Digitalizálják a jezsuita archívum holokausztra vonatkozó anyagát

0
244
Együttműködési megállapodás a jezsuita archívumból származó archív anyagok megosztásáról és digitalizálásáról az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumával. Balról: Antoine Kerhuel SJ, Zachary Levine, Joseph Donnelly. (Fotó: Vatican News)

A washingtoni Egyesült Államok Holokauszt-emlékmúzeuma és a Fondazione Polanco – Jézus Társaságának Archívuma (ARSI – Archivum Romanum Societatis Iesu) február 27-én együttműködési megállapodást írt alá a jezsuita archívumok holokauszttal kapcsolatos, II. világháború előtti, alatti és utáni levéltári anyagainak megosztásáról és digitalizálásáról.

„Ferenc pápa 2019-es utasítását követve, széles körű hozzáférést biztosítsunk a XII. Pius pápa pápaságával kapcsolatos levéltári anyagokhoz, és ennek nyomán a múzeum kezdeményezte az egyházközeli levéltárakban található dokumentumok képi megjelenítésére és hozzáférhetővé tételét Róma-szerte” – mondta Zachary Levine, a holokauszt-emlékmúzeum levéltári és kuratóriumi igazgatója a Jézus Társasága általános kúriáján tartott aláírási ünnepségen. Hangsúlyozta, hogy a Jézus Társasága római levéltárában található anyagok „döntő fontosságúak a projekt szempontjából”. Rámutatott, hogy ez a projekt lehetővé teszi, hogy a Jézus Társasága levéltára több százezer, a holokauszttal kapcsolatos dokumentumot digitalizáljon. Továbbá ezek kutathatóvá válnak a holokauszt-emlékmúzeumban, akárcsak a Vatikáni Apostoli Levéltár, valamint a Santa Maria d’Anima Pápai Intézet dokumentumai.

Antoine Kerhuel SJ, a Jézus Társasága titkára elmondta, hogy ez a megállapodás „fontos mérföldkő” a rend levéltárának történetében. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Holokauszt-emlékmúzeumával való együttműködés három jelentős szempontból is tökéletesen illeszkedik a rend küldetéséhez: „Az első szempont a megőrzés. Azzal, hogy a kutatóknak hozzáférést biztosítunk a dokumentumok digitális változataihoz, biztosítjuk az eredeti papíralapú példányok jobb megőrzését. Másodszor, ösztönzi és megkönnyíti erőforrásaink felhasználását. Végül pedig hozzájárul az ezeken a dokumentumokon alapuló kutatásokhoz, támogatva a történelmi tanulmányok kultúráját.”
Joseph Donnelly, az Egyesült Államok szentszéki nagykövete megköszönte a Jézus Társaságának, hogy megnyitotta az archívumokat, mert „így többet tudunk meg”. Hangsúlyozta azt is, hogy Ferenc pápa szerint nincs ok arra, hogy bármit is elrejtsenek. Donnelly nagykövet elismerését fejezte ki a Holokauszt Emlékmúzeumának az egyesült államokbeli és az egész világra kiterjedő, a holokausztra vonatkozó oktatásáért.

A Vatikáni Rádiónak nyilatkozva Zachary Levine elmondta, hogy Ferenc pápa nyitottságát tapasztalva, a holokauszt-emlékmúzeum nagy érdeklődést mutatna a témába vágó további dokumentumok digitalizálása iránt más római egyházi levéltárakban is, különös tekintettel a különböző kolostorok irattárai, mivel a rendházakban sok zsidót mentettek meg.

Paweł Rytel-Andrianik / Vatican News

Mint ismeretes a holokauszt idején hozzávetőlegesen 17 millió embert gyilkoltak meg. A holokauszt áldozatai olyan emberek voltak, akiket a náci Németország kormánya etnikai hovatartozásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük és/vagy szexuális irányultságuk miatt vett célba. A nácik intézményesített gyakorlata az emberek kiemelésére és üldözésére eredményezte a holokausztot, amely bizonyos csoportok legalizált társadalmi diszkriminációjával, nem önkéntes kórházi elhelyezésével, eutanáziájával, a társadalmi életre fizikailag vagy szellemileg alkalmatlannak tartott személyek kényszersterilizálásával kezdődött. A náci rezsim áldozatainak túlnyomó többsége zsidó, szinti-roma és szláv volt, de az áldozatok között találhatóak a náci világképben társadalmi kívülállóként azonosított embereket, például homoszexuálisokat és politikai ellenségeket, ezen belül is rengeteg katolikus papot és szerzetest is. A náci üldözés a II. világháború alatt hágott tetőfokára, ekkor főként ezeket az eszközöket vetették be az üldözöttek ellen: nem bírósági bebörtönzés, vagyonelkobzás, kényszermunka, szexuális rabszolgaság, túlmunka általi halál (azaz halálra dolgoztatás), emberkísérletek, alultáplálás és különböző módszerekkel való kivégzés. Meghatározott csoportok esetében a teljes népirtás volt a nácik elsődleges célja.
A holokauszt halálos áldozatainak száma: zsidó 6 millió, szovjet állampolgár 4,5 millió, szovjet hadifogoly 3,3 millió, lengyel 1,8 millió, szerb legkevesebb 310.000, fogyatékkal élő 270.000, roma 250.000–500.000, szabadkőműves 80.000, szlovén 20.000–25.000, homoszexuális 5.000–15.000, spanyol republikánus 3.500, Jehova tanúja 1.700 fő.