Házasságunk alapja a Jézus Krisztusba vetett hit

0
1468

ANTAL ANDREA és ÁRPÁD fiatal házasok, akiknek családja vallásos neveltetése az ő családalapításukban is megmaradt. Egyetemi éveik alatt mélyült el a kapcsolatuk, melynek gyümölcse egy fiúgyermek lett. A kolozsvári Szent Mihály-plébánián tevékenykednek, Árpi pedig nemrég lett az egyházközség egyik áldoztatója. Hitükről, életükről, elképzeléseikről beszélgettem velük, olvassák szeretettel! 

Hogyan ismerkedtetek meg? Kolozsváron éltek, de honnan sodródtatok ide?

„Csak egy tánc volt…” Találkozásunk és megismerkedésünk különleges emlék. Kedves barátunk primiciás szentmiséjének ünnepén vettünk részt mindketten, ahol egy tánccal kezdődött megismerkedésünk, amit sok beszélgetés követett. Pár hónappal később költöztünk fel mindketten a kincses városba, Kolozsvárra, ahol jelenleg is élünk.

Andi: Erdély szívében, Székelyudvarhelyen születtem a család első gyermekeként. Elemi, valamint középiskolai tanulmányaimat is szülővárosomban végeztem. 2017-ben a Tamási Áron Gimnáziumban sikeres érettségi vizsgát tettem. Ezt követően kértem felvételemet a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karára, valamint a Római Katolikus Teológia Karára, ahol ősszel elkezdtem tanulmányaimat duális képzéssel. 

Árpi: Szépvízen születtem és nőttem fel, ahol elemi iskolámat is végeztem. Majd a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban érettségiztem, ahonnan a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen informatika szakára nyertem felvételt.

Milyen a vallási kötődés a családotokban? Árpi, neked a testvéred pap, ez mennyire befolyásolta az életed? Te gondolkodtál-e a papságban?

Mindkettőnk családjában generációkon átívelve van jelen az istenhit és a vallásgyakorlat a mindennapokban. Ezt tapasztalhattuk meg évről évre dédszüleinktől, nagyszüleinktől és szüleinktől egyaránt. Kiskorunk óta életünk részét képezi a családban jelen való imaélet, a vasárnapi szentmiséken való részvétel, az ünnepek mély megélése közösen a családdal. Gyerekként mindketten a szentmiséken ministrálással szolgáltunk az oltár körül, s az ezek általi megtapasztalások jelenlegi életünkre is hatással voltak, valamint maga a közösség is.

Árpi: Komoly hatással van rám és nagy megerősítés számomra a testvérem hivatása, mely példa számomra abban, hogy én is vállaljam és megéljem a hivatásomat. Több Isten-élmény is fűződik ehhez, például amit a felszentelésekor, illetve az elsőmiséjén, a testvéri áldás során éltem át. Középiskolás koromban bennem is felmerült a papi szolgálat iránti vágy, viszont a hivatás a családos élet felé mindig erősebb volt bennem, melyet egy barátomtól hallott gondolat is segített tisztázni: „Nemcsak papokért kell imádkozni, hanem olyan családokért is, ahol meg tud születni a hivatás.”

Hogyan készültetek a házasságra? Miért vállaltátok be ilyen fiatalon? Erre számítottatok, azt hozta a házasság, amire vártatok?

Szentségi házasságkötésünkre és keresztény családi életünkre tudatosan készültünk, fontos volt számunkra, hogy a mindennapok során felmerült egyetemi és munkahelyi feladataink között időt tudjunk fordítani a kapcsolatunk minőségi formálására. Éppen ebből az elhatározásból fakadóan jelentkeztünk a kolozsvári Szent Mihály-plébánia által meghirdetetett jegyeskurzusra, amely lehetőséget adott párkapcsolatunk megismerésére, elmélyítésére, és lényegesen megerősítette kapcsolatunkat. Számunkra ez volt a természetes, fiatalon egymásnak szentelni az életünket. Amióta Isten szent színe előtt örök hűséget fogadtunk egymásnak, sok minden maradt a régi, és mégis valami megváltozott. A tudat, hogy az a személy, aki mellettem van, igen, ő most már hozzám tartozik.

Hogy indultatok el a házasságban? Hogyan volt jelen házasságotok előtt Isten az életetekben? Hogyan van most jelen?

Egyetemi éveink alatt is rendszeresen jártunk a vasárnapi szentmisékre, imaalkalmakra, ahogyan tesszünk ezt a mai napig. Tagjai voltunk a ferences testvérek által vezetett Francesco Palántái egyetemista csoportnak, illetve egyéb ferences programokon is rendszeresen részt vettünk. Mai napig igyekszünk Istennel megélni mindennapjainkat, Benne bízva, neki hálát adva és a nehézségekben hozzá fordulva. Ehhez hozzásegít az a környezet és közösség, ahol jelenleg élünk, akikért hálásak vagyunk.

Egy házasságban évről évre változnak mind a ketten – lelkileg és fizikailag egyaránt. Hogyan élitek meg a változást?

