Ma ünnepeljük e templom felszentelésének 300. évfordulóját. 1725. május 13-án az erdélyi püspök, báró csíkszentmártoni Antalfi János végezte a szertartást. A jezsuiták építtették, a piaristák vették át tőlük, ma is sokak kedves temploma, a diákok és oktatóik otthona, de imahelye a különböző nyelven a három-egy Istenhez imádkozóknak. Laczkó Vass Róbert szubjektív képes krónikáját láthatják-olvashatják.
Mindig csodáltam zömök sziluettjét, mégis csak hébe-hóba tévedtem ide szentmisére. Valahogy sosem esett útba, mint a főtéri gótika. Piaristának nyomát se láttam, de megbékéltem a Szentháromság-templom becenevével, bár tudtam, hogy Erdély első barokk templomát jezsuiták birtokolták egykor.
Az is magától értetődött, hogy a Madonna-kegykép elfelejtett könnyezni a Belső-Torda utcában. Jól ismertem a pócsi Mária történetét, az is elapadt volt a bécsi Stephansdom-ban.
A Piarista-templom akkor lett igazán otthonossá, amikor a Szent Mihály bezárt, én pedig úgy éreztem, hogy templom nélkül maradok. Belenéztem a Könnyező Madonna szemébe, s azt mondtam: ezentúl én ide járok haza!
Bevallom, a főoltár hatalmas tömbje mintha készülne folyton rám omolni. Megérdemelném. Fel is menekültem az orgona mellé, hogy ott fogadjak áldást a pandémiában. Mostanában gyakran surranok be egy-egy Miatyánkra. Megszerettem a csöndjét. Semmi szertelenség, a barokk is alig örvénylik ilyenkor. Érteni vélem, hogy lesz közük hozzá az egyetemistáknak.
Ismerem összes zegzugát: beavattak a barátaim. A Madonnával is összetegeződtünk. Most segíts meg, Mária! — mondom a fohászt, és hálálkodom azért, hogy összefutottunk a vistai kőfaragónál, amikor a templom előtt álló fogadalmi oszlop Mária-szobra még a földön sétált.
Kolozsvári Madonna
egészen szép vagy mária
könnyekkel ékes arcod
karodon újszülött csücsül
ez a te békeharcod
pereg a gyöngyök harmata
szidolozott zsolozsmák
sugara köntösödre hull
virul a búskomorság
ahogy a tömjénfüst ködén
mosolyod átszivárog
ikonodon a sebhelyek
hegesedő fohászok
te vagy a május illatát
csivitelő madárdal
mi szomorítjuk homlokod
hamis ecsetvonással
különös árnyékot vet a
korona súlyos éke
viseli már a bűntelen
cseperedő legényke
hanyagul elnagyolt gyerek
terhétől szinte görnyed
és elmosódnak a csodák
befele hull a könnyed
