November 24-én és 25-én tartották a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében a Lelkipásztori Napokat. Egyházmegyei szinten legutóbb 2017-ben került sor a Lelkipásztori Napok megszervezésére. A korlátozások miatt 2020-ban a Gondviselés Évének tervéről, irányelveiről, a várható programokról, csak az esperességi kerületek kisebb csoportjaiban tudtak beszélgetni a plébániák képviselői és a pasztorális irodák munkatársai.
Az idei rendezvény nyitószentmiséjét péntek délután 5 órakor tartották a Székesegyházban, amelyet Schönberger Jenő megyéspüspök mutatott be paptestvéreivel együtt. A szentbeszédet a kétnapos találkozó meghívott előadója, P. György Alfréd kamilliánus szerzetes tartotta.
A főpásztor a szentmise bevezető részében köszöntötte Alfréd atyát, a paptestvéreit és a munkatársakat, akik az egyházmegye különböző plébániáiról érkeztek erre az alkalomra. A püspök atya elmondta: A Gondviselés Éve befejeződik és kezdődik egy új lelkipásztori év, a Remény Éve. Ebben a szentmisében megköszönöm mindenkinek a munkáját, aki odatette magát, hogy még a vírusos időszak, és a háborúval megterhelt időszak is egyre közelebb vigyen bennünket a Jóistenhez, aki a mi gondviselő Mennyei Atyánk. Hálát adunk, mert a szentmise hálaadás, de ugyanakkor kérés is, hiszen a hálaadásunkkal mindig a kérést is odatesszük a Jóisten elé, hiszen Jézus mondta: „Kérjetek és akkor adnak nektek.” Hát reménnyel telve kérjünk! Kérjük a Jóistennek a további segítségét és áldását, arra az új lelkipásztori tervre is, amit elkészítettek a munkatársaim, és amit nagyon remélek, hogy a plébániai munkatársaink is nagy szeretettel fognak tudni használni. Ők, mint a munkatársaim meghosszabbított kezei, tovább nyújtják azt, hogy mindenki meríthessen belőle.
A rendezvény központi helyszíne a szatmárnémeti Megmaradás Háza volt, ahova az egyházmegye különböző településeiről papok, szerzetesek, plébániai munkatársak, imacsoportok és lelkiségi csoportok vezetői szép számban érkeztek. Az első nap programkínálatának a célja, a Gondviselés Évének kiértékelése és lezárása volt. A játékos ismerkedés után, a résztvevők visszatekintettek és felírták azokat az örömöket és nehézségeket, amiket átéltek az elmúlt három évben, ill. felidézték a kihívásokat is, amikkel megküzdöttek vagy gazdagodtak ebben a pasztorális időszakban. A közös együttlét imával, agapéval, és kötetlen esti beszélgetéssel zárult.
Szombaton, Ft. Ilyés Csaba általános helynök bemutatta az egyházmegye új pasztorális tervét a résztvevőknek, ami a 2024-2025-ös évekre szól. Amikor a munkacsoport kidolgozta a kétéves lelkipásztori terv segédanyagát, Ferenc pápa 2025-re meghirdetett jubileumi évét tartottuk szem előtt és tőle kölcsönöztük a mottót is: A remény zarándokai. Csaba atya egy rövid történelmi áttekintésben ismertette a jubileumi évek lényegét, felvázolta a következő két év témáit, ima alkalmait, és bemutatta az elkészült mappában összefűzött segédanyag tartalmát.
Ezt követően Alfréd atya megtartotta előadását, amiben beszélt a remény hármas egységéről, kapcsolati és közösségi jellegéről. A reménynek is van egy fénysebessége, elindul és teret hódít magának. Olyan a remény, mint a gyertyaláng, amit meggyújtunk és megtöri a sötétséget. Nem lehet ímmel-ámmal reménykedni… Miután megtanulom a reményt élni, az kifelé hat és elindul a másik ember felé. Miután átadom neked, ez a remény növekszik és így válunk a remény társadalmává.
A pasztorális terv kapcsán, – vallja az előadó – a reményről szóló üzenetet szerettem volna átadni, hogy a fájdalom, szenvedés közepette hogyan tud együtt élni a sebzettség és a gyógyító remény. Hogyan lehetünk a remény követei ebben a sebzett világban, hogyan tudunk lángra gyújtva, reményt ébreszteni mások szívében, szemében. A remény az befele a szívet élteti, és kifele gyógyít, meg fölfele irányul az Isten felé. Reményünk célja az Isten, reményünk beteljesedése az Istennel való kapcsolat. De ezt itt a földön tanuljuk meg az egymás iránti szeretet kapcsolatban, a gyógyító jelenlét által.
Az előadást követően kiscsoportos beszélgetéssel folytatódott a lelki program, ahol a résztvevők reflektáltak a meghallgatott üzenetre, megosztották egymással, hogy milyen gondolatok, példák érintették őket, és mit visznek magukkal a hétköznapokra. Ezt követően megismerkedtek az új pasztorális tervet tartalmazó mappával és átbeszélték a felmerülő gyakorlati kérdéseket. A személyes találkozások öröme, a jó hangulat, a tartalmas idő, – feltöltődést, derűt ajándékozott a résztvevőknek és a remény lelkesítő szikrájával indulhattak vissza otthonaikba.
A kétnapos rendezvény Schönberger Jenő püspök atya áldásával és bizakodó üzenetével zárult: Remélem, hogy mindenki lelki gazdagodására és híveink nagy-nagy örömére fog szolgálni ez a kétéves ciklusban meghirdetett lelkipásztori év.
P. György Alfréd atya előadásának hanganyaga ide kattintva meghallgatható.
A Lelkipásztori Napok összefoglaló kisfilmje ide kattintva megtekinthető.
