Egy civilizációs betegség: a pánikroham

0
379
Iluusztráció: Pixabay

A pszichés zavarok, például a szorongás, a depresszió, a pánikbetegség is felkerült a civilizációs betegségek listájára. Ennek oka elsősorban a tartós stressz, amelyet súlyosbíthat, ha a feszültség eredményes kezelése helyett sokan káros szokásokban keresik a feszültségoldást. A pánik szó mitológiai eredetű, oktalan rettegést jelent, és Pán görög istenről kapta a nevét, aki hangokkal ijesztgette az embereket.

A pánikbetegség általában a húszas életévekben alakul ki, de nyolctól egészen nyolcvan éves korig bárkinél előfordulhat. A nőknél kétszer gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. Kiváltó okok lehetnek a veszteségtől való félelem, félhetünk a haláltól, szeretteink elvesztésétől. A megrázó események, mint például lelki, fizikai vagy szexuális bántalmazás, váratlan sokk, szeretethiány, tartós párkapcsolati krízis vagy hosszú ideje elfojtott fájdalom hatására is kibillenhetünk az érzelmi egyensúlyunkból, és válhatunk a pánikbetegség áldozatává.

Jellemző tünetek

A pánikbetegekre jellemző, hogy árgus szemekkel figyelik magukat és a pánikra hasonlító testi tüneteiket. Ha fizikai terhelés miatt gyorsabban ver a szíve és megizzad, akkor máris felmerülnek a tünetekkel és a pánikrohammal kapcsolatos szorongásos gondolatok. A pánikrohamot kiválthatja annak gondolata is, hogy utazni kell, akár egy átlagosnál melegebb szobában való tartózkodás is, vagy egy csípős étel, ami fokozott melegségérzetet okoz. A testi tünetekre való rendkívüli érzékenység fenntartja a szorongás és a rendszeres pánikrohamok ördögi körét. Akkor beszélhetünk pánikról, ha váratlanul, tíz percen belül alakul ki a roham, és ha a betegséget jellemző tünetekből – légszomj, reszketés, remegés, szédülés, hányinger, zsibbadás, verejtékezés, szapora szívverés, mellkasi nyomás, halálfélelem – legalább négy előjön. Komoly a baj, ha egy hónapon belül több mint négy rohama van a páciensnek, vagy ha egyet élt át, de egy hónapig is fél a következőtől. A rohamok 5-10 perctől fél óráig is eltarthatnak, de extrém esetben sem húzódnak egy óránál tovább.

A pánikbetegség formái

Az ijesztő tüneteken túl azért is jelent komoly problémát, mert rombolja a normál életviteli képességeket. Mivel az illető folyamatosan attól retteg, mikor sújt le a következő roham, elszigetelődik a társadalomtól. Fokozatosan kudarcot vall az élet minden területén, nem tud helytállni sem a magánéletben, sem a munkahelyén.

A pánikbetegségnek három formája ismert: az idegi, a szív- és a hasi pánik. Az idegi pánik jellegzetes tünetei a fejfájással, szédüléssel, émelygéssel, zsibbadással, remegéssel-reszketéssel járó rohamok. A második esetben a beteg újra és újra azt hiszi, hogy infarktusa van. A hasi pánik esetében hasi feszülésről, hányingerről, emésztési zavarokról, székrekedés és hasmenés váltakozásáról számolnak be a betegek. A több évig szenvedők nagy része a betegség mindhárom fajtáját átéli.

A pánikroham kezelése

Az orvosok sokszor „képzelt betegnek” tekintik őket, mert a leletek negatívak. Súlyos, az életvitelt is zavaró tünetek esetén forduljunk orvoshoz, valamint pszichológushoz, akik pszichoterápiát, illetve gyógyszeres kezelést írhatnak elő, és egyéb lehetséges fennálló okok kizárását tarthatják szükségesnek (pl. magas vérnyomás, szívritmuszavar, egyéb kardiológiai vagy neurológiai okok). A pszichoterápiás kezelés fontos része, hogy megvizsgálják a pánikrohamok körülményeit, az első rosszullét kialakulásával időben összekapcsolódó történéseket, életeseményeket. Amennyiben a tünetek enyhék vagy nem túl gyakoriak, életmódváltás is elegendő lehet.

A koffein, a nikotin, az alkohol és a cukor csak fokozza a pánikroham tüneteit, ezért ezek jelentős csökkentésével vagy elhagyásával sokat tehetünk a jobb közérzet kialakításáért. Fontos az egészséges táplálkozás és a megfelelő fizikai aktivitás, valamint a stressz elkerülése. Kapcsolódjunk ki rendszeresen, néha megengedett egy kis semmittevés is! A meditáció, a relaxáció és a jóga is segítheti a javulást.

Ne felejtsük el, hogy a pánikroham orvosi, pszichológiai konzultációt, esetleg gyógyszeres kezelést igényel, ezért fontos, hogy az első roham után keressünk fel szakembert!

Minier Csaba

Az írás megjelent a Vasárnap 2024/14-es számának Egészségsarok rovatában.

MEGOSZTÁS