A béke igazi kézműves munka – Kerekasztal-beszélgetés háborúról és békéről az Uránia Filmszínházban

0
173

A IX. Keresztény Film- és Könyvnapok május 3-i kerekasztal-beszélgetésén az Uránia Nemzeti Filmszínház kávéházában a háború és a béke volt a téma Berta Tibor dandártábornok, Magyarország katonai ordináriusa és Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök részvételével.

Kilencedik alkalommal rendezik meg a szentek, egyházatyák és prédikátorok életét, illetve a fontos morális kérdéseket tárgyaló Keresztény Film- és Könyvnapokat. A május 3-i nyitónap kiemelt panelbeszélgetését Berta Tibor dandártábornok és Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök részvételével tartották, a központi téma ezúttal a béke volt. Keresztes Ilona, a  beszélgetés moderátora a békéről szóló közismert bibliai idézetek köré építette fel a többtucatnyi érdeklődő előtt zajló eszmecserét.

A felek hamar leszögezték, hogy gyakorlatias módon érdemes közelíteni a kérdéshez. Hangsúlyozták, hogy a Szentírás is több helyen beszél Jézus erőteljes érzéseiről, akár dühéről. Krisztus megvalósította a teljes békét: a kereszten megrendítő módon azt kérte az Úrtól, hogy bocsásson meg kínzóinak, mivel nem tudják, mit tesznek. Ugyanakkor máskor azt mondta, hogy kardot hozott, nem békét. Fontosak a körülmények.

Természetes, hogy érzelmek dúlnak bennünk, mindig az adott helyzetben kell megtalálni az odaillő megoldást” – fogalmazott Berta Tibor tábori püspök.

Martos Levente Balázs hasonlóan vélekedett, meglátása szerint nem feltétlenül a másik orcánk odafordításáról szóló tanítást kell elővenni, amikor pofont kap az ember, hiszen a bibliai részek kontextusukban értelmezendők. Jézus ezzel a mondásával egy alapállást akar kifejezni.

Ha valakit súlyos atrocitás ér, háromféleképpen is reagálhat. Különösen ajánlom a szelíd hozzáállást, de adott esetben fel kell venni a kesztyűt mások védelmében. Illetve lehet Jézus példáját is követni, aki megkérdezte bántalmazóitól, hogy miért verik őt, s kérte, hogy bizonyítsák a bűnösségét.

Berta Tibor a katonai szolgálat szemszögéből vizsgálta a témát. Amikor a katona előre tartja fegyverét, akkor a mögötte lévőt védelmezi. Erre rímel az is, hogy Magyarországnak nem hadserege, hanem honvédsége van.

Már 1848-ban ezen a néven alapították meg. „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd és meggyógyul az én lelkem” – olvashatjuk az Újszövetségben. Ez talán a világon a legtöbbször elhangzó mondat, hiszen minden szentmisén imádkozzuk. „A katonáknak mindig elmondom, legyenek büszkék arra, hogy ez egy századostól származik” – mondta Magyarország katonai ordináriusa, aki úgy véli, most a háborús veszélyek miatt meg kell erősíteni a védelmet. Ferenc pápa nyomán kifejtette: a béke igazi kézműves munka, amihez rengeteg beszélgetésre és diplomáciai aktusra van szükség.

A katonaszentek azt a fegyelmezettséget, pontosságot, becsületet és főként ellenálló képességet képviselik, amelyet például a szerzeteseknek belülről kell megvalósítaniuk.

A beszélgetés végén szóba került a kibékülés problémája is. „Ez érthető módon hosszú folyamat, nem sikerülhet azonnal. A megbékélés ráadásul nem feltétlen jelenti a kapcsolat újraélesztését, és az is előfordul, hogy a másik fél nem fogadja az engesztelést. Ettől még törekedni kell rá” – magyarázta Martos Levente Balázs segédpüspök.

„Fontos, hogy egyéni szinten kilépjünk önmagunk hergelésének mókuskerekéből; az államok között is csak így valósulhat meg békés kapcsolattartás” – zárta gondolatmenetét Berta Tibor dandártábornok.

Burillák Marcell

Fotó: Schöff Gergely

Forrás: Katolikus Tábori Püspökség / Magyar Kurír

MEGOSZTÁS