Romániába 25 éve látogatott először római pápa

Ferenc pápa öt éve zarándokolt Csíksomlyóra

0
259
A lengyel pápa egymagában keletebbre tolta Európa határait

Idén 25 esztendeje annak a történelmi látogatásnak, amelyet az azóta szentté avatott II. János Pál pápa tett 1999. május 7. és 9. között Romániában. Személyében első ízben látogatott el Krisztus földi helytartója, a katolikus egyház feje egy többségében ortodox vallású országba.

Az elmúlt évek folyamán, hangsúlyozottabban 2014. április 27-én történt szentté avatása előtt és után, így az idén április 27-én is – a lengyel pápát övező általános szeretet és elismerés ellenére – több esetben lehettem hazai bírálat és elégedetlenség fültanúja. Ismét elhangzott, hogy miért csak Bukarestre szorítkozott Szent II. János Pál pápa látogatása, miért nem kereste fel az erdélyi, partiumi magyar római katolikus egyházmegyéket is, illetve programjában okvetlenül szerepelnie kellett volna a csíksomlyói Szűzanya kegyhelyének is.

Nos, „tiszta vizet” szeretnék önteni a pohárba, és megbízható források, valamint a római Apostoli Szentszék akkori Romániába akkreditált nagykövetével, Jean-Claude Périsset nuncius érsekkel ‒ akinek meghatározó szerepe volt a romániai pápalátogatást megelőző tárgyalásokon és a látogatás megszervezésében ‒ történt beszélgetéseim alapján, objektíven közelítem meg az eseményt, amelyen személyesen is részt vettem Bukarestben. Ugyanakkor huszonöt esztendő eltelte, valamint az akkori ortodox egyházfő, Teoctist Arăpaşu (1915–2007) romániai pátriárka elhunyta után nyíltabban lehet elemezni a történteket.

Szent II. János Pál pápa romániai ‒ egyben Olaszország határain kívül a 86. ‒ látogatása különleges jelentőségű volt, az ökumenikus látogatások közé sorolható. Pontifikátusa alatt mindvégig megtapasztalhattuk, hogy számára egész élete folyamán fontos volt az ökumenizmus. A felejthetetlen pápa minden útja során fontosnak tartotta a találkozást a különböző egyházak és keresztény közösségek képviselőivel is, a vélemények kicserélése és főként a közös imádkozás érdekében. Szent II. János Pál az életét is ehhez igazította, Szent Péter utódaként hivatásának tekintette: mindent megtenni azért, hogy az egyházak egysége szemmel látható valósággá váljon a megváltás útjainak hozzáférhetővé tétele által.

A romániai katolikus egyház egységesen fejezte ki óhaját, hogy hívei körében köszönthesse a pápát Havasalföldön, Moldvában és Erdélyben. Ezt hangsúlyozta a Romániai Katolikus Püspökök Konferenciájának 1999. március 3-án kiadott sajtónyilatkozata. Ugyanakkor Románia elnökének, Emil Constantinescunak és az ország kormányának sem fűződött semmiféle érdeke ahhoz, hogy csupán Bukarestre korlátozza a pápa látogatását, sőt a parlament egyes tagjaival együtt igyekeztek rábírni az ortodox egyházat arra, hogy elfogadja a pápa jelenlétét más városokban is.

Kizárólag csak az ortodox egyház elöljárói akadályozták meg Szent II. János Pál útjának kiszélesítését. Ez derül ki a Patriarkátus 729/1999. március 8-i sajtónyilatkozatából is: „A Román Patriarkátus megerősíti, hogy egyetért II. János Pál pápa közelgő romániai látogatásával, a Vatikán különleges küldöttjével (Giovanni Battista Re később bíboros, a Püspöki Kongregáció volt prefektusa) való előzetes megállapodás feltételei között.”

A romániai látogatás esetében tehát egy olyan diplomáciai megegyezésről van szó, amelyet a pápa romániai útjára vonatkozólag elfogadott és amelynek keretén belül igyekezett minél több időt szentelni a Teoctist pátriárkával való találkozásra, aki a romániai római katolikus és a görögkatolikus egyházak, valamint a román kormány meghívójához végül mellékelte a sajátját is.

Meggyőződéssel állítom, hogy a pápalátogatás elsődleges célja a romániai katolikus hívek közösségeinek a felkeresése volt. Személyével, felejthetetlen mosolyával, hiteles tanításával és közvetlen magatartásával megerősítette hitünket a második évezred végén, amikor a kommunista rendszer bukásával egyidejűleg nemcsak a szabadság köszöntött be, hanem a szabadosság, a félreértelmezett demokrácia és a féktelen anyagiasság is.

Amikor a modern élet csábításainak kevesen tudtak/tudnak ellenállni, elengedhetetlenül szükséges volt, hogy valaki hivatalosan, az egész világ előtt nemzetközileg is méltassa a kommunista rendszer áldozatait. Itt elsősorban az egyetemes katolikus egyház vértanúira és hitvallóira gondolok.

Másodsorban a pápának fontos volt, hogy találkozzon azon ortodox egyház elöljáróival, amelyik nagyságrendben a második az oroszországi ortodox egyház után. Ezzel is Szent II. János Pál új, határozott lépéseket tett a párbeszéd útján.

Örömmel tapasztalhattuk, hogy a látogatás eredményeként lényegesen csökkentek azok félelmei, akik a római pápa primátusát tekintik az egység akadályozójának. Ezek az emberek úgy gondolták, hogy a pápa uralkodó szerv, pedig ennek az ellenkezője igaz. Az egység megteremtésén fáradozott. II. János Pál tisztában volt ezzel a gondolkodással.

Ne feledjük, a katolikus egyházat úgynevezett térítési buzgósággal is vádolták, teljesen alaptalanul. Természetesen a kommunista ateista hatalom megszűnése után sok pap, szerzetes és szerzetesnő érkezett a volt szocialista, kommunista országokba, így hazánkba is. Azzal a céllal, hogy segítsenek újraéleszteni az üldöztetés, a megfélemlítés alól szabadult katolikus közösségeket. Nem katolicizálásról, hanem katolikus szellemiségről van szó, amelynek értelmében, ha valaki hittestvéreink közül nehézségben van, a többiek segítségére sietnek.

Semmibe véve az Apostoli Szentszék lelki-szellemi erejét, annak idején Sztálin lenézően kérdezte: hány hadosztálya van a pápának? A szentatya nem rendelkezik egyetlenegy hadosztállyal sem. Szent II. János Pál pápa Romániába jövetelét sem előzte meg a „szálláskészítő” római légió. Csekély kísérettel jött egy többségében ortodox országba és ezzel egymagában keletebbre tolta Európa határait.

II. János Pál pápa látogatása bebizonyította, hogy Szent Péter apostolfejedelem utóda azért jött Romániába, hogy megerősítse testvérei Krisztusba vetett hitét.  

Isten kegyelméből és szeretetéből fakadóan, akár történelmi jóvátételként is, Ferenc pápa öt éve elzarándokolt a csíksomlyói Segítő Mária kegyhelyére is. Amint Jakubinyi György nyugalmazott gyulafehérvári római katolikus érsek hangsúlyozta 2019. június 1-jén: ,,húsz évvel ezelőtt járt először szentatya országunkban, de látogatása akkor csak Bukarestre szorítkozott. Sajnálta, hogy nem mehet el hívei többségéhez Erdélybe, de megígérte, hogy ha még egyszer jön, mindenképp meglátogat minket. Szent II. János Pál pápa ígéretét most Ferenc szentatyánk teljesíti, húsz év elteltével.”

Fodor György