Immár negyedik alkalommal szervezte meg a hagyományossá vált nemzetközi önkéntes hetet a Nagyváradi Caritas Catolica április 9–16. között. A program keretében a holland Melanchthon de Blesewic középiskola 13 diákja néhány nagyváradi fiatallal kiegészülve egy héten át önkénteskedett a Caritas szociális programjaiban Karin Vermeulen és Jan de Jong pedagógusok, valamint Szombati-Gille Tamás programkoordinátor vezetésével, idősotthonokban, árvaházakban, hajléktalanszállón és rászoruló közösségekben teljesítve szolgálatot, az egyházmegyei segélyszervezet égisze alatt. A programot ezúttal is többhónapos előkészületi időszak előzte meg, melynek során a diákok összegyűjtötték az aktivitásokhoz szükséges anyagi hátteret jótékonysági vásárok, iskolai rendezvények és egyéb adománygyűjtő akciók révén. Szorgalmas munkájuk eredményeként valósulhatott meg mindaz, amit az elmúlt héten véghez vittek.
Generációk találkozója
Április 10-én, pénteken délelőtt a nagyváradi Szent Erzsébet Idősek Otthonában vette kezdetét az önkéntes hét. A holland fiatalok kiegészülve a Caritas lelkes helyi önkénteseivel, gyomláltak, fatörzseket meszeltek, virágokat ültettek át, és gereblyéztek az idősotthon kertjében, megszépítve a környezetet a szépkorúak számára.
Később egy különleges találkozó keretében a diákok egyike, Milan, rögtönzött zongorakoncertet adott az otthon pianínóján, Liszt Ferenc Magyar rapszódiáját interpretálva, miközben társai saját kézzel készített ajándékokat adtak át a bentlakóknak, beleértve az ágyban fekvő időseket is. A fiatalok ugyanakkor nagy lelkesedéssel részt vettek az idősek tornafoglalkozásán is. A zenés testmozgás, amelyet heti két-három alkalommal szoktak tartani az otthonban, hogy ezáltal is segítsék az idősek mobilitásának megőrzését, a fiatalok részvételétől még hangulatosabbá vált. Jutott idő arra is, hogy az önkéntesek sétára vigyék a vállalkozó szellemű időseket a közeli parkba – kit kerekesszékben tolva, kit karonfogva vittek a fiatalok a kellemes napsütésben.
A délután folyamán ecsetet ragadtak és védőruhát öltöttek az önkéntesek, amikor is az Élet Kenyere Közösség nagyváradi házába látogattak el, hogy újrafessék az ott működő óvoda kültéri játszóterét. A fiatalok verejtékes munkával lesmirglizték, majd friss olajfestéssel látták el a hintákat, mászókákat, játékvárakat, sőt a ház kovácsoltvas kapuját és a kápolna ajtóit is, új színt víve ebbe a különleges közösségi házba, amelynek életét az imádság és a rászorulók megsegítése vezérli.
Húsvét a hajléktalanszállón
Az ortodox húsvét alkalmából szendvicseket és higiéniai csomagokat vittek a hajléktalanszállóra április 11-én, hogy jelenlétükkel és ajándékaikkal megszépítsék az ott lakók ünnepét. A diákok nem csak a kiosztott szendvicseket állították össze sajátkezűleg, hanem a higiéniai csomagok tartalmát is maguk gyűjtötték össze a Melanchthon de Blesewic középiskolában.
Ennek eredményeként megkülönböztetett csomagokat oszthattak a nagyváradi hajléktalanszálló férfi és női lakóinak. Míg előbbiek fogkefét, fogkrémet, dezodort, tusfürdőt és sampont tartalmazó csomagokat kaptak, addig a hölgyek bőrápoló krémmel, tisztasági betétekkel, tamponokkal kiegészített női higiéniai készleteket vehettek át – termékeket, amik hozzájárulnak, hogy kiszolgáltatott helyzetük ellenére méltóságuk megőrzésével élhessék mindennapjaikat.
A fiatal önkéntesek egyébként el is beszélgettek a hajléktalanokkal, akik közül néhányan tudtak angolul mert korábban külföldön dolgoztak, a többiekkel pedig tolmács segítette a kommunikációt. Kikérdezték a lakókat múltjukról, családjukról és főként azokról a körülményekről, amelyek következtében elveszítették a fejük fölül a fedelet.
Különbözőségeik ellenére a meghallgatott élettörténetekben vissza-visszaköszönt néhány gyakran ismétlődő téma és nyomvonal, mint például az árvaházban töltött gyerekkor, a megromlott házasságok, valamint addikció, vagy betegség miatti munkaképtelenség.
„Jó helyünk van itt. Békésen élünk, és az igazgató úr segít, amiben tud. Csak egyvalami nem hagy nyugodni. Az árvaházban, ahol felnőttem, mindig szigorú szabályok szerint kellett élni. Meg volt mondva, mikor keljünk, mikor együnk, mikor feküdjünk, mikor mit tehetünk. Mindig arra vágytam, hogy önálló legyek, de most öregségemre olyan helyre kerültem, ahol ugyanúgy szabályozva van az élet. De nem panaszkodom, mert tényleg nagyon jól bánnak velünk. Csak reméltem, hogy életem végére függetlenebb lehetek” – meséli a bentlakók egyike.
