A pápa szándéka szerint decemberben a háború vagy konfliktusok közepette élő, különösen is a közel-keleti keresztényekért imádkozunk. Leó pápa minden keresztényt arra hív, imádkozzunk azért, hogy soha ne legyünk közömbösek más keresztények szenvedése iránt, hanem inkább az egység építőivé válhassunk. Vízi Elemér SJ gondolatai a pápa decemberi imaszándékához.
Karácsony közeledtével felerősödik a vágy a békére, különösen ott, ahol a mindennapokat félelem és erőszak határozza meg. Az angyalok karácsonyi üzenete – béke a jót akaró embereknek – nem lezárt múlt, hanem ma is élő és megszólító ígéret. Ezért remélhetjük, hogy a béke nem csupán vágy marad, hanem utat talál azok döntéseiben is, akik felelősséggel alakítják a népek sorsát.
A szentatya hívására különös figyelemmel fordulunk a háború és konfliktus sújtotta területeken élő keresztények felé. Életük újra és újra felteszi a kérdést, van-e ereje a hitnek és a megbocsátásnak a konfliktusok közepette.
Jézus születése azt mutatja meg, hogy Isten nem hagyja sötétben a benne bízókat, hanem világosságot gyújt számukra. A Szent Család már a kezdetektől kiszolgáltatottságot és fenyegetettséget élt át, mégis ebből a törékeny helyzetből bontakozott ki az a történet, amely azóta is reményt ad a világnak.
Karácsony ezért arra emlékeztet, hogy a béke nem csupán a fegyverek elhallgatását jelenti, hanem azt a világosságot is, amely értelmet ad az életnek, és megőrzi minden ember méltóságát. Ez a béke nem politikai megállapodásokból fakad, hanem ajándék: az emberi szívben kezdődik, ott, ahol megmarad a készség a megbocsátásra és a jóakaratra, és ahol teret kap Isten jelenléte.
Imádságunk így nem puszta részvét vagy távoli együttérzés. Az ima kapcsolatot teremt, és közel visz bennünket azokhoz, akik ma is az első karácsony embereinek helyzetében élnek: bizonytalanságban, mégis Istenre hagyatkozva. Amikor értük imádkozunk, engedjük, hogy szívünkben is megszülessen a béke, és ahol szükséges, kigyúljanak a jóakarat és a kiengesztelődés fényei.
Forrás: Jezsuiták
