A demencia ellenszere az aktív élet

0
309
Fotók: Gyulafehérvári Caritas

Május az ápolók hónapja a Gyulafehérvári Caritasnál, a figyelem az ápolásban dolgozó munkatársakra irányult egész hónapban. Ez alkalomból gyűltek össze a Jakab Antal Házban a csíkszéki otthoni beteggondozásban, idősotthonban és nappali foglalkoztató központokban tevékenykedő kollégák május 27-én. Albert Ildikó klinikai szakpszichológus tartott számukra előadást a demenciáról és annak korai megnyilvánulásairól.

A demencia korai jelei

A demencia legtöbbször az idős korral együtt járó betegség. A korai jeleket sokszor észre sem veszik, ezért elég gyakran megesik a késői diagnosztizálás is. „Az elején jelentkezhet az enyhe felejtés, de arra sokszor fel sem figyelünk, mert úgy gondoljuk, természetes, ha idősebb korban az ember felejt. Ami gyanús, hogy valaki egyszer elfelejt valamit, ami nem jut többet eszébe. Ilyenkor kell odafigyelni, amikor valaki úgy felejt el valamit, hogy nem jut többet eszébe. Ha valaki rendszeresen keresi a kulcsát például tíz éven keresztül, az nem jelent semmit. Ellenben, ha mindig tudta, hogy hol van a kulcs, és egyszer csak elkezdi keresni, ekkor azért már fel kell figyelni” – hívta fel a figyelmet a szakember.

A demencia egyik korai jelei lehet a személyiségváltozás is. Magába fordul a személy, elvonul a környezetétől, nem szívesen megy társaságba, nem szívesen fogadja a látogatókat, ami eddig rá nem volt jellemző. „Ha valaki eleve zárkózott, nem szerette a társasági életet ott nem tűnik fel, de azok, akik egy átlagos kapcsolati rendszerben éltek és elkezdődik a visszavonulás, ez akár lehet egy jel is, hogy valami nincs rendben” – hangsúlyozta. Ha látom, hogy valakinek megváltozott a magatartása, feledékenyebb, többet kérdez, nem jegyzi meg azt, amiről tegnap beszéltünk, akkor ez vészcsengő, és érdemes szakemberhez fordulni.

Késleltethető az állapot?

„A demencia egyik ellenszere a tevékenyég, úgy a szellemi, mint a gyakorlati tevékenység. Minden, ami tevékenység, lassítja a folyamatot, ha megjelent, visszafordítani nem lehet, a folyamatot lassítani viszont igen. Eleve az aktív élet hat a demencia ellen. Amikor úgy tűnik megjelent, akkor a tevékenységek rendszeressége sokat tud segíteni. A szakirodalom is alátámasztja, hogy a társaság, a társas kapcsolatok jót tesznek a folyamat lassításában, mindaddig, ameddig a demenciával együtt élő ezt tudja érzékelni. Jót tesznek számára az érzelmek kiváltása és a mozgatás, például séta formájában” – foglalta össze Albert Ildikó.

Ha egy hozzátartozón, ismerősön észlelünk első jeleket, a legfontosabb, amit tehetünk, hogy próbálunk vele kommunikálni. Sokan elutasítják, nem ismerik fel, hogy gond van, ilyenkor a hozzátartozó segíthet, többet látogatja, jobban odafigyel rá. Meg kell próbálni szabályokat felállítani, megtalálva azt a középutat, amelyet a beteg is képes elfogadni. Ameddig képes független életet élni, fontos, hogy megőrizze az önállóságát.

György Mária Angéla, Gyulafehérvári Caritas