Virágszombaton a romos kapualjban
Gemma néni barkacsokrokat kötött.
Esteledett már, a város huzatos volt,
árnyalak suhant a házsorok fölött.
Jeruzsálem évről évre, ahogy illik,
menetrendszerűen megtébolyodott:
Barrabásra tett a kapzsi férfinépség,
sírva sürgölődtek mind az asszonyok.
Gemma néni, mintha már a túlvilágról,
alig hallgatóan annyit kérdezett:
boldogok-e mondd, akik nyugton maradnak?
Ám a sziklasírból nem jött felelet…
