El Greco, a spanyol manierizmus legnagyobb mestere 1541-ben született Krétán. Gyerekkoráról kevés adat maradt fenn, de mivel a szentek közül Assisi Ferencet festette meg a legtöbbször, sokan feltételezik, hogy a ferencesek iskolájában tanulhatott. A festészetet olyan nagymesterektől sajátította el, mint Paolo Veronese, Tiziano és Tintoretto. 1575-től Spanyolországban tevékenykedett, ebben az időszakban köteleződött el a manierista stílus mellett. Alkotóéveiben egyaránt átélte a népszerűséget és a meg nem értést is. Folyton anyagi gondokkal küzdött, és labilis természete miatt kevés tanítvány maradt mellett élete végére. Ennek ellenére egyedi festészeti stílusa miatt széles körben ismertté vált.
El Greco műveire jelentős hatást gyakorolt mestere, Tiziano festészeti stílusa, viszont sokkal drámaibb fény-árnyék kontrasztot és kompozíciót használt nála, nem félve az érzelmek intenzív megjelenítésétől. A következőkben egy olyan festményét szeretnénk közelebb hozni az olvasókhoz, amely Jézus feltámadását jeleníti meg.
El Greco feltámadást ábrázoló festményének középpontjában a megdicsőült Krisztus áll, aki bíbor köpenybe burkolózva emelkedik a sírból. A bíbor nemcsak a szeretetet és az örömet fejezi ki, hanem királyi szimbólum is, és utal a mártíromságára is. Bal kezében fehér zászlót tart, amely a halál feletti győzelmet jelképezi. A sírt őrző katonák a festmény alsó részén jelennek meg, akik meglepetten és zavarodottan reagálnak a csodára. Az alakok dinamikus elrendezése és a perspektíva használata fokozza a jelenet drámaiságát. Az egész kompozícióra jellemző a függőleges nyújtás, amely El Greco védjegyének tekinthető, s amely az erőteljes hideg–meleg színkontrasztnak köszönhetően fokozza a jelenet drámaiságát.
Ezen alkotás amellett, hogy a művészettörténetben kiemelkedőnek tekinthető, nem nélkülözi a teológiai mondanivalót sem. A feltámadt Krisztus ábrázolása a test és lélek diadalát hirdeti a halál felett, amely a keresztény hit központi eleme. El Greco műveiben gyakran jelenik meg ez a misztikus szemlélet, amely a test felemelkedését és a lélek győzelmét hangsúlyozza.
El Greco Feltámadás című festménye a művész egyedi stílusának és teológiai mélységének kiváló példája. A kompozíció, a szimbolika és a technikai megoldások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a festmény a manierizmus egyik legkiemelkedőbb alkotása legyen.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás rövidített változata megjelenik a Vasárnap 2025/17-es számában.