Munka utáni kikapcsolódás
A beszélgetések nyomasztó súlyát enyhítendő a diákok egy sajátos élménnyel zárták a napot. A nagyváradi Kálvária dombról nézték meg a naplementét és a város éjjeli fényeit. Egyébként a délelőtt folyamán a helyi aquaparkba is ellátogattak, sőt arra is szakítottak időt, hogy befejezték a Szent Erzsébet Idősotthon korlátjainak a festését, amelyre az előző napon nem jutott elég idő.
Az önkéntes hét pihenőnapján, vasárnap a Rozsda-szakadékhoz és a Vércsorog-vízeséshez kirándultak a holland fiatalok. Bár kihívást jelentett számukra a bokáig érő hó, a kellemes meleg idő és a jókedv átsegítette a fiatalokat az Erdélyi Szigethelység emelkedőin. Útközben hatalmasakat nevettek egymáson és önmagukon, miközben nagyokat estek a hóban, amikor azonban elérték a célállomást és lenézhettek a Rozsda-szakadék elképesztő, vörös mélységeibe, tátott szájjal csodálták a természet szépségét és megjegyezték, hogy ez a látvány minden erőfeszítést megért.
Látogatás az otthon gondozott betegeknél
Bár a túra fárasztó volt, másnap mégsem voltak restek a fiatalok. Otthon ápolt betegeket látogattak meg április 13-án, hétfőn Kovács Alexandra egészségügyi asszisztens vezetésével. A külföldi diákok jókora élelmiszercsomagokkal és piperecikkekkel kedveskedtek az ellátottaknak, ugyanakkor tolmács segítségével elbeszélgettek velük, meghallgatták élettörténeteiket, és megtudhatták, mennyire fontos az a külvilág számára többnyire láthatatlan szolgálat, amit a Caritas Catolica végez, még az olyan betegek számára is, akiknek egyébként vannak családtagjaik akik segítik őket, azokról nem is szólva, akik egyedül vannak, és akik számára az ápolónők és szociális munkások jelentik az egyetlen kapcsolatot a külvilággal.
Felavatták az új focikapukat Székelyhídon
A Székelyhídi Gyermek Jézus Otthon idén is kihagyhatatlan állomása volt a nemzetközi önkéntes hétnek, nem csak azért, mert ez a holland diákok számára az egyik legkedvesebb állomás, hanem azért is mert így végre közösen is felavathatták azt a két kültéri futballkaput, amit az ő előző évi iskolai gyűjtésük eredményeként vásárolhatott meg a gyermekotthon részére a Caritas Catolica.
A találkozó rövid ismerkedő beszélgetéssel és ajándékozással vette kezdetét. Rens, az önkéntes diákok egyike gyermekméretű focimezeket hozott a kis székelyhídi focistáknak, ugyanakkor átadásra kerültek a Bécsi Caritas által felajnálott és Peter Zidar osztrák diakónus közvetítésével érkezett Mozart csokigolyókból összeállított csomagok is.
A fiatalok együttléte ezúttal is felhőtlen és vidám volt. A barátságos futballmérkőzésen kívül még társasjátékoztak, frizbiztek, dartsoztak, játéktetoválásokat készítettek egymásnak, de főként sokat nevettek, ismerkedtek. A Caritas Catolica váradi önkéntes diákjaival kiegészült csapat ismét egy felejthetetlen délutánt töltött a székelyhídi gyermekek családias közösségében, amiért hálájukat fejezték ki az otthont fenntartó Dévai Szent Ferenc Alapítvány illetékeseinek, hogy évről évre lehetővé teszik a fiatalok találkozását.
Torna és zenélés a szépkorúakkal
Április 14-én, kedden a Szent Márton Idősek Otthonában folytatódott az önkéntes hét. A fiatalok saját kézzel készített virágkompozíciókkal ajándékozták meg az otthonban lakó 35 szépkorú személyt. Paur Andrea intézményvezető és Sîrca Vivien szociális munkás vezetésével meglátogatták az összes lakószobát, elbeszélgettek az ellátottakkal, beleértve a fekvőbetegeket, akiknek nagyon jól esett az apró figyelmesség és az önkéntesek gyermeki jelenléte.
A találkozás örömétől hajtva rengeteg bentlakó kapott kedvet ahhoz, hogy részt vegyen az otthon kertjében, lágy napsütésben tartott közös idős tornán a holland fiatalokkal. A zenés testmozgást Orbán Judit gyógytornász vezényelte le. A foglalkozás nemcsak a végtagokat, hanem a rekeszizmokat is jócskán megmozgatta, különösen a labdadobálásnál, ahol az idősek gyakran szeleburdibbnak bizonyultak a közöttük helyet foglaló tizenéveseknél.
