XIV. Leó pápa pénteken, október 24-én este a VI. Pál audiencia teremben fogadta a szinodális csapatok és a részt vevő szervezetek jubileumi zarándoklatának résztvevőit. Egy spontán, részben angol és spanyol nyelven folytatott párbeszéd során az egyházfő mélyebb képzést és nagyobb türelmet sürgetett a szinodális csoportoktól, hogy a szinodális folyamat során le tudják küzdeni az „ellenállásokat, félelmeket és félreértéseket”.
A szentatya az őszinteség fontosságára figyelmeztetett: „Tisztában kell lennünk azzal, milyen jelentősége van a képzésnek minden szinten, és őszintén kell beszélnünk róla. Előfordul, hogy válaszokat adunk megfelelő felkészülés nélkül, és olyan következtetéseket vonunk le, amelyeket nem mindenki tud megérteni.”
A kölcsönös türelemre is buzdított: „Nem mindannyian haladunk ugyanazzal a sebességgel – türelmesnek kell lennünk egymással.”
Az egyház mint „bátor hang” a globális válság ellen
XIV. Leó pápa a világ sürgető kihívásait állította a középpontba. Hangsúlyozta, hogy az egyház nem maradhat passzív, hanem aktív szerepet kell vállalnia a társadalomban. Arra a kérdésre, hogy nő-e az egyházi csoportosulások – például a kontinentális püspöki konferenciák – szerepe, igennel válaszolt. Elvárja, hogy ezek a közösségek tovább növekedjenek a kommunió kifejeződéseként, hogy a szinodális folyamat során kapott ajándékokat gyümölcsöztetni tudják.
„Mindannyiunknak komolyan kell vennünk Ferenc pápa felhívását, hogy meghalljuk a föld kiáltását, és hitből fakadó választ adjunk arra, ami a világban történik.”
A szentatya konkrét példával támasztotta alá a sürgető helyzetet: egy püspök olyan régióból érkezett, amely a klímaváltozás miatt „kevesebb mint 50 év alatt eltűnhet”. A résztvevők nem azért gyűltek össze a Vatikánban, hogy pusztán teológiai kérdésekről elmélkedjenek, hanem hogy válaszoljanak a népek „sürgető kiáltásaira” – a szegénység, az igazságtalanság és a klímaváltozás miatt. Az egyháznak határozott álláspontot kell képviselnie: „Az egyháznak bátor hangnak kell lennie, hogy jobb hellyé tegye a világot.”
A szinodalitás hozzáállás, nem kampány
XIV. Leó pápa nyíltan szólt azon papok és püspökök aggodalmairól, akik attól tartanak, hogy a szinodalitás csökkentheti tekintélyüket. Ezeket az ellenállásokat „félelemmel és tudáshiánnyal” magyarázta, és megerősítette a képzés szükségességét minden szinten – a papnevelő intézetekben, a világiak felnőttképzésében és a folyamatos továbbképzések során. „Az ellenállás gyakran a félelemből és a tudás hiányából fakad” – mondotta a szentatya.
A pápa felszólította a híveket, hogy hívják meg a papokat a szinodális folyamatokban való részvételre. Különösen Észak-Amerikában rejlik nagy lehetőség a meglévő struktúrákban (mint például a pasztorális tanácsok), hogy ezeket „befogadóbb tapasztalatokká” alakítsák, előmozdítva a közös felelősségvállalást, az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot.
Egy afrikai résztvevővel folytatott beszélgetés során a pápa kiemelte, hogy a szinodális folyamatnak elsősorban az Egyház alapvető küldetését kell szolgálnia: a missziót: „A szinodális folyamat – ahogyan Ferenc pápa számos alkalommal emlékeztetett minket – abban kell segítse az egyházat, hogy betöltse fő szerepét a világban: missziós közösségként éljen.”
A pápa világossá tette, hogy a szinodalitás nem előírt struktúra: „[A szinodalitás] nem kampány. Ez az egyház létének egy módja, és a misszió megélésének egy formája.” Figyelmeztetett arra, hogy nem szabad egységes modelleket utánozni vagy ráerőltetni másokra. A szinodalitás a meghallgatás lelkületével kezdődik – Isten szavának meghallgatásával, egymásra figyeléssel, és azok meghallgatásával is, akik az egyházon kívül keresnek.
A szentatya a latin-amerikai szinodális út tapasztalataira utalva hangsúlyozta, hogy az igazi inspiráció az elkötelezett hívőktől ered, nem pedig bürokratikus folyamatokból: „Személy szerint az életben ritkán inspirált egy folyamat. Azok az emberek lelkesítenek, akik szenvedéllyel élik meg a hitüket.”
A remény jelei és az ökumené a Közel-Keleten
XIV. Leó pápa kiemelten méltatta a keleti egyházakat, és a Közel-Keletet olyan helynek nevezte, amely sürgősen a remény jeleire szorul. Kiemelte a diaszpórában élő keresztények hitének ajándékát, akik mindennek elvesztése ellenére „erőt, kitartást és bátorságot” tanúsítanak.
A szinodális hozzáállás megköveteli a tiszteletet a latin és a keleti egyházak közötti különbségek iránt is. XIV. Leó pápa hangsúlyozta, hogy a szinodalitás „lelki út”, amelyet az ima, a megbocsátás és a kiengesztelődés jellemez – azért, hogy a gyűlölet és háború pusztítása közepette egység születhessen. A jubileum megtérésre és a közösség evangéliumi lelkiségének újrafelfedezésére hív. Az Egyháznak ezt a meggyőződést kell megélnie, hogy másokat is megnyerjen a közös útra.
A nők szerepe és kulturális akadályok
A szinodális egyházban betöltött női szerepről szólva XIV. Leó pápa két személyes történetet osztott meg: egyik édesanyjáról, aki magát „már jobb”-nak tartotta a férfiaknál, másik pedig perui szerzetesnőkről, akik bátran vállalnak missziós feladatokat – beleértve a kereszteléseket és házassági tanúsítványok kiállítását is. A pápa hangsúlyozta, hogy a kihívás nem a lehetőségek hiányában rejlik, hanem a kulturális akadályokban: „Úgy gondolom, nem az a probléma, hogy nincsenek lehetőségek, hanem hogy kulturális akadályok vannak. És ezt el kell ismerni.”
A szentatya felszólította az egyházat, hogy olyan kultúrát támogasson, amelyben mindenki jogait tiszteletben tartják, és megszűnnek a diszkriminációk – akár nemi, akár társadalmi rang alapján. Rámutatott, hogy a hit megélése gyakran inkább kulturális mintákhoz igazodik, mint az evangéliumi értékekhez, és megtérésre hívott: „Sajnos a hit megélésének módját gyakran inkább a kultúránk határozza meg, mint az evangéliumi értékeink.”
Hatalmas munka
Az ázsiai egyház kapcsán – ahol a kereszténység a Fülöp-szigetek kivételével többnyire kisebbségben van – a pápa köszönetét és jókívánságait fejezte ki. Méltatta azt a hatalmas munkát, amelyet nyelvi, kulturális és földrajzi kihívások ellenére is végeznek. Kiemelte, hogy az ázsiai egyházak „a misztérium iránti érzékenységet és a transzcendens megértését” kínálják, ami az egész egyház számára kincs, és elmélyítheti a szinodalitás misztikus és kontemplatív dimenzióját.
Mario Galgano / Vatican News
Fordította: a temesvári püspökség sajtóirodája
