Karácsony este kezdődik a 2025-ös a szentév. Az örök városban feliratokon a ,,Roma si trasforma”, ,,Róma átalakul” felirat olvasható a mindenütt zajló infrastrukturális projektek magyarázataként, beleértve ikonikus szobrok és műemlékek restaurálását is, mindez a karácsony este kezdődő 2025-ös jubileumi szentév előtt. Miközben a metropolisz megragadja a megújulás lehetőségét, végső soron ez a jubileum elvárása az egész egyházzal szemben. ,,Legyen a jubileum mindenki számára a valódi, személyes találkozás pillanata az Úr Jézussal, az ajtóval … az üdvösségünkkel, akit az egyház feladata mindig, mindenhol és mindenkinek hirdestni mint a mi reménységünket” — írta Ferenc pápa az évet hivatalosan meghirdető dokumentumban. Íme tíz dolog, amit a közelgő jubileumi évről tudni kell.
1. A jubileumi év, más néven szent év az egyház életében egy különleges év, amelyet 25 évente ünnepelnek. A legutóbbi rendes jubileumi év 2000-ben volt, Ferenc pápa pedig 2015-2016-ra az irgalmasság rendkívüli jubileumi évére hívott fel. A jubileumi éveket 1300 óta tartják rendszeres időközönként a katolikus egyházban, gyökereik a zsidó hagyományra vezethetők vissza, amely szerint 50 évente jubileumi évet tartanak.
A Vatikán jubileumi honlapja szerint ezek az évek a zsidó történelemben ,,az Istennel, egymással és az egész teremtéssel való megfelelő kapcsolat helyreállításának idejeként szolgáltak, az adósságok elengedését, a rosszul kisajátított földek visszaadását és a földek parlagon hagyását jelentették.
2. A 2025-ös jubileum szenteste, december 24-én 19 órakor kezdődik a szent kapu megnyitásának szertartásával a vatikáni Szent Péter-bazilikában, közvetlenül azelőtt, hogy Ferenc pápa éjféli szentmisét celebrálna. Szentkapukat nyitnak majd Róma három másik nagy bazilikájában is: a Lateráni Szent János-bazilikában december 29-én, a Santa Maria Maggiore Mária-bazilikában január 1-jén és a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában január 5-én. Szentkaput nyitnak december 26-án a Rebibbia börtönben is, egy római börtönben, amelyet Ferenc pápa már kétszer is meglátogatott, hogy szentmisét celebráljon és megmossa a rabok lábát nagycsütörtökön. Az ajtók az üdvösségre vezető utat jelképezik, amelyet Jézus nyitott meg az emberiség számára. V. Márton pápa 1423-ban nyitott meg először jubileumi évfordulóra szentkaput a Lateráni Szent János-bazilikában, a római egyházmegye székesegyházában. Az 1500-as szentévre VI. Sándor pápa szentkapukat nyitott Róma négy fő bazilikájában. A szentév végén a szent kapukat hivatalosan bezárják, majd kőművesek befalazzák.
3. A szentév témája: A remény zarándokai„. A május 9-én kiadott pápai bulla, amely bevezette a közelgő jubileumi évet, a Róm 5,5-ből vett Spes non confundit, azaz A remény nem csal meg címet viseli. ,,Mindenki tudja, mit jelent a remény” — írta Ferenc pápa. ,,Minden ember szívében a remény úgy lakozik, mint az eljövendő jó dolgok iránti vágy és várakozás, annak ellenére, hogy nem tudjuk, mit hoz a jövő. Még így is, a jövővel kapcsolatos bizonytalanság időnként ellentmondásos érzéseket szülhet, a bizakodó bizalomtól az aggodalomig, a derűlátástól az aggodalomig, a szilárd meggyőződéstől a tétovázásig és a kétségekig” — folytatta. ,,Gyakran találkozunk olyan emberekkel, akik csüggedtek, pesszimisták és cinikusak a jövőt illetően, mintha semmi sem hozhatna számukra boldogságot. Legyen a jubileum mindannyiunk számára lehetőség arra, hogy megújuljunk a reményben. Isten igéje segít nekünk abban, hogy okot találjunk erre a reményre.” Ferenc pápa azt is reméli, hogy az év a katolikusokat a türelem felé tereli, amelyet a Spes non confunditban úgy írt le, mint ,,a reményhez szorosan kapcsolódó erényt”, amely azonban ,,rohanó világunkban megfoghatatlannak tűnhet, megszoktuk, hogy mindent most akarunk”.
4. A zsidó gyökerekből merítve a jubileumi évek a kiengesztelődés és az Istennel való kapcsolat helyreállításának szentségét hangsúlyozzák. Lehetőséget adnak egy különleges jubileumi engedékenységre, bűnbocsánatra is, amely Krisztus kegyelme révén megszüntetheti a bűn maradványhatásait.
5. Az év cselekvésre hívja a keresztényeket. Ferenc pápa a jubileumi évben a remény jeleire hívta fel a figyelmet, többek között a világ békéje iránti vágyra, az életre való nyitottságra és a felelős szülőségre, valamint a foglyok, a szegények, a betegek, a fiatalok, az idősek, a migránsok és a nehéz helyzetben lévő emberek iránti közelségre. Ferenc pápa felszólította a jómódú államokat, hogy engedjék el azon országok adósságait, amelyek soha nem lennének képesek visszafizetni azokat, és foglalkozzanak az ökológiai adóssággal, amelyet úgy jellemzett, hogy az ,,a környezetre kiható kereskedelmi egyensúlytalanságokhoz és a természeti erőforrások egyes országok által hosszú időn keresztül történő aránytalan felhasználásához kapcsolódik”.