A szórakozást komolyabb munka követte. A fiatalok egy része virágokat ültetett és fákat metszett az otthon kertjében, míg másik részük lekváros tekercset és Fanta-tésztát készített az idősek számára. Az együttlétet az önkéntesek egyikének, Milannak a rögtönzött zongorakoncertje tetőzte be. A holland fiú először az ebéd után kiürült közösségi teremben, egyedül kezdett el játszani. A szép zeneszóra azonban csakhamar összesereglett a szépkorú közönség, amely vastapssal jutalmazta a produkciót.
Tartósélelmiszer-csomagokat osztottak
Kedden délután a biharpüspöki hulladéklerakó melletti nyomortelepre látogattak el, hogy tartósélelmiszer-csomagokat osztogassanak a víz- és áramellátás nélkül, improvizált lakhelyeken élő családoknak. A folyamatosan változó közösségben ezúttal is lesújtó kép fogadta a Caritas önkénteseit. Csomagjaikkal, amelyek bőségesen tartalmaztak családok és gyerekek számára is örömet okozó termékeket, egy kis fényt vittek mindazoknak az életébe, akiket otthon találtak a látogatás során. A szeméttelepi akciót követően néhány olyan Nagyvárad-közeli családhoz is ellátogattak ajándékaikkal, akik a Caritas regisztrált ellátottjai. Köszönetet érdemel a hollandiai SOEB alapítvány, amely erre a célra adományozott tartós élelmiszereket. Április 15-én, szerdán ottományi családokhoz és egyedülálló idősekhez vittek élelmiszercsomagokat a fiatalok, Horváth Béla polgármester kalauzolásával.
Játék a tasnádi afterschool-programban
A nemzetközi önkéntes hét utolsó állomása Tasnád volt, ahol a helyi Caritas-szervezet által működtetett délutáni oktatási programban részt vevő, hátrányos helyzetű gyermekekkel tartottak játékos foglalkozásokat a holland fiatalok.
Az együttlét az ebéd közös elfogyasztásával vette kezdetét. Ez kiváló alkalmat adott arra, hogy az önkéntesek és az afterschool-program gyermekei összerázódjanak. Tálalták egymásnak az ételt, nevetgéltek és már az asztalnál megkezdték a kő-papír-ollózást, és a pacsizós mondókákat, amelyeket szeretettel tanítottak meg a kicsik a nagyobbaknak. Az, hogy nem beszélték egymás nyelvét, egyáltalán nem jelentett korlátot.
Ebéd után a játék még intenzívebben folytatódott. A gyerekek egy része zongorázni tanult Milantól, míg más csoportok társasjátékoztak, lemosható tetoválásokat készítettek, fociztak, célba dobtak vagy épp szappanbuborékokat kergettek az udvaron, a hollandok által adományozott automata buborékpisztolyok segítségével. A kisebb gyerekek le sem akartak szállni a holland lányok karjaiból egész délután, és az így kialakult felhőtlen hangulatban azok is feloldódtak, akik egyébként visszahúzódóbbak voltak a tevékenységekben. S bár a foglalkozás vége túl hamar eljött, a búcsúzkodás során a hollandok megígérték, hogy jövőre is visszatérnek hasonló programokra.
„Nagyon érdekes héten vagyok túl. Mindíg is szerettem volna önkéntesként segíteni. Jó volt megtalálni ezt a lehetőséget. Ez a hét viszont sűrű volt és élményekben gazdag. Egyszerre volt vidám és megható, vicces és nagyon komoly. Jó volt ott lenni az idősek mellett és szerettem a fiatalokkal is beszélgetni. Szomorúan tapasztaltam, mennyi gond van. De jól esett látni, hogy akár egy mosoly vagy egy ölelés is segíthet. Nem is keveset. A holland csapat pedig fantasztikus emberekből állt. Jó volt velük együtt átélni ezt a hetet. Továbbra is szeretnék önkénteskedni. Jóleső érzés. Nem mindenki olyan szerencsés, mint én. De remélem a segítségem számít” – nyilatkozta Jáde, a Caritas helyi önkénteseinek egyike.
Az önkéntes hét utolsó estéjén pizzapartit és diplomaosztót tartottak, amelynek keretében nemcsak a holland diákokat és az öket kísérő tanárokat részesítették elismerésben, hanem a Caritas Catolica legaktívabb helyi önkénteseit is, akik a téli segélyprogramok és az önkéntes hét során a legtöbbet segítettek, kiemelten Lolo Gabriella és Gulyás Bianka a Partiumi Keresztény Egyetemről, Varga Jáde és Oláh Csenge a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumból, valamint Lacziko Ferenc Szilveszter és Darnai Diana egyéni önkéntesek. A programban részt vevő minden fél hálás és meghatott volt, ugyanakkor kifejezték, hogy jövőre ugyanilyen erőbedobással szeretnék megismételni a tevékenységeket.
Szombati-Gille Tamás
