Tíz évvel Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájának megjelenése után a Szent Péter-bazilika építészeti műhelye átfogó fenntarthatósági koncepciót mutatott be a Szent Péter-bazilika számára. A Vatikán a pápai bazilikát környezetbarát hellyé kívánja fejleszteni a hívek és az évente oda látogató több millió zarándok és turista számára.
Mauro Gambetti bíboros, a Szent Péter-bazilika főpapja, a pápa vatikáni általános helynöke és a Fabbrica di San Pietro (Szent Péter Műhely) elnöke hétfőn a Vatikánban tartott sajtótájékoztatón bejelentette a projekt első sikereit. A cél az, hogy a Szent Péter-bazilika „környezetbarát otthonná” váljon, amely mindenkit befogad és ösztönzi az emberi fejlődést. Gambetti hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás és a fenntarthatóság számos ország oktatási, politikai és ipari napirendjének szerves részét képezi.
A bíboros hangsúlyozta, hogy a vatikáni állam évek óta elkötelezett a fenntartható fejlődés előmozdítása mellett, a környezet védelmét szolgáló ökológiai intézkedések és az energiatakarékossági stratégiák megvalósítása révén, a Laudato si’ enciklika, a Laudate Deum apostoli levél és a Fratelli tutti enciklika irányelveinek szellemében. Hozzátette, hogy a különböző vatikáni szervezetek által támogatott ima- és tanulmányi kezdeményezések, valamint a Castel Gandolfóban nemrégiben megnyitott Borgo Laudato Si’ példája „az ökológiai és társadalmi változások iránti konkrét és példaértékű elkötelezettségnek az egyház társadalmi tanításával összhangban”. A Szent Péter-bazilika fenntarthatósági koncepciója ebbe a kontextusba illeszkedik, még akkor is, ha megvalósítása a komplex építészet és a kapcsolódó korlátozások miatt kihívást jelent.
A károsanyag-kibocsátás csökkentése és a levegőminőség ellenőrzése
A Szent Péter-bazilikában a károsanyag-kibocsátás csökkentésére és a levegőminőség ellenőrzésére szolgáló intelligens rendszer kifejlesztésére irányuló program a szomszédos épületekre is kiterjed. A projekt kezdeti eredményei az olasz ENEA technológiafejlesztési hatósággal, a Milánói Műszaki Egyetemmel és az Aldo Moro Egyetemmel való együttműködés eredményeként születtek.
Az ENEA által végzett erőforrás-elemzés kiterjedt a Szent Péter-bazilika, valamint a szomszédos kanonokház, a Szent Márta-vendégház és a vatikáni mozaikstúdió anyagáramlására és vízkészleteire. A fogyasztás, a hulladék és a környezetterhelés csökkentését célzó intézkedéseket javasoltak, többek között szelektív hulladékgyűjtést, ivókutakat, a műanyag edények megszüntetését és a nem biológiailag lebomló csomagolások lecserélését. Az építészeti műhely projektje modellként szolgálhat, amelyet más történelmi, vallási és kulturális helyszíneken is alkalmazni lehet a környezeti és gazdálkodási hatékonyság javítása érdekében.
Az energiafogyasztás elemzése után a Milánói Műszaki Egyetem intézkedéseket javasolt a létesítmények általános és bioklimatikus hatékonyságának javítására, a történelmi és művészeti örökség veszélyeztetése nélkül. Ezek közé tartozik a régi rendszerek hőszivattyúkra való cseréje, a világítás LED-lámpákkal való helyettesítése és a természetes szellőzés aktiválása a levegő hűtése érdekében. A kanonokház esetében – ahol a Szent Péter-bazilika kanonokjai laknak – a vízcsatlakozások vízforgató berendezésekre való cseréjét és hőszivattyúk (levegő vagy víz) telepítését tervezik, amik 48 százalékkal és 57 százalékkal csökkenthetik a fogyasztást és 65 százalékkal, valamint 72 százalékkal a károsanyag-kibocsátást. A mozaikműhelyben a radiátorokat vízforgató berendezésekkel helyettesítették, hővisszanyeréssel ellátott, szabályozott mechanikus szellőzést vezettek be, és kiváló minőségű LED-es világítást alkalmaztak, ami több mint 60 százalékos fogyasztáscsökkenést eredményezett. A várható általános eredmény az energiafogyasztás 43 százalékos és a CO2-kibocsátás 62 százalékos csökkenése.
A beltéri levegő minőségének fontossága
A sajtóközlemény szerint az elmúlt harminc évben megnőtt a beltéri levegő minősége iránti tudományos érdeklődés, mivel a modern kori lakosság idejének több mint 90 százalékát beltérben tölti, ahol a légszennyezettségi szint gyakran magasabb, mint a szabadban. A Covid-19-világjárvány még inkább hangsúlyozta a beltéri levegő ellenőrzésének fontosságát, különösen a vírusok és baktériumok terjedésének csökkentése, valamint a zarándokok és látogatók tízezrei által naponta használt terek egészségének biztosítása érdekében ebben a jubileumi évben.
A Szent Péter-bazilika levegőminőségének ellenőrzésére irányuló projekt ebbe az összefüggésbe illeszkedik. A Bari Aldo Moro Egyetem Biotudományi, Biotechnológiai és Környezetvédelmi Karával együttműködve hét ponton korszerű érzékelőrendszereket telepítettek a finom szálló por (PM), az illékony szerves vegyületek (TVOC), a szén-dioxid (CO2), a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és a mikroklimatikus paraméterek valós idejű rögzítésére. Az eddig összegyűjtött eredmények azt mutatják, hogy a Szent Péter-bazilika levegőminősége a nagyszámú (napi 40-45 ezer) látogató ellenére is jó, ami méretének és a hatékony természetes szellőzésnek köszönhető.
„A tudományos projektbizottság, amely az energia és a környezetvédelem területén hitelesített módszerekkel és projektekkel rendelkezik, figyelemmel kíséri, jelenti és tanúsítja az intézkedések eredményeit, majd az ENSZ 2030-as programjával összhangban, a One Health – Egy egészség szemléletet követve, információs és képzési eszközökkel járul hozzá a vallásközi párbeszédhez” – mondta Walter Ganapini projektkoordinátor.
Forrás: Mario Galgano/Vatican News (fordította: a temesvári egyházmegye sajtóirodája)