6. Zarándokok áradatára számíthat az örök város. Az olasz Országos Turisztikai Kutatóintézet 2025-re 35 millió látogatót prognosztizál, ami majdnem háromszorosa a 2023-as 13 millió látogatónak. A zarándoklat alapvető része a jubileumi eseményeknek, mondta Ferenc pápa a Spes non confunditban. ,,Az útnak indulás hagyományosan az élet értelmének keresésével függ össze. A gyalogos zarándoklat nagyszerű segítség a csend, az erőfeszítés és az élet egyszerűsége értékének újrafelfedezéséhez” — írta.
Megjegyezte, hogy a jubileumi zarándokok valószínűleg felkeresik Róma keresztény katakombáit és hét zarándoktemplomát — a Szent Péter, Santa Maria Maggiore, Lateráni Szent János, Falakon kívüli Szent Pál, Szent Lőrinc, Szent Kereszt és Szent Sebestyén bazilikát –, amelyek a 16. században Néri Szent Fülöp által népszerűsített 15 mérföldes gyalogtúra célpontjai. Tizenkét másik római templom, köztük az Isteni Szeretet Szentélye Róma délkeleti részén, jubileumi templomok, amelyek a zarándokok gyülekezőhelyéül szolgálnak a jubileum idején.
Az utazási és vendéglátóipar szakértői azt javasolják mindenkinek, aki 2025-ben Rómába készül — legyen zarándok vagy sem –, hogy előre foglaljon szállást, jegyeket és túrákat. A látogatóknak emelt idegenforgalmi adót is kell fizetniük, attól függően, hogy milyen típusú szállást választanak.
7. Rómában jelentős események zajlanak, többek között jubileumi összejövetelek liturgiákkal, előadókkal és pápai audienciákkal, amelyeken az egyházon belüli különböző csoportokat ünneplik. Az első a kommunikációs jubileum január 24-26-án, majd a fegyveres erők, a rendőrség és a biztonsági személyzet jubileuma február 8-9-én. A jubileumhoz tartoznak még a művészek (febr. 15-18.), a diakónusok (febr. 21-23.), sőt, a fúvószenekarok (máj. 10-11.) találkozói is. E különleges találkozók némelyike egybeesik a nagy szentté avatásokkal, mint például Boldog Carlo Acutis szentté avatása a tizenévesek jubileuma során április 25-27-én, Boldog Pier Giorgio Frassati szentté avatása a fiatalok jubileuma során július 28-augusztus 3-án.
Várható néhány olyan esemény, amely kiemeli a nikaiai zsinat 1700. évfordulóját, ahol a keresztény Hitvallás megszületett. Idén az eltérő liturgikus naptárak ellenére a katolikus és az ortodox egyházban a húsvét megünneplésének időpontja egybeesik, ami egyeseket, köztük Ferenc pápát is arra készteti, hogy ,,döntő lépést tegyenek az egység felé a közös húsvéti időpont körüli egység felé”, amelyet 325-ben a nikaiai zsinaton vitattak meg.
8. Várhatóan Róma csillogni és ragyogni fog. Rómában és a Vatikánban számos híres helyszínt és műalkotást megtisztítottak vagy felújítottak a jubileumra, sok turista bosszúságára, akik 2024-ben kerítésekkel, állványokkal és ponyvákkal eltakarva találták a főbb műemlékeket. E projektek közül sok várhatóan a jubileumi évfordulóra friss arculattal mutatkozik. Októberben a Szent Péter-bazilika 10 hónapos munka után mutatta be a Gian Lorenzo Bernini által az 1600-as években tervezett, újonnan felújított baldachinját. Ugyancsak tisztítás vagy restaurálás alatt áll Michelangelo Pietàja, Bernini Négy folyó szökőkútja a Piazza Navonán, valamint Bernini angyalai a Ponte Sant’Angelón.
9. Bár számos jubileumi eseményre Rómában és a Vatikánban kerül sor, ez az egész egyház ünnepe. December 29-én az egyházmegyés püspökök várhatóan helyben, székesegyházaikban és társszékesegyházaikban szentmisékkel nyitják meg a szent évet. A katolikusokat arra bátorítják, hogy az év folyamán zarándokoljanak el székesegyházukba, és figyeljék az egyházmegyék közleményeit a helyi eseményekről. Míg Ferenc pápa arra bátorította a püspököket, hogy a 2015-ös jubileumi évben saját székesegyházaikban jelöljenek ki szent kapukat, addig idén csak a Vatikánban és Rómában lesznek szent kapuk.
10. A jubileumi év a Szent Péter-bazilikában lévő szentkapu bezárásával ér véget 2026. január 6-án, epifánia ünnepén. Róma többi nagy bazilikájában azonban a szent kapuk 2025. december 28-án zárulnak be, ugyanazon a napon, amikor az egyházmegyéknek be kell fejezniük a szentév helyi ünneplését.
A jubileumi év 2033-ra is előre tekint, amikor az egyház Jézus szenvedésének, halálának és feltámadásának 2000. évfordulóját ünnepli, amelyet Ferenc pápa ,,minden keresztény számára egy újabb alapvető ünnepnek” nevezett.
Maria Wiering
Forrás: Catholic News Service
bm
