Krizma- és olajszentelési szentmise egyházmegyéinkben

0
401

Nagycsütörtökön ünnepélyes krizma- és olajszentelési szentmisét celebrál székesegyházában a megyéspüspök a papság részvételével, azt a kapcsolatot érzékeltetve és kifejezve, amelyben a papok Krisztus egyetlen papi hivatala következtében a püspökkel állnak.

A papok együtt miséznek a püspökkel, tanúk és segítők a krizmaszentelésnél, ahogyan mindennapi szolgálatukban is munkatársai a püspöknek.

A krizma- és olajszentelési mise három fő különlegessége: az olajszentelés (a püspök megáldja a keresztelendők olaját, a betegek olaját, illetve megszenteli a krizmát), a papság és a püspök közötti egység kifejezése a közös szentmise, illetve egyben a papi ígéretek megújítása (a hűség jele) is.

Gyulafehérvár

A szentmise főcelebránsa Kerekes László segédpüspök volt, jelen volt Jakubinyi György nyugalmazott érsek és Tamás József nyugalmazott segédpüspök, valamint több mint hetven gyulafehérvári főegyházmegyés pap. A segédpüspök homíliájában három dologra irányította rá a hívek figyelmét. Elsősorban kiemelte a napi evangélium fényében, hogy Jézus Krisztus beteljesítette mindazt, amit az ószövetségi próféták megjövendöltek az eljövendő Messiásról. Majd hozzátette: ,,Jézus Krisztusban Isten beteljesíti, amit Izajás prófétán keresztül megígért. Jézus eljött, hogy örömhírt hirdessen a szegényeknek, szabadulást azoknak, akik kilátástalan helyzetben vannak, látást a vakoknak, szabadon bocsássa a letiportakat (vö. Iz 61,1–2a; Lk 4,16–21).” Másodsorban a főpásztor a papi ígéretek megújításáról beszélt, hiszen a nagycsütörtöki krizma- és olajszentelési misében a jelenlévő papság megújítja ígéreteit, amelyeket a papszentelésben vállaltak. Harmadsorban a krizma- és az olajok megszentelésére is ráirányította az egybegyűltek figyelmét, amelyek végigkísérik egész életünket a keresztelésünktől egészen halálunkig.

,,A mai szentmisén, amikor megáldjuk és megszenteljük az olajokat, amikor megújítjuk a papi ígéreteinket, mindezek szolgáljanak számunkra is a küldetésünk méltó betöltésére, hogy megvalósuljon a messiási küldetés: képesek legyünk hirdetni az Úr kegyelmi esztendejét“ – zárta szentbeszédét a segédpüspök.

A krizmát szentelik, a másik két olajat – a keresztelendők és a beteg olaját – csak megáldják. A keresztség szentségének kiszolgáltatásakor a keresztelendőt megkenik krizmával, de ugyanakkor a bérmáláskor is krizmát használ a püspök, ugyanígy papszenteléskor, valamint templomszenteléskor is. Mindhárom szentség – keresztség, bérmálás, papszentelés – eltörölhetetlen jegyet hagy a felvevő lelkén.Hagyományossá vált a diákok, ministránsok nagycsütörtöki zarándoklata a székesegyházba. A szentmise végén a főegyházmegye segédpüspöke köszöntötte a zarándokcsoportokat, ministránsokat. Az idén több mint ötszáz zarándok, diák és kísérő jött el Gyulafehérvárra a főegyházmegye minden szegletéből.

Fotók: Kováts Álmos Botond/SIS

Nagyvárad

Nagycsütörtök délelőtt olajszentelési misét tartottak a püspöki székesegyházban. A szentmise alatt került sor a keresztelendők (katekumenek) és a betegek olajának, valamint a – keresztség, bérmálás, egyházi rend kiszolgáltatásakor, illetve templomszenteléskor használatos – krizma megszentelésére. A püspök együtt misézett az egyházmegye papságával, akik megújították a szenteléskor tett ígéreteiket. Böcskei László megyés püspök köszöntőbeszédében úgy fogalmazott: a szent három nap küszöbén, nagycsütörtökön, minden püspöki székesegyházban megünneplik a krizmaszentelési misét. Gondolunk ilyenkor a papságra, mindarra, ami életünk megszentelődéséhez elő van készítve: ezért szenteljük meg az olajokat. De gondolunk arra az egységre is, amely egy családdá formál bennünket. Valamennyien megismertük Krisztust, és az ő megismerésével köteleződtünk el, mindenki a saját hivatásában. Ezt újítjuk meg ma — mondta az egyházmegye főpásztora.

Szatmárnémeti

A szatmárnémeti székesegyházban bemutatott szentmise elején Schönberger Jenő püspök köszöntötte a Duna Televízió és a Mária Rádió közvetítése által bekapcsolódottakat, a papokat és szerzeteseket, a kedves nővéreket, a diákokat és a kedves híveket. Egy történettel érzékeltette a szentmise elején tartott bűnbánat értékét: A 90-es években az egyik újságíró megkérdezte Szent II. János Pál pápától, mi az oka annak, hogy a szentatya már sokadszor kért bocsánatot az egyház tagjai által a történelem során elkövetett bűnökért, de a katolikus egyháztól még senki sem kért bocsánatot az ellene elkövetett bűnökért? Erre a szentatya egyszerűen széttárta a karját, és csak ennyit mondott: „Úgy látszik, erre csak mi vagyunk képesek.” Az egyház elég erős ahhoz, hogy a gyengeségeivel is szembe merjen nézni.

