ember nem azért örül, mert nincs keresztje, hanem azért, mert minden kereszt mögött felismeri, meglátja az Isten szeretetét. És Jézus Szíve erre is tanít bennünket. Ne azt nézzük, ami hiányzik az életünkből, hanem vegyük észre, amit kaptunk: a hit ajándékát, a család szeretetét, a barátokat, a testvéreket, a mindennapi kenyeret, a teremtett világ szépségét, és mindenekelőtt Krisztus megváltó szeretetét. Merthogy a hála úgyis mondható, hogy a hála a szívünknek az anyanyelve vagy a nyelve, és ezt tanulni kell. Azért, hogy a hála a mindennapjainknak a nyelve legyen. És egy nyelvet nem egyből tanulunk meg, azt gyakorolni kell, hogy a sajátunkká váljon.”
A szentmise végén Kovács Árpád plébános bejelentette, hogy az idei búcsúünnep attól is rendkívüli, hogy a templomot, kis imaházat és plébániaépületet körülölelő kőfalra elhelyezett 8+1 stációs Naphimnusz imaösvény is megáldásra kerül. A stációk elmélkedéseit Erik testvér írta, az imaösvény állításának ötletgazdája pedig a faluhoz közelről kapcsolódó Ozsváth Judit egyetemi oktató volt. Ezen a ponton a plébános őt kérte mikrofonhoz, hogy a gondolat születéséről és a megvalósítás céljáról beszéljen. Ozsváth Judit a Naphimnusz által is dicsőített jó Istenre irányította a figyelmet, őt nevezve igazi „ötletgazdának”. Kiemelte, hogy az előkészület során Kovács plébánossal több ízben is megtapasztalták a jó Isten vezetését és áldását. „Jó volt megélni, ahogyan történt velünk a jó Isten” – mondta. Ismertette az egyes stációk szerkezeti felépítését: a Naphimnusz részletét az Urbán Erik testvér által írt elmélkedés, majd ima követi. „Ez az imaösvény tanít bennünket meghajolni a természetben is jelen lévő jó Isten előtt. Közvetíti a ferences lelkiséget, amely többször is jelen volt itt. A szép gondolatok tisztítják a szemüvegünket és tisztítják a lelkünket. Jól látjuk mindnyájan, hogyan borul az értékrend a világban, hogyan devalválódik a szent, az, aminek semmilyen körülményben nem lenne szabad devalválódnia. Nem kérdés hát, hogy egy ilyen világban a lelkiségre van a legnagyobb szükség. Kidében pedig ilyen módon is lelki életet szeretnénk szítani” – fogalmazott az ötletgazda.
A templomi szertartás végén a Urbán Erik testvér a koncelebráló papokkal együtt végigjárta és szenteltvízzel hintette meg az imaösvény stációit, miközben a hívek Benjámin testvér vezetésével a Naphimnuszt énekelték.
A falu és az imaösvény is arra hív, hogy lassítsunk és figyeljünk arra, ami igazán fontos
Az ünnepi szertartás után Erik testvért kértük, meséljen az elmélkedéssorozat születéséről. Elmondása szerit a Naphimnusz imaösvény alapgondolata a Ferences Világi Rend Gyékényes káptalanjára készülve fogant. Ez a program tavaly, a Naphimnusz évében Csíksomlyón volt megtartva. Az elmélkedéssorozat alapját Szent Ferenc Naphimnusza képezi, felépítése pedig a keresztútra emlékeztet: a résztvevők állomásról állomásra haladva elmélkedhetnek Ferenc gondolatain. A szerkesztés során arra törekedett, hogy a Naphimnusz hasonló tartalmú versszakait egy-egy nagyobb gondolati egységbe rendezze. Így az egyes állomások nem csupán a szöveg egy részletéhez kapcsolódnak, hanem egy-egy fontos lelki üzenetet emelnek ki: a teremtett világ szépségét, az ember felelősségét, a hálaadás fontosságát vagy éppen a szenvedés és a megbékélés kérdését. Az elmélkedések és imák megfogalmazásánál egyszerűségre és közérthetőségre törekedett, ugyanakkor a Szent Ferenc-i üzenet mélyítésére. Nem a Naphimnusz magyarázatát akarta megírni, hanem olyan gondolatokat megfogalmazni, amelyek a mai ember számára is megszólítóak lehetnek, és segítenek a teremtett világon keresztül közelebb kerülni Istenhez.
Arra a kérdésünkre, hogy hogyan fogadta a kidei imaösvény kialakításának gondolatát, elmondta, hogy nagyon örült a kezdeményezésnek, mert úgy gondolja, hogy a Naphimnusz üzenete ma különösen is aktuális. A megvalósítást sikeresnek tartja. „Az útvonal, a környezet és az állomások egyszerre szólítják meg az ember testi és lelki valóságát. Az imaösvény olyan hely, ahol az ember megállhat, elcsendesedhet és időt szánhat az imára, az önvizsgálatra vagy egyszerűen a teremtett világ szépségének szemlélésére. Úgy gondolom, hogy a mai embernek különösen szüksége van a csend és a figyelem megtapasztalására, mert ezek nélkül a lelki élet nehezen mélyülhet el. Kidében nem sokszor jártam, de minden alkalommal lenyűgözött a táj egyszerűsége és szépsége. Úgy gondolom, hogy a falu vonzereje éppen az egyszerűségében rejlik. Aki ide érkezik, nem látványosságokat keres, hanem csendet, nyugalmat és feltöltődést. Ebben az értelemben a falu és az imaösvény nagyon jól kiegészítik egymást: mindkettő arra hív, hogy lassítsunk, és figyeljünk arra, ami igazán fontos.”
Az egész mindenség istendicsőítéséhez társulunk
Kovács Árpád plébános különösen szívén hordozta az imaösvény ügyét és annak megvalósításában oroszlánrészt vállalt. Kérdésünkre elmondta, hogy nagyon örült a kezdeményezésnek, annál is inkább, mert az Szent Ferenc tranzitusának 800. jubileumi szentévére lett időzítve, így a terv teljes támogatására kötelezte el magát. „A járvány idején a Lourdes-i Szűz Mária oltalmában részesültünk kisbácsi híveimmel, egyetlen helyben lakó hívem sem hunyt el vírusos fertőzésben. Ezért saját kezdeményezésemre hálából megalkottuk Kisbácsban a Lourdes-i barlangot, továbbra is kérve Szűz Máriának, a betegek gyógyítójának oltalmát. Jól illeszkedett ehhez a kidei terv, hogy azon keresztül társuljunk az egész mindenség istendicsőítéséhez. Ha már a ferencesek olyan sokat tettek Kidéért, illő, hogy a jubileumi év Isten-ihlette tervét valósítsuk is meg. Vallom, hogy a jó Isten segítségével illő helyen és illő módon történt a megvalósítás. Az egyes stációk anyaga igényesen megmunkált tölgyfa, amire inoxlemez van illesztve, a gravírozott szöveggel. Dicsősség legyen az Úrnak ezért is! Isten nem a számokat nézi. Ábrahám egymaga elég volt neki, hogy nagy népet alkosson, vagy éppen Szent Ferenc egymaga, hogy a ferencesek nagy családja létrejöjjön. Szolgálja ez a megvalósítás Kide népének Istenben való megerősödését! Tervének megvalósulásához pedig Isten előteremti a költségeket, talán éppen rajtam, rajtunk keresztül…”
oj
