Keresztelő Szent János születésének előestéjén, június 23-án ünnepi szentmisére gyűltek össze a hívek a szatmári székesegyházban. A szertartás különleges jelentőséggel bírt: ezen a napon ünnepelte pappá szentelésének 40. évfordulóját Schönberger Jenő püspök, aki 1985. június 23-án, huszonegy társával együtt, Jakab Antal püspök kézföltétele által nyerte el a papi rendet a gyulafehérvári székesegyházban.
A hálaadó szentmisére a jubiláns évfolyamtársak is elzarándokoltak, hogy a hívekkel és pap testvérekkel együtt adjanak hálát a kegyelmi ajándékokért. A szertartásra ünnepi körmenet vezetett a Megmaradás Házától a székesegyházhoz, kifejezve a papi hivatásban megtartó isteni kegyelmet és a közösségi összetartozást.
A szentmise homíliájában a főpásztor a papi hivatás titkairól és ajándékairól elmélkedett, különös tekintettel a hivatás kezdetére, az elköteleződés örömére, a kudarcokban megtapasztalt isteni irgalomra és a hálaadás fontosságára. Jeremiás próféta szavaival emlékeztetett arra, hogy a papi hivatás nem emberi érdem, hanem kegyelem: „Mielőtt anyád méhében megalkottalak, már ismertelek.”
„Ez nemcsak Jeremiás története – mondta a püspök –, ez a mi történetünk is. Nem mi választottuk őt [Istent], hanem ő választott ki minket.” Az elmúlt négy évtized szolgálatára visszatekintve a főpásztor megvallotta: „Negyven év után nem a fáradtság, hanem a hála legyen a domináns érzés a szívünkben.”
Keresztelő Szent János példája nyomán emlékeztetett arra is, hogy a papi küldetés lényege: útkészítőnek lenni. „Ez a papi élet igazi méltósága: előfutárnak lenni, hangnak lenni, útkészítőnek lenni. Ez negyven év után sem kisebb feladat, mint a kezdetekkor volt.”
A szentmise végén, a közelgő Jézus Szíve egyházmegyei búcsúra készülve, közösen elimádkozták a Jézus Szíve litániát. Ezt követően Schönberger Jenő megyés püspök, az évfolyamtalálkozó házigazdájaként arra kérte évfolyamtársait, hogy egyenként mutatkozzanak be a székesegyházat teljesen megtöltő híveknek. Az ünneplő pap testvéreket a szatmárnémeti Mária Légió tagjai egy-egy szál fehér rózsával köszöntötték.
Forrás: szatmári egyházmegye
