A szentatya a bazilika előtti téren tartotta meg az általános kihallgatást április 3-án. A főbűnökről és erényekről szóló katekézissorozatában ezúttal az igazságosság erényét méltatta a Péld 21,3.7.21 1Kor 13,4a–5b.7 ószövetségi szövegrészlet alapján.
A sarkalatos erények közül az igazságosság kiváltképpen társadalmi erény – kezdte beszédét Ferenc pápa és idézte az egyház katekizmusának tanítását: Az igazságosság erkölcsi erény, mely erőssé és állhatatossá teszi az akaratot abban, hogy megadja Istennek és a felebarátnak, amivel tartozik nekik” (1807). Gyakran idézik a hozzá kapcsolódó mottót „unicuique suum”, vagyis „mindenkinek a sajátját”. Ez a jog erénye, amely az emberek közötti kapcsolatokat pártatlanul szabályozza. Jelképe a mérleg, mely egyenlő esélyeket kínál az embereknek, különösen akkor, ha valamiféle egyenlőtlenség veszélye áll fönn. Célja, hogy a társadalomban mindenkivel méltóságának megfelelően bánjanak. Már a régi mesterek is tanították, hogy ehhez más erények is kellenek, mint a jóakarat, tisztelet, hála, kedvesség és tisztesség. Ezek olyan erények, amelyek hozzájárulnak az emberek jó együttéléséhez – hangsúlyozta nyomatékkal a pápa.
Csak az a jó az egyén számára, ami mindenkinek hasznos
Érthető, hogy az igazságosság alapvetően szükséges a békés társadalmi együttéléshez, ezért a jogokat tiszteletben tartó törvények nélkül a világ élhetetlen dzsungel lenne. Igazságosság nélkül nincs béke. Ha ugyanis az igazságot nem tartjuk tiszteletben, konfliktusok keletkeznek, mert igazságosság nélkül az erősek felülkerekednek a gyengéken, ami nem helyes. Az igazságosság erénye nagyban és kicsiben is hat, nemcsak a törvényszéki tárgyalótermeket érinti, hanem a mindennapi élet etikáját is. Őszinte kapcsolatokat létesít másokkal: megvalósítja az evangélium előírását, amely szerint a keresztény beszéd „igen, igen”, „nem, nem”. A féligazságok, a szőrszálhasogatás, a valós szándékok elrejtése nincsenek összhangban az igazságossággal. Az igaz ember egyenes, egyszerű és őszinte, nem hord álarcot, úgy mutatja meg magát, ahogy van, őszintén beszél. Gyakorta használja a „köszönöm” szót és tudja, hogy mindig adósai maradunk egymásnak. Az igaz ember az egész társadalom javát is akarja, mert nem csak saját érdekeivel törődik. Az igazságosság erénye tudatossá teszi, hogy csak az a jó az egyén számára, ami mindenkinek hasznos.
Az igaz ember mindig bocsánatot kér
Az igaz ember azért ügyel saját magatartására, hogy az ne legyen káros másoknak, de ha hibázik, akkor bocsánatot kér. Az igaz ember mindig bocsánatot kér – ismételte meg a pápa. Bizonyos esetekben még személyes javait is képes feláldozni a közösség javára. Rendezett társadalomra vágyik, ahol az ember ad tekintélyt a pozícióknak és nem fordítva. Nem kér protekciót, sem szívességet, de szereti a felelősséget, példamutatóan él és támogatja a törvényességet. Ez ugyanis a korrupció legfőbb ellenszere, ezért is fontos főként a fiatalokat a törvényességi kultúrájára nevelni!
Az igaz ember továbbá kerüli a rágalmazást, a hamis tanúzást, a csalást, az uzsorát, a gúnyt és a becstelenséget. Betartja a szavát, visszaadja a kölcsönt, megfelelő fizetést minden dolgozónak. Nem hoz elhamarkodott ítéletet másokkal szemben, de megvédi mások hírnevét és jó hírét. Noha senki sem tudja, hogy sok-e vagy kevés az igaz ember a világban, de az igazak kegyelmet és áldást vonzanak magukra és a világra. Ők nem moralisták az ügyvédek szerepében, hanem becsületes emberek, akik „éhezik és szomjazzák az igazságot”, akik szívükben hordják az egyetemes testvériség vágyát, amire ma oly nagy szükség van. Igaz emberekké kell lennünk, mert ez tesz minket boldoggá – zárta katekézisét Ferenc pápa.
A szentatya szavai az általános kihallgatás végén
A katekézist követően Ferenc pápa ismét megújította az azonnali tűzszünetre felszólító határozott kérését a Gázai övezetben. A pápa mély sajnálatát fejezi ki az önkéntesek miatt, akik a humanitárius segélyek szétosztása közben haltak meg Gázában. Imádkozik értük és családjaikért. Kéri, hogy tegyék lehetővé a kimerült és szenvedő polgári lakosság számára a szabad hozzáférést a humanitárius segélyekhez, másfelől pedig kéri, hogy a túszokat azonnal engedjék szabadon. Kerüljük el a konfliktus kiszélesedését a térségben, és dolgozzunk azon, hogy az összes háború, amelyek továbbra is halált és szenvedést hoznak a világ számos részén, a lehető leghamarabb véget érjenek. Imádkozzunk és dolgozzunk fáradhatatlanul, hogy a fegyverek végre elnémuljanak.
A meggyötört Ukrajna szenvedéseinek bizonyságára a pápa felemelte a kezében egy 23 éves ukrán fiatal katona rózsafüzérjét és újszövetségi szentírását, melyet Olekszandr olvasott és imádkozott, majd arra kérte a híveket, hogy imádkozzanak érte és mindenkiért, aki meghal a háború őrületében.
P. Vértesaljai László SJ, Vatican News