Életünk folyamatos változások sorozata. Legnagyobb változása közös életünknek a szülővé válás. A tavalyi év nyarán Isten megáldott egy fiúgyermekkel, aki által megtapasztaltuk, hogy a legnagyobb csoda és ajándék maga az élet. Ez az életünket, a mindennapjainkat gyökeresen megváltoztatta, ugyanakkor értelmet is adott neki. A szülői lét egy folyamatos fejlődés, amelyet az elénkbe kerülő megoldásra váró feladatok és tapasztalatok segítenek előre.

Árpi ádoztató lett a kolozsvári Szent Mihály-templomban. Milyen változást hozott ez az életetekbe, személyesen, a házasságotokban vagy a gyermeketeket illetően?

Mindmáig közös családi életünk fő feladatának és céljának tekintjük hitünk megélését, Isten-kapcsolatunk megőrzését és ápolását a mindennapok rohanásai közepedte, bízva abban, hogy keresztény értékeinket kisfiunknak is átadhatjuk úgy, ahogyan azt mi is felmenőinktől megtapasztaltuk generációkról generációkra.

Árpi: Ez egy nagy és felelősségteljes feladat, melynek igyekszem a legjobban eleget tenni. Ez a szolgálat hozzásegít, hogy még tudatosabban és nyitottabban legyek jelen a szentmisén, ugyanis fontosnak tartom, hogy erre lelkileg is minden alkalommal készülnöm kell.

Hogyan lehet jól kezelni a konfliktusokat? A szerelmi mámor kezdeti lendületet ad egy házassághoz. Kivételes ajándék, amit csak az ember kaphat Istentől, de az igazi magaslatokat mégis később, egy-egy krízishelyzetnél lehet átélni.

A konfliktusok elkerülhetetlenek egy házasságban, nincs ez másképp nálunk sem, így inkább arra próbáljuk helyezni a hangsúlyt, hogy miként segítsük át magunkat ezeken a helyzeteken. Fontos számunkra, hogy a felmerülő konfliktushelyzetben ne felejtsük el, hogy ki számunkra a másik, valamint hogy mennyire szeretjük őt. Próbáljuk ilyen helyzetekben megérteni, hogy mi zajlik le a másikban, és esetlegesen milyen régről hozott seb törhetett elő belőle, ezzel elkerülve azt, hogy társunkat rossznak lássuk. Lényeges számunkra, hogy mindig tisztelettel és szeretettel forduljunk ilyenkor is társunk felé, annak ellenére, hogy olykor ez nehéz. A konfliktushelyzeteket mindig átbeszéljük utólag, tiszta fejjel, ezzel is elősegítve azt, hogy a későbbiekben ez már ne jelenthessen problémát.

Van recept a boldogságra?

Szeretni és szeretve lenni. Örök érvényű igazság, ugyanis a mindennapok pörgésében mélyen él bennünk a vágy a szeretet iránt, ez mozgat bennünket, cselekvésre késztet és ösztönöz: Isten szeretetében élni és ezt továbbadni családunknak és a körülöttünk élő embereknek.

Egy házasságban az egyéni érdekeket gyakran a közös érdekek cserélik fel, mert a mi kerül előtérbe az énnel szemben. Milyen a feladatmegosztás nálatok?

Családunkban a közös célokat és érdekeket helyezzük előtérbe, mindketten ennek fényében végezzük mindennapi feladatainkat, mintegy kiegészítve egymást. Alapvetően nem az a fontos számunkra, hogy egy adott feladatot ki csinál meg, hanem az, hogy az el legyen végezve, de persze ennek ellenére vannak olyan feldatkörök, amelyek alapvetően egyikünk vagy másikunk felelősségébe tartoznak, például a háztartás körüli teendők elvégzése. Bár távolabb élünk szüleinktől és nagyszüleinktől, ennek ellenére mégis rengeteg támogatást kapunk a részükről, mintegy háttérországot biztosítanak számunkra.

Kik vagytok ti egymásnak?

Férj és feleség, hű társ, barát, szövetséges egy örök életre. Fontos szerepet kap az életünkben a kölcsönös tisztelet, szeretet és a másikra való odafigyelés. Meglátni a másikban a jót, elősegítve azt, hogy önmaga által a legjobb lehessen.

Mit üzennétek egy hozzátok hasonló fiatalnak párnak, akik most készülnek a házasságra?

A házasságban elengedhetetlen a Jézus Krisztusba vetett hit, mely kapcsolatnak legfőbb alapja a két személy között megvalósuló egység, a másik iránt tanúsított hűség, szeretet, tisztelet, megbocsátás, kitartás és odaadás által. Mostanában az önmegvalósítást sulykolja belénk a média, mely a házastársi kapcsolatokra is hatást gyakorolhat, amennyiben az én kerül előtérbe, viszont ezen nyomások ellenében mégis megéri a mi-t részesíteni előnyben, önmagunkat kiteljesítve házastársunk által.

Az interjú a Vasárnap hetilap 2024/15. számában jelent meg.