Nem az egészségeseknek kell az orvos

0
346

Az alcsíki főesperesi kerület cigánypasztorációs önkéntes csapatának lelki napját, valamint pasztorális gyűlését tartották március 6-án Kalányos Ottó segédlelkész szervezésében. A téma egy nagyböjthöz is találó bibliai szakasz volt: ,,Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket” (Mk 2,17).

Kalányos Ottó a szentbeszédben így fogalmazott: ,,Nem egy égi jel által hív meg minket az Úr Jézus Krisztus, hogy csatlakozzunk ehhez a közösséghez, ugyanakkor nem ad jelet sem, hogy a papi hivatást válaszd és akkor holnaptól már mész is szemináriumba.” Jézus nem így hív meg minket. Bennünk, önkéntesekben is nagyon sokáig érlelődött az a gondolat, hogy jöjjünk és legyünk a cigánypasztorációs önkéntes közösségnek a tagjai. Sokáig csak külső szemmel követtük a közösség munkásságát, nem mertünk egyből lépni, jelezni, hogy mi is szeretnénk ide tartozni. Viszont amikor megtettük, megkönnyebbülést éreztünk. Ahogyan elkezdtünk járni a programokra, az elején nem tudtuk teljesen átélni, mit is kellene pontosan csináljunk. Kezdetekben minden ránk ruházott feladatnál csak az lebegett előttünk, hogy jól csináljuk és ne rontsunk el semmit. Viszont négy év után ezt már nem így gondoljuk. ,,A földi életben ezek a cselekedetek sosem lesznek kifizetődőek, amelyeket a cigánypasztoráción belül végzel.” Ahogyan szentbeszédében fogalmazott Kalányos Ottó, nem az a fontos, hogy elismerjék az önkéntes munkádat vagy kifizessék, hiszen az anyagi javaknak semmi értékük. A jó Isten az, aki kifejezi háláját a munkádért. Azért, hogy feláldozod szabadidődet egy nemes cél érdekében. Teljes szívvel-lélekkel ott lenni, átérezni, segíteni és tanítani a cigányokat, akik ugyanolyan emberek, mint mi. Isten előtt mindenki egyenlő. Minden program egyik legfontosabb eleme az, hogy arra buzdítsuk őket, jó helyen vannak, és higgyenek, mert aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog (Jn 11,26).

A cigánypasztorációs önkénteseknek szervezett lelkinapot március 6-án rendezték meg. Kalányos Ottó segédlelkész papi jelmondataként választott mottójáról beszélgettünk, amely tökéletesen illeszkedik a nagyböjti szent időhöz. ,,Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket” (Mk 2,17).

Ki az orvos? Ki a beteg? Ki a bűnös? Milyen orvos vagyok én? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk, hogy miként nyilvánul meg az életünkben, a pasztorációban az orvosi szerepünk. Milyen orvosok vagyunk mi? Vajon jól gyógyítunk? Ilyen gondolatokat osztottunk meg egymással.

Beszélgetésünk végére mindenkinek hatalmas mosoly került az arcára, mert mindenki tudta, hogy amit csinál, az kifizetődik. A jó Isten gondoskodik rólunk, hálás nekünk, hogy bármilyen kudarcba is ütközünk, sosem adjuk fel. Ugyanakkor mindenkinek van egy vagy több olyan szép élménye már, amikor láttuk, hogy a cigány testvérek hálásak nekünk, hálásak értünk, hogy foglalkozunk velük. A sok pozitív visszajelzés, a sok hálás tekintet számunkra többet jelent, mint az anyagi javak.

Programunk végéhez közeledve, finom ebéd után beszélgettünk közelgő programokról, mint a pünkösdi zarándoklat, a családok napja, a cigányok világnapja. Önkénteseink közül mindenki megkapta a rá bízott feladatot, átbeszéltük részletesen a programokat és kiegészítettük ott, ahol még hiányosnak éreztük.

Törsök Boglárka sajtófelelős

Fotó: György Dávid