A szatmári megyés püspök homíliájában Joseph Ratzingert, a későbbi XVI. Benedek pápát idézte, aki 1971-ben erre a kérdésre, hogy miért marad az egyházban, így felelt: Én azért maradok az Egyházban, mert hiszek abban, hogy a »mi egyházunk« mögött »Krisztus egyháza« él, éppúgy, mint korábban, és mi nem tudjuk tönkre tenni; hiszek abban, hogy csak úgy tudok hűséges maradni Krisztushoz, hogy hűséges maradok egyházához, amelyet nem hagyok el. Azért vagyok az egyházban, mert mindennel dacolva hiszek abban, hogy a mélyben nem a mi egyházunk, hanem Krisztus egyháza.” Ezt követően a főpásztor feltette a kérdést: „ha engem megkérdeznek, hogy miért vagyok még pap, miért vetem alá magamat az egyház előírásainak és engedelmeskedem püspökömnek, miért követem és tartok ki Jézus mellett, A választ a 12 év börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélt Nguyen van Thuan vietnámi bíboros írása alapján fogalmazhatom meg: mert mindent elhagytam és követtem Jézust az ő gyöngeségeivel együtt. Milyen gyöngesége lehet Jézusnak? A bíboros hat gyöngeséget sorol fel.

1. Jézusnak rossz az emlékezőtehetsége. Jézus emlékezőképessége nem olyan, mint a miénk, akik szívesen hánytorgatjuk fel embertársainknak múltbéli félrelépéseiket. Jézus nem emlékszik múltbéli vétkeinkre, ő mindig kész megbocsátani és felejteni.

2. Jézus rossz matematikus. Jézus ugyanis nem számolgat, amikor rólunk van szó. Ő szeret, mert sohasem számokban, hanem egyénekben gondolkodik.

3. Jézus nem ismeri a logikát. Ő örül nekünk és az öröm nem követi az ész logikáját. Blaise Pascal mondta, hogy a szívnek van olyan logikája, amelyet az ész nem ért.

4. Jézus kalandor. Ő nem ad a reklámra, a propagandára: semmi földi jutalmat sem ígér követőinek, ellenben üldöztetést és szenvedést igen. Ennek tetőfoka a nyolc boldogság meghirdetése. A tanítványok mindezek ellenére megbíztak benne és követték, és azóta is mindazok a férfiak és nők, akik merik vállalni az evangélium kalandját.

5. Jézus nem ért a gazdasági ügyekhez. Ennek ékes bizonyítéka a szőlőskertben dolgozó napszámosok példabeszéde. Ha Jézus ma egy vállalat gazdasági vezetője lenne, vállalata heteken belül tönkre menne, mert azoknak is fizet, akik alig dolgoznak. Maga Jézus adta meg e furcsa viselkedésnek a magyarázatát: minden, amink van, Isten ajándéka.

6. Jézus rossz tanár. Képzeljünk el egy tanárt, aki érettségi előtt nemcsak az érettségi vizsga kérdéseit, de a válaszait is elárulja a vizsgázóknak! Ezt tette Jézus, amikor elmondta nekünk a nagy vizsga, az utolsó ítélet kérdéseit és válaszait: ott megkérdezik tőlünk, hogy mit tettünk Érte? A helyes válasz: amit a legkisebbeknek tettünk, azt Neki tettük. Azért is rossz tanár, mert az összes parancsolatot lefokozta kettőre, amelyek egységbe is fonódnak össze: szeresd Istent és szeresd felebarátodat.

A főpásztor ezt követően megköszönte a papoknak, hogy elfogadták Jézus meghívását és ki is tartanak benne; megköszönte áldozatukat, lemondásukat és munkájukat az egyházmegyéért és a hívekért. A szentbeszéd végén a püspök arra buzdította papjait, hogy ragaszkodjanak Jézushoz és az egyházhoz, mert csak így tudnak hűségesek maradni, és csak így számíthatnak reményteljes jövőre az Úr mellett.

A szentbeszéd után a papság megújította papi ígéreteit. Majd bemutatták a főpásztornak a megszentelésre váró olajakat, melyeket az oltár elé helyeztek. A szentmise kánonjának végén először a betegek olaját áldotta meg a püspök úr, majd az áldozás utáni könyörgést követően a keresztelendők olaját és a krizmát.

A Duna TV közvetítése június végeig megtekinthető az IDE kattintva.

Kép és szöveg: szatmári egyházmegye sajtóirodája

Temesvár

Pál József Csaba megyés püspök az olajszentelési misét a temesvári Szent György-székesegyházban nagycsütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel mutatta be az egyházmegye papságának koncelebrálásával. A liturgia zenei szolgálatát az egyházmegye plébániáiról érkezett kántorok látták el.


Szentbeszédében a főpásztor kiemelte: – nagycsütörtök az Eucharisztia és a papság alapításának napja. Az olajszentelési mise keresztényi hivatásunkra és különösen a papi életre hívja fel figyelmünket. Mi, papok, gondolatban felidézzük az első lépéseket, amikor Jézus Krisztus megérintette a lelkünket. De az idő múlásával megszoktuk, hogy papok vagyunk. Talán már nem is vagyunk eléggé hálásak Isten e mérhetetlen bizalmáért.

„Hiszen Isten nem a csüggedtség, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk” – írta Szent Pál apostol a Timóteushoz írt levelében. Mindig szükségünk van a megújulásra.

A temesvári püspökség sajtóirodája